DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, abban egyetértünk, ha egy egészségügyi ellátórendszerről beszélünk, főleg egy olyan történelmi hagyományon alapuló, szolidaritási elven működő ellátórendszerről, mint ami a magyar egészségügyi ellátást jellemzi, akkor elvárható a kiszámíthatóság, elvárható az, hogy a rendszerben lévők, illetve az állampolgárok hosszú távon biztonságban tudhassák magukat.
Nem véletlen, hogy a múlt század utolsó éveiben, illetve e század első évében az akkori parlament a tulajdonviszonyok, illetve a magántőke megjelenése miatt bizonyos kereteket próbált meghatározni az egészségügy működésének, és két darab ezzel kapcsolatos úgynevezett kórháztörvényt alkotott meg, amelyek közül az utóbbit eljárási okok miatt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Azért lényeges, hogy eljárási okok miatt - a tartalommal nem foglalkozott -, mert nagyon nagy szükség lett volna ennek a pótlására, hogy ne eklektikusan folytatódjanak az átalakulások. Mára már azt tapasztalhatjuk, alapvetően gazdasági kényszer hatására, hogy ahány egészségügyi intézmény, annyiféle formában fog működni, ami az ellátórendszerben bizonytalanságot eredményez.
Természetesen vannak reményre jogosító, talán pozitívnak nevezhető kezdeményezések is. Ilyennek nevezhetjük - azért emelem ezt ki, mert gondolom, ennyire lehetek hazabeszélő - a szegedi integráció kérdéskörét, amelyben az ottani egészségügyi bizottság elnöke, Mányai Éva kitüntetett szerepet töltött be, és ez talán egy olyan forma lehet, amely mind működésében, mind az ellátás színvonalában valamilyen előrelépést hozhat. De általánosságban elmondható, nem jó, hogy nincsenek kijelölve azok a határok, amelyek között ezek az egészségügyi intézmények működhetnek.
Ennek eredményeképpen, gondolom, miniszter asszony sem vitatja azt, hogy a magyar egészségügyben ma hihetetlen bizonytalanság van. A megszorító intézkedések, a drasztikus ágyszámleépítések, a különböző betegutak bizonytalansága még most sem egyenesedett ki, jóllehet a kormány ígéretet tett arra, hogy a szakellátás szintjén már az őszre kész tervet tesz le az asztalra, amely segítené az egész ellátórendszert.
(9.30)
Ezzel is késlekedésben van, és ahelyett, hogy ezeket lépné meg, és ezzel mintegy stabilizálná a helyzetet, egy újabb átalakítás előtt állunk, ez az úgynevezett finanszírozási átalakítás a több-biztosítós modell létrehozása.
Ellenzéki pártként úgy gondoljuk, a Magyar Demokrata Fórum mint felelős ellenzéki párt, nem tehetett másként, mint hogy felhívta a minisztérium figyelmét, hogy számos kérdést tisztázni kell, mielőtt egy ilyen nagy horderejű lépést megteszünk. Ezért négyszer 8 írásbeli kérdés formájában, de összefüggéseit tekintve összesen mintegy 98 kérdést tettünk fel a tárcának az átalakítással kapcsolatban, amelyekre természetesen várjuk a válaszokat, és azt követően lehet az egészről érdemi beszélgetést folytatni.
Az eddigi polémiák kapcsán azonban látható, hogy egy eleve zilált rendszerre próbálnak, fognak ráereszteni egy olyan finanszírozási modellt, amely hihetetlen működési zavarokat fog eredményezni. Ez már most észlelhető, ezért a Magyar Demokrata Fórum azt kéri a tárcától, a kormánytól, hogy ne az időpontok legyenek az elsődlegesek ezen átalakítás során, hanem az legyen az elsődleges, hogy minden szereplő tisztában legyen azzal, mi vár rá, mi az ő feladata, ezzel szemben mi az, amit ő remélhet. Egy ilyen átalakítás esetlegesen a patkó mindkét oldalán hozhat szavazatokat, arról nem is beszélve, hogy megnyugtatja az állampolgárokat, hiszen - gondolom, legalábbis önök ezt mondják - őértük történik ez az átalakítás.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
