TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN
TUKACS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvény az egyházak és civil szervezetek számára felajánlható 1 százalékra vonatkozó rendelkezés módosításait tartalmazza.
Én természetesen a mondandómban szeretnék kitérni az itt kialakult vitára, és szeretném megfogalmazni a véleményemet ezzel kapcsolatban, mégis azt gondolom, hogy az első, amit le kell szögeznem, hogy nem javaslom a törvénytervezet tárgyalásának az abbahagyását, sem pedig bármi módon való megszakítását.
Azért nem gondolom ezt, mert előttünk van egy törvénytervezet, ami sok tekintetben részben választ ad egy régi kezdeményezésre, hogy hogyan lehet egyszerűbben felajánlani az 1 százalékokat úgy, hogy azok valamilyen adminisztratív ügy miatt ne vesszenek el, részben pedig pontosít olyan, egyébként az adóeljáráshoz kötött folyamatokat illetően, amelyekben esetleg civil szervezet vagy egyház rosszabbul járhat. Pontosan megfogalmazza azt, hogy mire lehet felhasználni és milyen mértékben a megkapott 1 százalékos felajánlásokat, és jó néhány tekintetben könnyítéseket hoz azoknak a szervezeteknek, amelyek számára felajánlások vannak, ilyen például a honlapon való ingyenes megjelentetés is.
Azt gondolom, hogy egy 1996-ban, tehát 11 éve behozott új jogintézmény, nevezetesen hogy az adózó rendelkezhet, ha akar, a maga adója bizonyos részének felajánlásáról, ez egy olyan rendszer, amit ne bontsunk meg. Azért ne bontsuk meg, mert jelentősége volt annak, hogy egy olyan intézményt hoztunk létre, amelyben mindenki, ha fontosnak tartotta, dönthetett arról, hogy milyen fontos célra ajánlja fel a személyi jövedelemadójának egy részét.
A pontosítások egy részének okát az idő hozta meg, nevezetesen az, hogy felmerültek olyan problémák, hogy mi történik akkor, ha valakinél - akár önrevízió, akár APEH-javítás, akár más miatt - kiderül, hogy több vagy kevesebb a felajánlott személyi jövedelemadója. Hogyan kezeljük ezt az előttünk lévő törvényjavaslat szerint? Mi történjen, hogy lehetőség szerint ne vesszen el felajánlás? Mi történjen akkor, ha tudni akarja az állampolgár, hogy a felajánlása valóban célhoz érkezett-e? Milyenek legyenek a szervezetek körülményei? Azért a tervezet erre is választ kíván adni, hiszen azt mondja, hogy rendezett, köztartozásait egyébként rendben letudó civil szervezetek számára lehet felajánlásokat adni, amelyek egyébként megfelelnek az összes egyéb törvényes feltételnek.
Tehát a tervezet első körben azt mondja, hogy mindazt, amit 11 év alatt megtudtunk ennek a működő rendszernek a problémáiról, azt megpróbáljuk most rendbe tenni, és törvényes keretek közé önteni az eljárást.
A másik ilyen tétel természetesen az volt a törvény során, hogy hogyan lehet egyszerűbbé tenni a felajánlást, mert az úgynevezett borítékos rendszer, nevezetesen hogy az adózó borítékba zárta, zárt borítékban juttatta el a felajánlását - tehát egy bonyolultabb rendszerre volt kényszerítve, mint hogyha egész egyszerűen csak a bevallásának egy oszlopában találkozna az 1 százalékkal -, ez hibázásra adott lehetőséget. Ez feltételezte azt is, hogy az állampolgár szándéka nem tud teljesülni amiatt, mert valószínű, hogy ha hibázni lehet, akkor hiba történik.
Az a javaslat, amely előttünk fekszik, amely az adóbevallási nyomtatvány részévé, perforált módon letéphető részévé, elkülöníthető részévé teszi a felajánlást, egy nagyon kezelhető és az eddigiekhez képest egyszerűbb rendszert hoz. A tervezet természetesen egyben kezeli mindazokat a helyzeteket is, amikor az adózó a munkáltatójára bízza az adóbevallás elkészítését, vagy valamilyen más módon akar rendelkezni arról, hogy hogyan ajánl fel 1 vagy 1-1 százalékot.
(17.20)
Szeretném jelezni azt, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy a tervezet maga a kedvezőbb irányba viszi el ezeket a folyamatokat, és nem kérdőjelezi meg az alapgondolatot. Ugyanakkor azt mondja, hogy civil szervezetek esetében természetesen azt szeretné, ha az 1 százalékos felajánlások civil szervezetek eredeti céljaira, alaptevékenységére, tehát a nemes szándékokra mennének el döntő részben, és nem feltétlenül a működésre, bérekre, irodabérletekre, rezsikre és egyebekre. Ezért tehát megfogalmaz egy arányt, amely nagyjából és egészségesen köthető az alaptevékenységhez, 30 százalékban lehet erre fordítani.
Szeretném kifejteni néhány, egyébként nem is a tervezetben és nem is az eddigi viták során, de a nyilvánosságban megfogalmazódott javaslatról is a véleményemet. Először is arról, hogy mi lenne, ha több kiemelt cél lenne, mi lenne, ha kettőnél több szerepelne. Nos, azt mindenki tudja, hogy ha sok a prioritás, akkor nincs prioritás, ezért nagy valószínűséggel kár kitérni az elől, hogy a parlament a költségvetési törvényben évente megfogalmazza, mondjuk, azt a legfeljebb két nagyon fontos célt, amelyre a felajánlások mehetnek.
A másik ilyen ügy, hogy mi van akkor, ha az adózó ugyan felajánlaná a pénzét egyháznak, civil szervezetnek, de mondjuk, a civil szervezet nem alkalmas valami miatt ennek a fogadására. Belekerülhet-e, mondjuk, a Nemzeti Civil Alapba ez az összeg? Úgy gondolom, hogy ha a részletes vita során lesz majd erre lehetőség - és lesz erre lehetőség, természetesen tudjuk, Pettkó képviselő úr, hiszen legtöbben láttuk a módosító indítványt -, akkor beszéljük meg, hogy mi történjen. Ez egy megbeszélhető módszer, megbeszélhető cél, megbeszélhető javaslat.
Azt gondolom, felmerültek ennél jóval bonyolultabb és a törvénytervezet koncepcióját is érintő javaslatok az elmúlt időszakban, amelyről mindannyian hallottunk: ne 2 százalékról, hanem 3 százalékról essen szó, változtassuk meg gyökeresen ezt a rendszert. Úgy gondolom, ha az alaptételben egyetértünk, és remélem, hogy egyet fogunk érteni, hogy a jól működő rendszert nem megváltoztatni, hanem a felmerült problémákat korrigálni kell, azt hiszem, kár lenne hozzányúlni ehhez a törvénytervezethez a gyökereit tekintve, kár lenne érdemi változtatásokba fogni. Az lenne igazán üdvös, ha most korrigálva az eddigi problémákat, jobb helyzetet tudnánk teremteni minden 1 százalékot fogadó szervezet számára, legyen az egyház vagy civil szervezet, és könnyebb helyzetet tudnánk teremteni az adózó számára, aki ezt felajánlja.
Azt gondolom, hogy az előbbiekben kialakult vitához egyetlen mondattal szeretnék hozzászólni, kapcsolódni. Vitassuk meg az előttünk fekvő törvénytervezetet. Nincs okunk rá, hogy ne teremtsünk egy jól működő törvényt, és azt gondolom, hogy a költségvetést megalapozó törvények keretében térjünk rá arra, hogy az az egyelőre itt nem értékelhető megfogalmazás, hogy jobbat jelent, rosszabbat jelent, mit jelent az abban szereplő tervezet, a helyére kerüljön. Én tehát nem kapcsolnám össze a két vitát, nem zavarván meg ennek a törvénynek az előkészítését. Egyvalamit szeretnék leszögezni, természetesen a szocialista képviselőcsoportnak egy érdeke van: jól működő 1-1 százalékos rendszert hozzunk létre. Ez most az igazi érdekünk, és ennek akarunk most megfelelni.
Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget, és köszönöm képviselőtársaimnak a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
