DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Bár elhangzott, de még egyszer az előzményeket tekintsük át, hogy miért fekszik a tisztelt Ház asztalán a kisajátításról szóló T/3328-as törvényjavaslat. Az Alkotmánybíróság a 35/2005. számú alkotmánybírósági határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a kisajátítás hatályos szabályozásával kapcsolatban. A tisztelt testület szerint a hatályos szabályok nincsenek összhangban az alkotmány 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelményekkel, ezért 2007. június 30-ig teljesítendő jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára.
Az Alkotmánybíróság egy későbbi, pontosabban a 22/2006. számú határozatában a kisajátítás egy sajátos formája, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés tekintetében is kimondta a mulasztásos alkotmánysértést, ugyanúgy 2007. június 30-i határidős jogalkotási kötelezettséggel. A jelenleg tárgyalt javaslat ezeknek az alkotmánybírósági döntéseknek kíván eleget tenni a kisajátításra vonatkozó rendelkezések újraszabályozásával.
Érdemes megjegyezni, hogy a kötelezettségügy 2007. június 30-ig lett volna kötelező, illetve előírva az Országgyűlés számára. A beterjesztés késlekedéséből következően ezt a határidőt az Országgyűlés nem tartja be, viszont joggal tevődik fel a kérdés, hogy ha a kormánynak köszönhetően az Országgyűlés tudatos alkotmányos mulasztást és alkotmányos jogsértést követ el, akkor milyen alapon kérhetjük számon az állampolgároktól a jogkövető magatartást.
Az Alkotmánybíróság az említett határozataiban alapvetően három kérdést vet fel. Általános célok, széles körű mérlegelési jogkör tárgykörében az alkotmány csak kivételesen és közérdekből teszi lehetővé a tulajdon elvonását, kisajátítását. A jogalkotó feladata azon esetek, közérdekű célok körének meghatározása, azonban nem olyan általánosan, mint ahogy ezt a hatályos szabályozás teszi, amelyek esetén kisajátításnak van helye. A tulajdonhoz való jog viszont megkívánja, hogy a kisajátítás lehetősége csak azon közérdekű célok eseteire korlátozódjon, amelyek végső soron csak a tulajdon elvonásával és teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehetségesek. Az Alkotmánybíróság a túl széles mérlegelési jogkört - a kisajátítás közérdeket szolgál-e - is kifogásolta. Ki szerez tulajdont a kisajátítás eredményeként? Az Alkotmánybíróság szerint a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok között nem tartható fenn a hatályos szabályozás azon álláspontja, hogy kisajátítással csak az állam, illetőleg az önkormányzat szerezhet tulajdont.
Harmadsorban azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás anyagi jogi és eljárásjogi garanciájának megteremtését írja elő az Alkotmánybíróság. Szerintük a hatályos kártalanítási szabályok sem nyújtanak garanciát az alkotmányban foglalt követelmények teljesüléséhez, ugyanis nem biztosítja az alkotmány által a tulajdon elvonása esetére előírt értékgarancia nyújtását. Az Alkotmánybíróság szerint nem megfelelő a szabályozás a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás megvalósítása anyagi jogi és eljárásjogi biztosítékainak sem.
Milyen választ ad az előterjesztés az alkotmánybírósági kritikákra? A javaslat szerint kisajátításra, az ingatlan tulajdonjogának közhatalmi eszközökkel való elvonására csak kivételesen, a javaslatban meghatározott közérdekű célból, azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett kerülhet sor. A kisajátítás a tulajdon eredeti szerzésmódja, ennek megfelelően kisajátítással az ingatlan tehermentes tulajdonának megszerzésére kerül sor.
A javaslat ennek ellenére lehetőséget ad bizonyos terhek, korlátozások, jogok fennmaradására akkor, ha ezek megmaradása esetén is megvalósulhat a közérdekű cél. A javaslat a jövőre nézve nemcsak a magántulajdon, hanem az állami és az önkormányzati tulajdon esetében is lehetővé teszi a kisajátítást, amennyiben a közérdekű cél megvalósításához ez elkerülhetetlenül szükséges.
Az előterjesztés újraszabályozza a kisajátítási célokat, azokat a mostani szabályozáshoz képest kicsit konkretizálva, valamint elhagyva a ma már nem releváns célokat, hiszen például a lakosság lakással való ellátása ma már nem állami, önkormányzati feladat; és néhány újjal, az ágazati törvényekből átvettekkel egészíti ki.
A javaslat a részleges kisajátítást is szabályozza, alapvetően a régi jogszabályoknak megfelelően, de rögzíti azt az esetet is, amikor azért nincs helye részleges kisajátításnak, mert a visszamaradó rész gazdaságos értékesítésére nem lenne lehetőség. Egyes esetekben, például a termőföld, természetvédelmi terület, műemlék, honvédség vagyonkezelésében lévő vagy külföldi állam tulajdonában álló ingatlan kisajátításához más hatóságok hozzájárulását, engedélyét is előírja.
A kisajátítás, amely eredeti tulajdonszerzés eredményeként az ingatlan tehermentesen kerül megszerzésre, vagyis az ingatlanon fennálló terhek, jogok, tények megszűnnek; a javaslat ez alól abban az esetben tesz kivételt, ha a fennálló jogok, például szolgalom, vezetékjog, bérlet a közérdekű cél megvalósulását nem akadályozzák.
Az előterjesztés szerint a tulajdonos és a megszűnt jogok jogosultja azonnali, teljes és feltétlen kártalanításra jogosult. Az előfedezeti értékre vagy az elmaradt haszon megtérítésére viszont nem az elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog jogosultja, illetőleg a jelzálogjog, végrehajtási jog, életjáradéki jog jogosultja lesz jogosult a kártalanításra, továbbá az ingatlanra bejegyzett tények megszűnése után nem jár kártalanítás.
(14.40)
A javaslat megállapítja a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás szabályait. A kártalanítás megállapításának alapja általában az ingatlan helyben kialakult forgalmi értéke. Ha ez nem állapítható meg, akkor más, a javaslat által felsorolt szempontok alapján kell megállapítani. A tulajdonos kártalanítása alapvetően pénzben, de a felek megállapodása esetén csereingatlanban is történhet. A javaslat meghatározza az egyes jogok megszűnéséért járó kártalanítás megállapításának szabályait is.
Az előterjesztés megállapítja - alapvetően a hatályos rendelkezéseknek megfelelően - a kisajátítási eljárás szabályait azzal a különbséggel, hogy figyelemmel van a közigazgatási hatósági eljárás új szabályozására is. Kisajátítási ügyben a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal jár el. Az eljárás kérelemre indul, és a kérelem esetén tárgyalásra is sor kerül. A közigazgatási hivatal határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a határozat bírósági - megyei, fővárosi bíróság általi - felülvizsgálatát lehet kérni. Az előterjesztés a kisajátított ingatlan birtokba adásával kapcsolatos szabályokat is a korábbival azonos szabályokat tartalmazva megállapítja. Rendelkezik arról az esetről, ha a kisajátítás célja meghatározott időn belül nem valósul meg. Ebben az esetben a javaslat az eredeti tulajdonosnak, vagy ha ő lemond erről, akkor az államnak, önkormányzatnak visszavásárlási jogot biztosít.
Az előterjesztés szerint nemcsak az állam, az önkormányzat szerezhet kisajátítással tulajdont, hanem meghatározott körben a közérdekű cél megvalósítója is. A javaslat a kisajátítással érintett ingatlan-nyilvántartási szabályokat, a kisajátítást megelőző előmunkálatok szabályait állapítja meg. Az előterjesztő szerint a kisajátítás kapcsán kifizetett vételár adó- és illetékmentes, továbbá mentes az áfa megfizetése alól. Végül a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezéseket, a szükséges felhatalmazásokat, illetve a hatályon kívül helyezéseket és módosításokat is tartalmazza az előterjesztés.
A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint az Alkotmánybíróság határozatának teljes egészében eleget tesz az előterjesztés, ezért szakmailag kifogást mi nem találtunk ebben, és támogatni tudjuk a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Pettkó András tapsol.)
