KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az adótörvényekről kezdenék el beszélni, engedjenek meg nekem egy egyperces kitérőt.
Valamelyik nap a közrádiót hallgattam, ahol ismert tudósok, politológusok beszéltek arról, hogy van az, hogy Magyarországon ilyen rossz a közhangulat, miért nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, nem hiszünk önmagunkban, és nem találjuk a helyünket a világban. Hankiss Elemér, akit gondolom, hogy önöknek sem kell bemutatni, azt a véleményt fogalmazta meg, hogy bizony ebben döntő szerepe van a médiának is meg a politikának is, a politikusoknak is. Mert hiszen ha a médiából a ránk ömlő hírek 80-90 százaléka negatív hír, illetve a politikában is olyan véleményeket, álláspontokat hallunk, és erre számos példa volt az előző percekben, órákban vagy a bizottsági üléseken is, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, és másra nem jók egyébként, mint hogy az állampolgárokat félrevezessék és pontatlanul tájékoztassák, akkor nem csodálkozhatunk ezen az állapoton, hogy ez kialakult Magyarországon.
Tisztelt képviselőtársaim, azzal nincs probléma, amit Bóka képviselő úr például elmondott, tételesen bizonyos dolgokra elmondta a saját álláspontját, de amikor olyan vélemények hangzanak el, amelyeknek semmilyen alapjuk nincs, és arról tanúskodnak, hogy a képviselő azt a fáradságot sem vette, hogy egyébként elolvassa a benyújtott törvényjavaslatot, akkor az egyszerűen kétségbeejtő.
Tisztelt Országgyűlés! Most már visszatérve vagy rátérve az adópolitikára, a kormány alapvető gazdaságpolitikai célkitűzéseit határozzák meg nyilván az adótörvények.
(12.10)
Úgy gondolom, jó, ha felidézzük ezeket, hogy mindenki számára világos és egyértelmű legyen. A kormány korábban ezt már megfogalmazta, és az MSZP képviselőcsoportja egyértelműen egyetért azzal, hogy a konvergenciaprogramot a következő időszakban végre kell hajtani, mert ez jelenthet garanciát az ország számára, hogy elérjük a 2009-re, 2010-re megfogalmazott célokat. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy egy komplex adóreformra szükség van, és ezt legkésőbb 2010-ig meg kell fogalmazni és végre kell hajtani.
Amikor az adórendszerről beszélünk, minden esetben felmerül, hogyan lehet versenyképesebbé tenni a magyar gazdaságot, és csak ezen múlik-e a versenyképesség, illetve hogyan tudunk kapcsolódni a környező országokban kialakult adópolitikához, mit kell tenni ennek érdekében, és őszintén kell természetesen beszélni arról, hogy nem szeretnénk ezzel egy időben lemondani azokról a szociális és szociálpolitikai vívmányokról, amelyek mégiscsak különbek, mint ezekben a szomszédos országokban. Adózni természetesen senki sem szeret, az sem ér el nagy sikert és fergeteges eredményt, aki ezekről a dolgokról beszél, de egy bizonyos, és ezt tapasztalhatjuk a mindennapokban, hogy az állampolgárok egy dolgot szeretnek még kevésbé, mint az adófizetést: azt, amikor azt látják, hogy egyesek abból élnek nagyon jól, hogy nem vesznek részt a közterhek viselésében.
Sokak által megfogalmazódott itt, a teremben is, hogy a versenyképesség szempontjából a jelenlegi adórendszerrel az a probléma, hogy túlzottan magas a centralizáció. Tisztelt Képviselőtársaim! Számos gazdaságpolitikus vagy a gazdaságpolitikusok túlnyomó többsége nem ezen az állásponton van, hiszen tudunk példákat sorolni arra, hogy számos uniós tagállamban messze magasabb a centralizáció, ettől még a versenyképesség jelentősen magasabb ezekben az országokban. Amit a versenyképesség, illetve az adópolitika szempontjából megfogalmaznak, hogy szűk az adófizetői bázis, magas az elkerülők aránya. Viszonylag magas a feketegazdaság súlya, bár ezzel kapcsolatban semmiféle pontos adat nem áll rendelkezésre, szakértői becslések mondanak különböző számokat. Mindenesetre az előző évekhez képest az elmúlt időszakban a becslések alapján jelentősen csökkent a megtett intézkedések hatására a feketegazdaság súlya.
Az indokoltnál nagyobb a jövedelemadó, és az indokoltnál kisebb a vagyoni adók súlya. Bonyolult, sok esetben túlzottan bürokratikus az adórendszer. Ezzel kapcsolatban is el kell őszintén mondanunk, hogy az elmúlt évtizedekben a jelenleg kialakult adórendszer bonyolultságát az is okozza többek között, hogy bizonyos szociális és szociálpolitikai kérdéseket is az adórendszer keretében próbáltunk meg kezelni, orvosolni. Amikor próbálunk egyszerűsíteni az adórendszeren, akkor mindig azzal a problémával találkozunk szembe, hogy minden egyszerűsítés valamilyen társadalmi csoport vagy érdekcsoport kárára történhet, és ennek a kompenzálására még egyik politikai oldal sem találta meg igazából a megoldást. Erre vonatkozóan egyébként a bizottsági véleményekben sem hallottunk javaslatot, hogy az ellenzék mit javasol ezen problémák orvoslására.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a most benyújtott törvényjavaslat nem egy új adópolitika, hanem a jelenlegi adótörvények finomítását és pontosítását szolgálja. Az ellenzéki képviselők előtt ismert, hiszen a kormány többször deklarálta itt, a parlamentben is, hogy jövő tavasszal kíván egy új adótörvényt a Ház elé terjeszteni és elfogadtatni, tehát ennek a javaslatnak sem lehetett az a célja, hogy minden egyes problémára egy teljesen újszerű megoldást kínáljon. Ugyanakkor ezek a változtatások, amelyek ebben a törvényjavaslatban megfogalmazódnak, már ezen, korábban megfogalmazódott szempontrendszernek kívánnak megfelelni.
Államtitkár úr az expozéjában említette azt, hogy a 2008. évtől életbe lépő átalakítások egyszerűsítik a jelenlegi adórendszert, elsősorban az adóbevallási rendszer korszerűsítésével, az elektronikus adóigazgatás szélesítésével, a befizetési rend átalakításával, ösztönzik a beruházásokat, ugyanakkor a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítására is tesznek lépéseket az ellenőrzés és a szankciórendszer hatékonyságának javításával.
Elismerhetjük, hogy ebben az évben e területen jelentős eredményeket sikerült felmutatni, és ezt a folyamatot kívánja a kormány a következő évben is folytatni. Senki sem gondolja természetesen, hogy ezekkel a javaslatokkal egy csapásra a feketemunka, az adóelkerülés megszüntethető, de minden egyes lépés, amit ezen a területen teszünk, úgy gondolom, nagy jelentőségű. Ennek ellenére számos kritika érte ezt a törvényjavaslatot, mert hiszen képviselőtársaim látták, hogy ez egy milyen vastag javaslat, és azt mondták, hogy hogyan lehet egy ilyen bonyolult törvényjavaslat esetén egyszerűsítésről beszélni. De hát a rendszer bonyolultságából adódik, hogy ha bármit is egyszerűsíteni szeretnénk, azt ilyen bonyolult módon lehet leírni, mert hiszen a változtatást is valamilyen módon meg kell tudni fogalmazni. Ezért sikeredett ilyen vastagra ez a törvényjavaslat. Egyébként meggyőződésem, hogy az alkalmazók, miután ezeket a változásokat átvezették, a napi gyakorlatban jobban fogják tudni alkalmazni. S mint ahogy említettem, az adórendszerünk bonyolultsága abból is adódik, hogy számos kedvezmény kötődik hozzá, és mindezek megszüntetése nem egyszerű feladat.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vitákban az ellenzéki oldalról az is elhangzott, mintha nőne az adóterhelés ebben az évben. Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 2000-ben 39,2 százalékos volt az adóterhelés, ez az előző ciklusban 36,5 százalékra csökkent, de még most is csak 37,6 százalék, tehát alacsonyabb, mint az előző kormány időszakában, mármint a Fidesz-kormány időszakában volt. Csak a tisztánlátás kedvéért szeretném elmondani és hangsúlyozni, hogy adóemelésre nem kerül sor a következő időszakban, annak ellenére, hogy például Domokos képviselő úr emlegette, hogy 16 százalékkal nő az adóbevétel. Szeretném képviselő urat tájékoztatni arról, hogy valóban, ha a hatályos jogszabályhoz viszonyítjuk, akkor ez a szám megállja a helyét. Csak időközben azoknak az intézkedéseknek az eredményeként, amelyeket megtett a kormány, az adóbevételek jelentősen növekedtek, és a tervezett adóbevételi szint az év végére azt fogja eredményezni, hogy ez az emelkedés, a további lépések, amelyeket meg kíván tenni a kormány, mintegy 4-5 százalékos bevételnövekedést eredményez az ez évi reális szinthez képest. Tehát ilyen értelemben nem állja meg a helyét az az állítás, amit képviselő úr bizottsági véleményként az előzőekben megfogalmazott.
Még egyszer szeretném azt hangsúlyozni, és kérni önöktől is, tisztelt képviselő úr, hogy különösen egy adótörvény kapcsán ne az érzéseikre hivatkozva próbáljanak meg itt érvelni, hanem azokra a tényszerű adatokra támaszkodva, amelyekről például a Pénzügyminisztérium önöket is tájékoztatta. Emlékeztetve még egyszer ennek a törvénycsomagnak a fő prioritásaira, egyrészt az egyszerűsítés, a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása, a versenyképesség és átláthatóság növelése - ezek voltak a legfontosabb célkitűzések, amelyek megfogalmazódtak. Mindenki arról beszél, hogy ha egy személyi jövedelemadó-bevallást a kezébe vesz, 62 oldalt kell átolvasnia és kitöltenie. Tehát minden olyan lépés, ami ennek az egyszerűsítése érdekében történik, fontos lépés, egyszerűbbé teszi a rendszert.
Milyen konkrét intézkedések történnek? Természetesen nincs idő arra, hogy ezeket tételesen felsoroljuk, néhány elemét szeretném kiemelni.
(12.20)
Az egyik: a lakások átruházásából származó jövedelemadó-kezelés időszaka a harmadára csökken. Egyes képviselők ezzel kapcsolatban megfogalmaztak bizonyos fenntartásokat, én mégis úgy gondolom, hogy ez az adózók szempontjából kedvező változtatás.
Megszűnik néhány olyan adó, amit az elmúlt évben gyakorlatilag a jó szándékunk ellenére raktunk bele az adótörvénycsomagba, de az állampolgárok nem vették igénybe, így ezek fenntartása nem szükséges.
Szűkül az állami hatósághoz bejelenthető adók köre a vállalkozások tekintetében. Természetes dolog, ahogy a számítástechnika fejlődik, ennek az eszköznek a kihasználását az adózásban is mind szélesebb körben kell alkalmazni, és ha ez egyszerűsíti mind a kormányzat, mind pedig a vállalkozások működését, akkor ezeket az eszközöket mindenképpen használni kell.
Egyszerűsödik a befizetési szabály a társadalombiztosítási alapokkal szemben, hiszen a jövőben ezeket a befizetéseket egy számlára kell teljesíteni. Megszűnnek egyes járulékok, például az erdőfenntartási járulék, a tenyésztési hozzájárulás, a halászatfejlesztési hozzájárulás, a vadvédelmi hozzájárulás. Ezek egyébként sem jelentős tételek voltak, a költségvetés számára nem jelentenek jelentős bevételkiesést.
Ugyanakkor már ma is jelentős vita alakult ki az egyes kis adók összevonásáról. Tisztelt képviselőtársaim, elmondhatjuk, itt a parlamentben mindannyian egyetértettünk azzal, hogy ezeket lehetőség szerint egyszerűsíteni kell vagy össze kell vonni. Magyarul: mondhatjuk azt, hogy néhány hónappal ezelőtt ez még jó ötletnek tűnt. Aztán megvizsgáltuk, hogy ez milyen következményekkel járna, ráadásul azok, akikre vonatkozik a szabályozás, azt mondják, köszönik szépen, a számítástechnika jelenlegi lehetőségei mellett számukra ez már jelentős könnyítést nem jelent, viszont számos hátránya van a dolognak, ezért ők nem kérnének ebből a javaslatból. Mi, a kormánypárti frakciók részéről azt fogalmazzuk meg, hogy amennyiben ezt nem kívánják alkalmazni, akkor a parlament is tekintsen el ettől a változtatástól, és a régi rendszer maradjon érvényben, ha azt a jogalkalmazók jobbnak és hatékonyabbnak tartják.
Úgy gondolom, a vitát e tekintetben le is zárhatjuk azzal, hogy ennek a javaslatnak a támogatottsága sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalról nem áll meg, tehát valószínűleg elfeledkezhetünk a javaslatról. De a szándék egyértelműen pozitív volt az egyszerűsítés irányába. Ez is egy tanulság, hogy amikor ilyen javaslatokat mindannyian megfogalmazunk (Babák Mihály: Ti fogalmaztatok meg!) - ellenzéki oldalról is hangzottak el, Babák képviselő úr, ilyen kezdeményezések -, nyilván akkor kell meglépnünk, amikor ennek a támogatottsága megfelelő.
A szürkegazdaság és a feketegazdaság fehérítéséről részleteiben is beszélni kell. Ha tudnánk, hogy mekkora ennek a nagysága és milyen területen működik, akkor talán még arról is beszélhetnénk, hogy szüntethetnénk meg gyorsabban. Amióta adórendszer van a világon, van feketegazdaság, most is van és valószínűleg lesz is, de a hatalomnak természetesen törekednie kell olyan szabályozás elfogadására, amely a legkisebb terepet nyújtja ahhoz, hogy egyesek visszaéljenek adófizetési, közteher-viselési kötelezettségükkel.
A feketegazdaság visszaszorításáról szóló intézkedéseknek három vonulata van, az egyik a szigorúbb szankciók köre, a másik a közpénzek védelme, a harmadik pedig a fekete- és szürkefoglalkoztatás visszaszorítása. Új szabály lép életbe a jövedéki szabályozás kérdéskörében. Ismert képviselőtársaim előtt, hogy nagy a csábítás; mivel ezeknek a termékeknek magas az adótartalmuk, így az adóelkerülésre is nagy a hajlandóság. Ezért születtek ezek a szigorító szabályok. Ma már nagyon messze vagyunk attól az időszaktól, amikor a kilencvenes évek elején az akkori kormányzat azt fogalmazta meg, hogy virágozzék száz virág, és mindenki szabadon foglalkozhat ilyen tevékenységgel. Rájöttünk, hogy ezt a tevékenységet szigorúbb korlátok között kell tartani ahhoz, hogy az ebből származó adóbevételek be is folyjanak, és minél kevesebb visszaélés történjen.
Az egyedüli terület, ahol adóemelésre kerül sor, az a cigaretták minimumadójának emelése áprilistól, illetve szeptembertől. Jogharmonizációs kötelezettségünk van. Tudjuk, hogy ez nem segíti a feketekereskedelem visszaszorítását, mert minél magasabb az adószint, annál nagyobb a csábítás e tekintetben. Úgy gondolom, a magyar vámhatóság és pénzügyőrség ma már kellően felkészült arra, hogy gátat szabjon a feketekereskedelemnek ezen a területen is. Képviselőtársaim is olvashattak számos beszámolót arról, hogy ezen a területen milyen sikereket ért el a vámhivatal. Természetesen további erőfeszítéseket kell tenni, és ezeket a szabályokat a továbbiakban is úgy kell igazítani, hogy minél kisebb lehetőség legyen a visszaélésre.
A hátralévő rövid időben természetesen szót kell ejteni arról is, hogy hol látunk még pontosítanivalót kormánypárti oldalról az adótörvényekben. Az egyik a telekáfa kérdésköre. Úgy gondolom, itt még pontosításra van szükség, mert egyrészt a szabályozás nem sikerült kellően pontosra, másrészt pedig egyes elemeit célszerű felülvizsgálni. A másik ilyen kérdéskör a körbetartozások mérséklésére megfogalmazott javaslatsor. Ennek az alkalmazásával kapcsolatban vannak fenntartások, hogy mennyire életszerű ez a javaslat. Ezt még mindenképpen érdemes átgondolni. Néhány termékkör esetén pedig a következő héten lesz aktuális beszélni - amikor az áfatörvényről lesz szó -, hogy az egyes termékek áfatartalmán lehet-e változtatni, és ha igen, milyen feltételekkel.
Nincs kétségem afelől, hogy rengeteg vita lesz még. Arról sincs kétségem, hogy lesznek változtatások, amelyek mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról benyújtásra kerülnek. Én továbbra is tárgyszerű vitát kérek a parlament mindkét oldaláról az adótörvények kapcsán.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)
