GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság e hó 8-án tárgyalta az előterjesztést, és summázatban, összességében az volt az álláspontja, hogy általános vitára alkalmasnak tartja, ez a többségi álláspont 10:9 arányban fogalmazódott meg. Persze hozzáteszem, hogy a summázott vélekedés mellett voltak olyan álláspontok, olyan vélekedések a többség részéről is, amelyek bizonyos értelemben a törvény beltartalmán belül adott esetben újragondolást vagy némi változtatást kíván meg. Ez a világ legtermészetesebb dolga, hiszen azért fogjuk a törvényt tárgyalni, hogy módosító javaslatokkal, egyéb impulzusok figyelembevétele mellett a lehető legjobb formátumot alakítsuk ki.
Ha adóról beszélünk, teljesen mindegy, hogy milyen megközelítésben, akkor általában mindenki agyában, fejében a teher jelenik meg, a megfizetési kötelezettség, a másik oldal kevésbé mutatkozik meg, mármint az, hogy ezeknek a megfizetésére nyilván azért van szükség, hogy közkiadásokat, szolidaritást, kiegyenlítéseket, sok egyéb mást lehessen finanszírozni. Hozzá kell tennem, hogy ennek a gondolatiságnak a szellemében haladt a bizottság, és akkor, amikor az adókról tárgyalt, a fekete-, a szürkegazdaság kifehérítésének fontossága is szóba került. Nem véletlenszerűen, hiszen nem mindegy, hogy milyen széles az a bázis, amelyik adót és járulékot fizet. Éppen ezért minden olyan lépést, minden olyan intézkedést, amelyet Tátrai államtitkár úr is megfogalmazott, a bizottság többsége egyértelműen támogat, hiszen ezek azt a célt szolgálják, hogy a befolyt pénzeszközök azokat a közkiadásokat, azokat az intézkedéseket, amelyek összegészében a társadalom értékítéletéhez igazítottan a legjobb megoldásokat szolgálják, azt alapozhatják meg.
De arról az egy részletpontról, amelyet a bizottság mindkét oldala vitatott, erősített vagy éppen változtatási szükségszerűségeket fogalmazott meg, itt, a parlament nyilvánossága előtt is szólnom kell. Ez nem más, mint a kis adók kérdésköre, a kis adók összevonásának kérdésköre volt. Ennek mi nyilván csak azzal a részével foglalkoztunk, amely a bizottság szakterületét érinti; azzal a részével, ami az adóterhek csökkentését jelenti a mezőgazdaságban, kevésbé, nyilván ilyen összefüggésrendszerben azzal nem vitázunk, azzal egyetértünk. Ami a kis adók összevonását érintően a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs megfizetési kötelezettség kérdésköréhez kapcsolódik, tehát hogy a három adónem összevonásra kerülne úgy, hogy közben a vállalkozások terhe ne növekedjen, és a visszaigénylés lehetősége megmaradjon, ez különösképpen nem jelentett problémát a bizottság számára. Egy picivel nagyobb gondot jelentett már, hogy az eddig többségében bérarányos megfizetés helyett a későbbiekben a korrigált nettó árbevétel lenne az alapja a megfizetés rendszerének.
Ez bizonyos értelemben, összegészében nagy valószínűséggel nem jelent többletbevételt, de mégis szórhat a mikro-, a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalkozások tekintetében. Úgy gondoljuk, úgy ítéljük meg, hogy a szakképzés fontossága miatt, példaként említem a vállalati keretek között folytatott képzések fontosságát, a tanulószerződések, a gyakorlati képzések rendszerének kialakult módját, annak költségelszámolási mikéntjét szem előtt tartva megfontolandónak tartja a bizottság azt, hogy ezt az utat kell-e járni. Azt hisszük, úgy gondoljuk, hogy ezen értelemben a három, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs megfizetési kötelezettség összevonása nélkül is működtethető a rendszer akképpen, hogy az annak a logikáját szolgálja, ami korábban a szakképzési és egyéb más törvények keretei között elfogadásra került. Itt mindenképpen szeretném közös figyelmünkbe ajánlani azt is, hogy az OÉT álláspontja, különféle köztestületek, szakmai szakszervezetek álláspontja hogyan és miképpen fogalmazódik meg ebben a kérdéskörben.
Mindezek figyelembevétele mellett a bizottságunk többsége általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot, és azt kérjük most is, hogy a kiadások összevonásának szükség szerinti újragondolása mellett lépjünk tovább ezekben a dolgokban.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
