DR. HAJDU ATTILA
DR. HAJDU ATTILA
DR. HAJDU ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én vagyok az, aki sunyi módon törvénymódosító javaslatot terjesztett elő egy nyíltan meghozott egyezség ellenében. Én úgy gondolom, hogy az a nyílt, amikor a parlamenthez fordul egy országgyűlési képviselő, és kéri a parlament többségét arra, hogy támogassa a kezdeményezését. Ezt nem nevezném sunyinak.
Ebben a kérdésben egyébként a vita nagyon érdekes és érdekfeszítő, hiszen nem is olyan régen még a Központi Statisztikai Hivatal közleménye határozta meg, illetőleg abban hozta nyilvánosságra a kistérségi lehatárolás kérdéseit, és nem éreztünk még ebben olyan nagy feszültségeket. 2002-ben már jelezték a települések, hogy a településfejlesztési célelőirányzattal kapcsolatos előírásoknál nem teljesen mindegy az, hogy az adott település milyen gazdasági és társadalmi mutatókkal bíró kistérségbe tartozik, és a Debrecen környéki települések akkor egyöntetűen kérték valóban, hogy azért ne tartozzanak Debrecenhez, mert Debrecen gazdasági-társadalmi mutatói az ő mutatóikat javítják, és ezért nem priorizáltak a támogatásintenzitásban.
Az elmúlt időszakban, amikor megnyílt ez a vita a kistérségi lehatárolás kérdésében, addigra már több érdek fűződött ehhez, részben a többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatos szervezési, finanszírozási kérdések, de ezek nem szorították háttérbe a térségfejlesztési szempontokat.
Az én módosító indítványom azon a felismerésen alapult, hogy Debrecen tervezett kistérségi társulásában azok a települések, amelyeket érintett a módosító javaslatom, elveszítik térségfejlesztési szempontból a kedvezményezetti státusukat, és így sokkal kevesebb támogatáshoz jutnak mind az önkormányzatok, mind pedig a vállalkozások. (Dr. Pósán László: Ne Pestről mondd meg, mi a jó…) Ez volt az én elképzelésem és az én törvénymódosítási javaslatom, amit nem sunyi módon, hanem a parlament elé terjesztve fogalmaztam meg, és a parlament ezt támogatta.
Elhangzott ebben a vitában, hogy ez törvénysértő volt. Állítom és ragaszkodom ahhoz az álláspontomhoz a továbbiakban is - mindamellett, hogy a kormány, illetve a területfejlesztési bizottság most beterjesztett módosító indítványaival egyetértek -, hogy a köztársasági elnök úr jogi okfejtése ebben a kérdésben nem állja meg a helyét. Állítom, és ragaszkodom ahhoz az állásponthoz, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés, amikor azt mondja, hogy a települési önkormányzatok az önkormányzati választásokat követő hat hónapon belül kezdeményezhetik a kistérségi besorolásuk megváltoztatását, ezzel a parlament nem mondott le ebben a kérdésben a szuverenitásáról. Ebben a kérdésben egy lehetőséget fogalmazott meg a települések számára, és ebben a lehetőségben még meghatározta az eljárási rendet is, amikor a megyei és a regionális fejlesztési tanács véleményét is előírja ebben az ügyben.
Állítom, hogy a parlament hatáskörét ez az előírás nem sérti, és ezért ez az álláspont, miszerint az én törvénymódosító javaslatom törvénysértő lenne, nem állja meg a helyét. Mégis úgy gondolom - és számomra a térségfejlesztési szempontok fontosabbak -, hogy nyugvópontra kell juttatni jelen pillanatban ezt a kérdést, hiszen az új mutatók alapján el kell végezni a kistérségek társadalmi és gazdasági mutatók alapján való besorolását, hiszen indul az Új Magyarország nemzeti fejlesztési terv, és ebben már ezeknek a mutatóknak fontos szerepe van.
Választóim, illetve támogatóim forintra, fillérre és millió forintra tudják, hogy milyen következménnyel jár az például Derecskén, ha a debreceni kistérséghez tartoznak, és milyen következménnyel jár az, ha a jelen státusuk megmarad. Én ezt a szempontot tartottam mérvadónak. Álláspontom szerint erre a parlamentnek joga volt, szuverenitását ebben a kérdésben sem adta fel, és úgy gondolom, hogy az az okfejtés, amely a köztársasági elnök úr álláspontjában megismerhető, és amelyet itt előttem szóló képviselőtársaim is idéztek, nem állja meg a helyét. Az én törvénymódosító javaslatom nem volt alkotmányellenes, nem volt törvénysértő. Azt elismerem, hogy a térségfejlesztési szempontokat, a térségben élők boldogulását, gazdagodását, a térség jövedelemtermelő képességének növelését szolgálta.
Ezért még egyszer kérem, ne nevezzék az én törvényjavaslatomat sunyi módon előterjesztettnek. (Derültség a Fidesz soraiban.) Minden olyan lobbizás, minden olyan kijárás, amely minisztériumokban és egyéb szobákban történt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az lehet, hogy sunyi, de úgy gondolom, hogy a parlament nyílt és törvényes eljárása nem lehet sunyi, és a parlament ebben az eljárásban jogszabályt nem sértett.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miért nem beszélsz az érintett településekkel?)
