BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES
BARABÁSNÉ CZÖVEK ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagy érdeklődéssel hallgattam a bizottsági véleményeket, és a felszólalásom során érinteni is fogom néhányukat. Némelyikkel még vitatkozni sem tudok. Az MSZP úgy gondolja, hogy amennyiben részesei vagyunk egy nagyobb közösségnek, jelen esetben az Európai Uniónak, akkor azokat a lehetőségeket - amint a bizottsági hozzászólásomban is említettem -, amelyek a tagállamokat érintik, érinthetik, nekünk is biztosítani kell, és miután a foglalkoztatói nyugdíj és intézményei törvénytervezet nem az állami nyugdíjrendszerről szól, hanem egy lehetőségről, ezért úgy gondolom, hogy mégiscsak érdemes egy kicsit részletesebben is megismerkedni azzal, hogy valójában mit is tartalmaz ez a törvénytervezet, hiszen államtitkár úr elsősorban a célokat emelte ki, hogy mi az, amit ennek a törvénytervezetnek az elfogadása kapcsán el tudunk, el lehet érni a foglalkoztatók területén is.
A T/3245-ös, a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat - mint többen is említették - végül is egy kiegészítő rendszer, és kiegészítő rendszerként szabályozza a benne foglaltakat, azaz a foglalkoztatói nyugdíj lehetőségét. Tulajdonképpen egyfajta gondoskodás válik lehetővé a foglalkoztatók számára. Amennyiben ezt a törvénytervezetet elfogadjuk, létrejönnek ilyen intézmények, és úgy ítéli meg a foglalkoztató, hogy képes ehhez csatlakozni, és képes hosszabb távon a dolgozói részére egyfajta szolgáltatást vásárolni.
Arra is utaltak már többen, hogy Magyarországon 1993 óta működik önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári rendszer. Az önkéntesség ebben az új intézményrendszerben is benne foglaltatik. Tulajdonképpen ennek az alapjait határozzuk meg ebben a törvénytervezetben. Ez egy sokszereplős intézményrendszer. Ez a törvényjavaslat rendelkezik az intézményalapításról, a gazdasági formáról, a csatlakozásról, tagokról, jogokról, kötelezettségekről, és nagyon nagy teret szentel az ellenőrzés átfogó rendjének, amely átfogó rendszer érinti a felügyelőbizottságot, a belső ellenőrt, a könyvvizsgálót és magát a felügyeletet is, mintegy garanciát vállalva arra, hogy mindazt, amit itt képviselőtársaim megfogalmaztak, hogy nem igazán látunk arra példát, hogy hogyan, mi módon tud ez jól működni, szinte a tevékenységükkel lehetővé tudják tenni.
Ennek a törvényjavaslatnak az intézményi rendszer létrehozásán túl a foglalkoztató és a tag a két főszereplője. A törvénytervezet úgy határozza meg, hogy az intézmény vagyona - és ez nagyon fontos - elkülönül a foglalkoztató vagyonától, hiszen a foglalkoztató ebben az esetben szolgáltatást vásárol a nyugdíjszolgáltató intézménytől akkor is, ha részvényes, és akkor is, ha csak csatlakozik ehhez az intézményi működéshez. Így azt mondhatjuk, hogy a foglalkoztató saját működése nem kerülhet az intézményi működés által veszélybe.
Ez a nyugdíj-szolgáltatási tevékenység átfogja az intézmény működésének kialakításán túl a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzését, a vagyonbefektetést, annak kezelését, a foglalkoztatói és tagi befizetéseket, azok kezelését, a kapcsolódó nyilvántartási, könyvviteli, számviteli feladatok végzését. S mindennek a tevékenységnek a lényegét abban látjuk, hogy a szolgáltatás elkerül - mert el kell hogy kerüljön - a nyugdíjszolgáltatás teljesítéséig.
A törvénytervezet mindezek intézményi működési formájának a zártkörű részvénytársasági formát jelöli ki, ugyanakkor mintegy biztosítékként is meghatározza, hogy a létrehozott intézmény csak és kizárólag foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végezhet. Azt kell mondjuk - és ezt is többen érintették már a bizottsági észrevételek kapcsán -, hogy az új foglalkoztatói nyugdíjintézmény egy Magyarországon már kialakult nyugdíjrendszerbe, biztosítási, öngondoskodási rendszerbe kerül beépítésre, annak új pilléreként. Ez egyben azt is jelenti, hogy amint megalakul egy ilyen nyugdíj-foglalkoztatói intézmény, már a megalakulásakor versenyhelyzetbe kerül. Természetesen a törvény keretei között és ellenőrizve kell a nyugdíjkonstrukciókat kidolgoznia és ajánlania a foglalkoztatók számára, s így egyben szélesíti is az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek körét.
(12.50)
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény a foglalkoztatókra alapoz, hiszen a bankokon, biztosítókon, befektetési társaságokon túl számít a törvényjavaslat akár intézményalapítóként vagy csatlakozóként is a foglalkoztatókra, és enélkül a rendszer természetesen el sem tud indulni és nem tud működni, a foglalkoztatók fő célja pedig mindenképpen a munkavállalókról való gondoskodás lehet egy csatlakozás esetén.
Hangsúlyoznunk kell, hogy ez egy lehetőség. Lehetőség, amivel mégiscsak foglalkoznunk kell, hiszen erre is utaltak, hogy miért kell most nekünk pont ezzel foglalkozni. Gondolom, hogy a törvénytervezet kicsit késői benyújtásának is pontosan ez lehetett az oka, hogy az összes többi öngondoskodási lehetőség között ez egy olyan következő lépés lehet, ami az összes többit erősítheti, és arra is utaltak itt néhányan, hogy akár még gyengítheti is.
Úgy gondoljuk - és erre szerencsére most már államtitkár úr utalt -, hogy ahhoz, hogy a foglalkoztatói nyugdíj intézménye elterjedjen, hogy gyökeret verjen, mindenképpen szükséges a foglalkoztatói szerepvállaláson, megfontolásokon túl, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsünk, ami mind a foglalkoztatót, mind a munkavállalót, amennyiben lehetősége van rá, ösztönzi a rendszerben való részvételre, és a törvénytervezet lehetőséget ad a munkavállalónak is.
A munkavállaló csak abban az esetben tud egy ilyen intézményrendszerhez csatlakozni, amennyiben a foglalkoztatója úgy ítéli meg, hogy képes arra, hogy valamennyi foglalkoztatottja számára ezt a szolgáltatást hosszabb-rövidebb ideig biztosítsa. Abban az esetben lehetőség van arra, hogy a foglalkoztatott kiegészítheti a foglalkoztatói befizetéseket, és amit nagyon fontosnak tartok, hogy bármilyen befizetés történik, az a törvény szelleme szerint nem veszhet el, legfeljebb csak átalakul, és erre a későbbiekben kitérek.
A törvényjavaslat a tagi jogokat, kötelezettségeket, garanciákat megfogalmazza, és mindez ahhoz szükséges, hogy a nyugdíjszolgáltatás igénybevételéhez el lehessen jutni.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét, az alapítástól a működésig a felügyelet fogja át - az engedélyezéstől, ellenőrzéstől, intézkedéstől a bírságolási jogkörig -, ami a működés biztonságos végzését jelentősen elősegíti; meghatározza, hogy kik vállalhatnak szerepet egy ilyen intézmény vezetésében, milyen képzettségük lehet, milyen - idézőjelben - “előéletük”, azaz milyen egyéb intézményeknél dolgoztak már az előzőekben, és mindezt a működés biztonsága érdekében kellő garanciális lehetőségnek látjuk.
A tagok, akiknek a foglalkoztatója csatlakozik a rendszerhez, vagy a foglalkoztatottak, akik később a rendszerben tagokká válnak, részükre a rendszer folyamatos tájékoztatást kell adjon, nyugdíjkonstrukciókat kell hogy megismertessen velük, ugyanakkor a tagok rendelkezhetnek a legtöbb rendszerben kedvezményezettek megjelöléséről, amit a törvénytervezet számukra biztosít.
És hogy miért mondtam azt, hogy a rendszerbe befizetett pénz legfeljebb csak átalakul: mert foglalkozik a törvénytervezet azzal is, hogy mi a követendő út munkaviszony megszűnése esetén, és mi van akkor, ha valami olyan történik, ami alapján a tag már nem tudja igénybe venni a számára meglévő szolgáltatást.
Ha egy kicsit visszatérünk a foglalkoztatóra, akkor azt kell mondjuk, hogy a szerződéses elemek, amelyeket köteles az intézmény és a foglalkoztató egymással megkötni, nem teljesen teszik világossá most még számunkra, hogy van-e valami minimális időtartam, amíg mindenképpen köteles a foglalkoztató ezt a szolgáltatást biztosítani. Amit nagyon fontosnak tartok hangsúlyozni, hogy tulajdonképpen, ha jól meggondoljuk, meg kicsit jobban összerakjuk a jelenlegi rendszert, akkor azt kell mondjuk, hogy azt a palettát színesíti, amit a foglalkoztató már jelenleg is biztosíthat, és nagyon sok meg is teszi alkalmazottai számára, amikor az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, az egyéb lehetőségekhez hozzájárul az alkalmazottjánál, és az is igaz, hogy ebben az esetben lehetőleg az adómentes kereteket használja ki. Nem szívesen mondom azt, hogy ez egy kafetériaelem, mert biztos egészen másképpen fog működni, de mégis úgy tűnik, hogy az adómentes juttatások körét fogja ez színesíteni.
Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk, hogy abban a szerződésben, amely majd a szolgáltatást nyújtó és a foglalkoztató között köttetik, és rendelkezik a nyugdíjkonstrukcióról, valamint arról, hogy hogyan szűnhet meg a foglalkoztatóval kötött szerződés és kizárás, ez egy olyan lehetőség legyen, amiben a foglalkoztató mérlegelheti, hogy tudja fizetni a kötelezettségeit, avagy olyan helyzetbe került a cége, hogy neki most arról kell gondoskodni, hogy munkahelyeket tartson meg, és a befizetéseket vagy szünetelteti, vagy egy ésszerű határidőn belül meg tudja szüntetni a szerződést. Én remélem, hogy ez kellő hangsúlyt kap majd ezekben a szerződésekben, hiszen aránytalan terhet ez senkire nem jelenthet.
A tagi számlán tartják nyilván a befizetéseket, és onnantól kezdve, hogy a foglalkoztató felvállalta, hogy csatlakozik egy ilyen rendszerhez, onnantól csak a munkavállalója, azaz a tagok azok, akik ebből a rendszerből igazából részesedhetnek. És hogy miért jeleztem, hogy itt a pénz nem vész el, legfeljebb átalakul: hiszen nagyon sok olyan életszerű helyzetet elemez a törvénytervezet, amely alapján azt kell mondjuk, hogy nem mindig maradhat a befizetés az adott tag számláján. Hiszen ismeri a törvénytervezet a feltételes jogszerzési időtartamot, ami alapján azt mondhatja a munkáltató, és mindenképpen úgy fogjuk fel, hogy nekem az a célom, hogy a munkavállalóm minél hosszabb ideig nálam legyen, és mikor kezdetben belép valaki egy céghez, még nem igazán lehet tudni, hogy meg tud maradni, avagy másfelé fogja próbálni az életét kezelni. Ezért ez a feltételes jogszerzési időtartam arra adhat lehetőséget, hogy ez kiderüljön közben, és a foglalkoztató valóban azt az embert, dolgozót támogassa, aki nála egy hosszabb időszakot is eltölt. Azonban nagyon jól meghatározza a törvénytervezet, hogy ez az időtartam öt évnél hosszabb nem lehet, és rendelkezik arról, hogy amennyiben a tagi jogviszony előbb megszűnik, akkor mi történjen a foglalkoztatói befizetésekkel.
(13.00)
Lehetővé teszi a tagok számára azt is, hogy csatlakozzanak befizetéseikkel ehhez a megtakarítási formához. Nem vitatom azt, hogy ez a forma igazából, most azt mondjuk, hogy nem a 20 évesnek jelent lehetőséget, bár lehet, hogy 10-20 évvel később megváltoztatnánk ezt a véleményünket. De azért én úgy gondolom, hogy a ma 40-50 évesének a gondolkodásmódja már más, már változik, és azt mondja, hogy minden olyan lehetőség, amit most biztosítással, önkéntes, egyéb befizetésekkel próbál a maga számára megteremteni, arra ez is egy jó gondoskodási lehetőség.
A tag által befizetett összeg, ami kiegészítheti a foglalkoztatói befizetést, mindenképpen a tag tulajdona, bármikor is szűnik meg a tagsági viszonya az adott intézményben, és ezt nagyon fontosnak tartom. Amennyiben valami baleset történik vele, akkor a kedvezményezett jogosult rá, amennyiben más foglalkoztatóhoz megy át időközben, akkor pedig viheti a tagi számlán a saját befizetését, illetve hagyhatja az adott intézményben is.
Amiről még egy fél mondatot vagy kettőt szeretnék mondani, az maga a működés, amiről úgy gondolom, hogy mindaz, amit említettem, azok az ellenőrzések, azok a konstrukciók, amelyeket meghatároznak az adott létrejövő intézményeknek, törvényileg megfelelő garanciák lehetnek, egy működésben pedig mindig lehetnek olyan történések, amelyek majd a felügyeleti intézkedést esetlegesen kiválthatják. Ezzel együtt egy ilyen intézmény a működése során sokféle fajta tevékenységet kell hogy végezzen. A törvénytervezet lehetővé teszi számára a kiszervezés lehetőségét, amire, úgy gondolom, hogy oda kell figyelni, és ez aránytalan terhet majd a befizetők számára nem jelenthet.
Amennyiben ilyen intézmények létrejönnek, akkor úgy ítéljük meg, hogy megfelelő választásra ösztönöz a különféle szolgáltató intézmények között, és reméljük, hogy az az egyenlő gazdasági környezet ösztönözni is fogja ezt a nyugdíj-megtakarítást.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
