FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az ajánlásban a 38-as, 41-es, 45-ös, 46-ös ajánlási pontban lévő módosító javaslataimmal kapcsolatban szeretném elmondani az észrevételemet.
A termőföld védelmét mindenki fontosnak tartja, ezért azt gondolom, hogy mindannyian üdvözölhetjük ezt a törvényt. Ugyanakkor a törvény szinte teljes egészében szankciókról szól, előír, ellenőriz és bírságol. Így a bírságolást már nem eszköznek, hanem célnak érezzük. Ez a termelők és a használók véleménye. Márpedig kizárólag büntetésekből nem lehet elérni a termőföld védelmét, és nem lehet ebből hatóságot fenntartani, főleg kettőt.
Ezért nyújtottam be módosító javaslatomat, a 38-as ajánlási számon találhatót, amelyben nem tartom célszerűnek talajvédelmi hatóság létrehozását. Ezt a munkát a törvényjavaslatban megnevezett talajvédelmi felügyelők akkor is elvégezhetik, ha nem önálló hatóságként dolgoznak, hanem az ingatlanügyi hatóság vagy más, jelenleg is meglévő szervezet keretében.
A törvényjavaslatban nevesített bírságokat, néhány kivétellel, nagyon magasnak tartom. Már az is kérdés, hogy egy szakmai törvényben meg lehet-e jelölni a bírság összegét. Úgy látszik, ez egyre inkább elharapódzik. Minden minisztérium akkor nyugodt, ha szakmai törvénye megnevezi a bírság összegét, és lehetőleg minél nagyobb mértékben. Csak úgy röpködnek a milliós bírságok a különböző törvényekben. Ez már kimeríti, nem a szabálysértésekről, hanem a büntetőügyről szóló törvénynek a kereteit. És itt is ezt tesszük.
Az 1-3. számú mellékletekben százezrek és milliók szerepelnek bírságként. Üdítő kivétel, ahol csak tízezrekről van szó. Esetenként, amiről szó van, a termőföld értékének többszörösét is meghaladja a bírság, máshol, ahol kedvezőbb, ott csak a felét, negyedét kell egy-egy ügylet kapcsán megfizetni.
Ezért nyújtottam be a 45. és 46. ajánlási számú javaslataimat, amelyekben kisebb mértékű bírságokra teszek javaslatot. Különösen kedvezőtlennek tartom, hogy a bírságot nagy összegben jelölik meg, majd néhol lehetővé teszik kisebb összegű bírság kiszabását. Például így 100 ezer forint a bírság, de a bírság összege legalább, mondjuk, 10 ezer forint. Ez a megközelítés eleve a legnagyobb összegű bírság kiszabását sugallja, és csak kivételként, méltányosságként utal a kisebb bírság kiszabásának lehetőségére.
Én megnéztem, hogy a különböző szakmai törvények hogyan közelítik meg ezt a problémát. Mondok néhány példát, hogyan. Például az illetékekről szóló törvény azt mondja, az előbbi példára utalva, hogy a bírság összege legalább 10 ezer, és legfeljebb 100 ezer forint. Ez egyértelmű. A munkaügyi bírságnál azt fogalmazzák meg, hogy például 10 ezer forinttól 100 ezer forintig lehet kiszabni. Vagy a polgári perrendtartásban arról beszélnek, hogy a bírság legmagasabb összege 100 ezer forint. Azt hiszem, hogy ezek sokkal praktikusabb és értelmesebb megfogalmazások, mint ahogy ebben a törvényben ezeket látjuk.
Ezért javasoltam, hogy a “legfeljebb” kifejezést eleve tegyük a bírság összege elé. Tehát mondjuk ki a legmagasabb összegre utalva, hogy legfeljebb 100 ezer forint. Még akkor is maradhat az a része a javaslatnak, hogy de legalább, mondjuk, 10 ezer forint, a példára utalva. Én ezt feltétlenül szükségesnek tartanám, ez így sokkal tisztességesebbé tenné a bírságolás gyakorlatát, és a termőföld tulajdonosaiban és használóiban nem ébresztene indokolatlan félelmet.
Ezért javaslom képviselőtársaimnak, hogy ha nem is pontosan aszerint, ahogy én a javaslatomban megfogalmaztam, de ezen gondolatok vagy elképzelés mentén akár bizottsági indítvánnyal is próbáljunk normálisabb kereteket teremteni.
S mivel nem maradt időm egy javaslatom ismertetésére, ezért arra majd külön időt kérek. Köszönöm.
