GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Azért kértem szót, mert azt a kérdést szeretném én is elővezetni, amiről Herbály képviselőtársam beszélt. Itt most az aszállyal kapcsolatos, főleg állattartókat ért probléma kapcsán a legnagyobb vállalkozói érdekképviselet a minisztériumot is megkereste, és gondolom, képviselőtársaimat is, és tett különböző javaslatokat, hogy mit kellene tennünk azért, hogy a jövőben ilyen problémák kevésbé fordulhassanak elő, illetve azért, hogy végre nézzünk szembe azokkal a realitásokkal, amik Magyarországon vannak, és ebben próbáljunk meg valamilyen konszenzusra jutni.
Ennek egyik eleme - és tudom, hogy ez elvileg időnként szitokszónak is tűnik - az, hogy az állattartás 90 százalékát adó társas vállalkozásokat bizonyos nagyon szigorú feltételek mellett engedjük be a földpiacra, és segítsük hozzá őket, hogy ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem lesz hova kiöntözni a trágyát, hogy elindítottunk egy fejlesztési programot, ahol látjuk a pályázatokat, és nagyon komoly környezetvédelmi problémák lehetnek, ha nem tudnak megegyezni a körülöttük levő földhasználókkal, ugyanis az a veszély van, hogy bármennyire is akarunk is mi 75 százalékos támogatást adni - vagy szeretnénk - azért, hogy egy-egy ilyen telep túlélése biztosítva legyen, legalábbis környezetvédelmi oldalról, egyszerűen fizikailag nem lesz erre képes.
Én azt gondolom, hogy miután folyamatosan az a felvetés, hogy vegyük figyelembe a szakmával foglalkozó érdekképviseletek véleményeit, e fölött a felvetés fölött nem mehetünk el. Lehet, hogy nem ez a megoldás, de azt is tudom, hogy miután a földtörvénnyel kapcsolatban érkezett ez a bejelentés, és nem volt eddig a parlamentben lehetőségünk ezt a vitát lefolytatni, úgy érzem, hogy mindenképpen megfontolásra javasolnám azt, amit Herbály képviselőtársam mondott, mégpedig olyan módon, hogy valamikor a jövő hét elején folytassuk le az ezzel kapcsolatos ötpárti egyeztetést, nyilván nem parlamenti keretek között, hanem amúgy, és próbáljunk ebben az ügyben az érdekképviseletekkel valamilyen megoldásra jutni.
Nyilván nagyon sok garanciális elem beépítése esetén lehetséges bármilyen elmozdulás ezen a területen. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy én úgy érzem, hogy át kell lépnünk azt a küszöböt, hogy majd mi lesz itt akkor, ha társas vállalkozónak is lehet a tulajdonában földbirtok. Három-négy éven belül bárkinek lehet, tehát szeretném jelezni, hogy ha most azt akarjuk, hogy ez az állattartás ezt az időszakot kibírja, és megfelelő fejlesztési alapokhoz juthasson és stabil termelői alapokhoz, illetve nem beszélve a takarmánybázisról, akkor ezt a vitát igenis le kell folytatnunk, és remélem, ebben partnerek lesznek ellenzéki képviselőtársaim is. Utána eldönthetjük, hogy a most függőben levő földtörvényben valamilyen módon ezt akarjuk-e érvényesíteni, vagy sem.
(22.20)
Abban ugyanis nem hiszek, hogy egy újabb földtörvényjavaslattal, bármilyen önálló indítvánnyal még az ősz folyamán be lehet jönni, viszont - itt van előttünk - a mezőgazdasági bizottság mint főbizottság elvileg jogosult olyan részeit is megnyitni - ez a Házszabállyal is egyezik -, amit a kormány előterjesztése nem érintett.
Én ezt tartanám a leggyorsabb és legésszerűbb megoldásnak, ha ezt a vitát lefolytatnánk, és utána egy eltolt bizottsági tárgyalással - ez azt jelenti, hogy a szerdai bizottsági ülésen ezek a szavazások nem kerülnek napirendre - azokat a pontokat, amiről itt szó volt, ha lehet, korrigáljuk. Ha nem, akkor nyilván az egy más kérdés, akkor majd valahogy vissza kell mennünk a beterjesztő vagy az ezt kérő érdekképviseletek elé, akik - szeretném jelezni - az állattartás 90 százalékát képviselő vállalkozásokat képviselik. Tehát itt most nem arról van szó, hogy egy szűk kisebbség véleményével kell valamint kezdenünk, hanem egy nagyon fajsúlyos, komoly kérdésről van szó. Én ebben kérném az együttműködést. Ez nyilván azt is jelenti, hogy ha ebből ki tudunk valamit hozni - mert azért időnként sikerült ennek a közegnek normális szakmai megoldásra jutni -, akkor én azt hiszem, hogy nyugodt szívvel állhatunk oda a társadalom egy bizonyos rétege elé, akik nagyon-nagyon sokan dolgoznak ebben az ágazatban. Tehát nem kellene azon a problémán ilyen lazán túllépni, hogy eddig is megoldották, ezután is megoldják ezt a problémát.
Én úgy gondolom, hogy állattartás föld nélkül Európában sehol nincsen. Egyedül Magyarországon egy jelenség, hogy több telep úgy működik, hogy egyáltalán semmilyen földtulajdonnal és termőalappal nem rendelkezik. Ha ezen nem változtatunk, akkor - és nemcsak a takarmányárak miatt, hanem többek között emiatt is - igen-igen drasztikusan fog csökkenni az állatállomány, mert nekem az a tapasztalom, hogy ahol vegyes szerkezet van, ott egyértelműen a túlélésen van a hangsúly (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és azt mondják, hogy ameddig ott állat van, és földjük van, nyilván azzal a takarmánnyal az állatokat fogják ellátni, hiszen nagyon sok fejlesztés és egyéb kötődik ehhez a történethez. Tehát én is azt szeretném kérni - és ebben kérném is a képviselő urak véleményét - egy picit átlépve a részletes vita kereteit, hogy lehet-e ebben a dologban együttműködés. Én nagyon szeretném, ha lenne, és a jövő hét elején ebben egy ötpárti egyeztetést folytatnánk le.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és elnézést kérek, hogy túlléptem az időt.
