MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Október 2-ai ülésén tárgyalta a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság az előttünk fekvő adótörvényeket, és az a szándékom, hogy továbbadjam önöknek, mi történt a bizottsági ülésen.
Alapvetően nincs adóreform, a változások kizárólag olyan irányba hatnak, ami a versenyképesség javítását, a fehérítést, a gazdaság fehérítését, egyszerűsítését szolgálják. A legfőbb probléma, hogy szűk az adófizetői bázis, viszonylag nagy a feketegazdaság, bonyolult, sok esetben túl bürokratikus az adórendszer. Feladataink, hogy egyszerűsítsük az adórendszert, az adók számát csökkentsük, szélesítsük az adóalapokat, a vállalkozások beruházási hajlandóságát növeljük, illetve csökkentsük az adminisztrációt, valamint ugyanezt egyszerűsítsük. Mindezt nem szabadon tehetjük, hanem a konvergenciaprogram keretében megvalósulva, vagyis számolnunk kell azzal, hogy 2009-re el kell érnünk, hogy GDP-arányosan 3 százalékos hiány alá kell vinnünk a magyar gazdaság államháztartási hiányát. Még egy feltétel van, amelyet magunknak szabtunk: az elsődleges egyenleg már jövőre nem lehet negatív. Mindezen feltételek mellett került sor az adótörvények benyújtására. Mint említettem, az egyszerűsítés, a versenyképesség javítása és a fehérítés - ezek az alapmotívumok, és ezek hatják át a benyújtott adótörvényeket is.
A versenyképesség javítása érdekében megemlítem az adómentes fejlesztési tartalék 25 százalékról 50 százalékra való növelését. Itt jegyzem meg, hogy elsősorban a mikrovállalkozások vették igénybe egyébként ezt a fajta kedvezményt. Azt gondoljuk, hogy a magyar gazdaság beruházásait javítandó ez megfelelő alapot fog biztosítani ahhoz, hogy a jövő évben nőjenek a beruházások.
Nagyon fontosnak tartjuk a csoportos áfaalanyiság bevezetését, ami részben versenyképességi, részben a feketegazdaság elleni küzdelemben lehet jelentős. Ez annyit jelent, hogy a tagoknak önállóan nem kell bevallást készíteniük, hanem a csoport önálló adóalanyként vall be és fizet adót. Sokan emlékezünk az azonos vállalkozói körben való számlázásokra és az ott való áfa-visszaigénylésekre, -csalásokra. Azt gondoljuk, hogy ez részben ezt fogja kiküszöbölni, részben pedig egyszerűsítést jelent.
Az adózás rendjében is vannak egyszerűsítések, például az adózás rendjében bevezetésre kerül a nettó adótartozás intézménye. Például az adókedvezmény jogosultságánál igazolni kell, hogy az adott vállalkozásnak van-e adótartozása, és amennyiben egy másik adónemben többlete van, akkor az betudható a másik adónembeli tartozásába, így ez segíti a vállalkozások adókedvezmény-jogosultságának az igazolását.
Ugyanilyen a nyilvános adatkör, amely az átláthatóságot javítja. Az APEH az átláthatóságot javítva felhelyezi a honlapjára azokat a vállalkozásokat, amelyekkel szemben adóhatósági eljárást indít. A fehérítés vonatkozásában nagyon fontos az új áfatörvény, a 15 éves áfatörvényünket újítottuk meg.
Ami nagyon fontos, és amiről a bizottságban vita folyt, az az illetékmentesen megszerezhető ingatlanok nagyságát tekintve, illetve az ingatlan nagysága és a beépíthetőség százaléka közötti arányoknak a helyes felállítása. A feketegazdaság és a visszaélések oly mértékűek ezen a területen, hogy itt mindenképp előrelépés szükséges.
Néhány apró mentesség is megszűnik. Ilyen például, hogy a műemlék épületeknél az állami adókedvezmények vonatkozásában senki nem vette igénybe 2006-ban ezt a fajta adómentességet. Vagy ugyanezt mondhatnám arra is, hogy ha valaki önkormányzatnak adott bérbe lakást, akkor utána kedvezményre számíthatott - 2006-ban 13 ilyen eset volt. Az ilyenfajta szabályok fenntartása csak bonyolulttá teszi a rendszert.
Összefoglalva: a költségvetési és pénzügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, és kérem képviselőtársaimat is, hogy fogadják el.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
