DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA
DR. VOJNIK MÁRIA, az egészségügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi bizottság október 2-án megtárgyalta és többségi szavazással elfogadásra ajánlja, általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott adótörvényeket. Természetesen a bizottság feladat- és hatásköréből adódóan elsősorban a társadalombiztosítási alapok költségvetésének megalapozására, az ezt érintő adó- és járulékszabályokra terjedt ki a bizottság tagjainak a figyelme.
Egyetértett a bizottság kormánypárti többsége a szolidaritás és biztosítási elv megerősítésével, a jövedelemarányos közteherviselés elvének érvényesítésével. Megvizsgáltuk a bizottságban, hogy a 2008-ra tervezett, az Egészségbiztosítási és a Nyugdíj-biztosítási Alap közötti járulékátcsoportosítás milyen eredménnyel jár az Egészségbiztosítási Alap biztonságos működésére. 2007-ben a korhatár alatti harmadik csoportú rokkantak és baleseti rokkantak nyugellátásának esetében az történt, hogy míg a kifizetések már a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz kerültek, az ezt biztosító fedezet azonban még az Egészségbiztosítási Alapnál volt, mintegy 290 milliárd forint értékben.
A következő évtől, tehát 2008-tól az történik, hogy már az adó-, járuléktörvényekben megalapozva a korhatár alatti rokkantak, a baleseti rokkantak és nyugellátások fedezete is a Nyugdíj-biztosítási Alapban jelenik meg. Ez természetesen magával vonja az eddigi 29 százalékos munkáltatói járulékfizetésnek az átrendezését is a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alap között. 2008-tól a 29 százalék munkáltatói járulékmértéken belül a nyugdíjalapba 24 százalék, az Egészségbiztosítási Alapba pedig 5 százaléknyi forrás kerül. 2008-tól az egyéni egészségbiztosítási járulék 7 százalékról 6 százalékra csökken, és a nyugdíj-biztosítási egyéni járulék 8,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedik. Ez a mintegy 4 százaléknyi járulékátcsoportosítás tehát a Nyugdíj-biztosítási Alapból kifizetendő járadékok és nyugdíjak költségvetési megalapozását szolgálja.
Mint képviselőtársaim is jól tudják, 2006-tól kezdődően megtörtént a járulékalap kiszélesítése, a járulékfizetésre nem kötelezetteknek a nemzeti kockázatközösségben az állam által való járulék átvállalása, amely az eddigiek szerint kétféle ellátás alapján fogalmazódott meg, részben az ellátások összege szerint, részben pedig a minimálbér alapján. 2008-ban egységes, fejkvótaszerű konstrukció lép életbe úgy, hogy évről évre 2008-tól már az infláció tervezett mértékével egy automatikus emelést is beépítettünk. 2008-tól ez az egységes fejkvótaalap havi 4350 forintos bevételt jelent majd az Egészségbiztosítási Alapnak, vagyis mintegy 307 milliárd forintnyi forrás kerül az Egészségbiztosítási Alapba. Ezzel az Egészségbiztosítási Alap költségvetési egyensúlyát az adó- és járuléktörvények módosításával megteremtettük.
Az eltartott hozzátartozók után az egy főre jutó jövedelem, akiknél nem éri el a minimális nyugdíjak összegét, ott úgy a korábbiakban megjelölt fejkvótát az önkormányzatok fogják megfizetni. A kiegészítő foglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében napi 145 forint lesz a járulékfizetési kötelezettség.
Összességében az egészségügyi bizottságnak a kormánypárti többsége 13:10 arányban úgy találja, hogy az adó- és járuléktörvények módosítása az Egészségbiztosítási Alap és benne természetesen az egészségügy iránti szükségleteket megfogalmazó módosítások az állampolgárok biztonságát szolgálják, ezért 13:10 arányban ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára kerülését támogatjuk.
Köszönjük a figyelmet.
