DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Érdekes vita van kibontakozóban a kisajátítással kapcsolatban, nagyon sok mindenben - az alapfelvetésekben, a problémafelvetésekben - természetesen teljes az egyetértés. Nem kétséges, hogy az Alkotmánybíróság néhány, az államtitkár úr által, illetve az előttem szóló Faragó Péter kolléga úr által is idézett rendelkezése alapján az elavult szabályozáson változtatni kell, és törvényi szintű változtatásra van szükség. Ma van néhány jogszabály hatályban Magyarországon, amely a kisajátítást érintően tartalmaz rendelkezéseket, ilyen természetesen az alkotmány, ilyenek a polgári törvénykönyvnek a kisajátításra vonatkozó rendelkezései, ahol a 177. § (2) bekezdése azt mondja, hogy a kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
Tehát igaz az, amit Vitányi kolléga úr mondott, hogy mulasztásos alkotmánysértésben van az Országgyűlés, ez azonban nem egy-két éve áll fenn, hanem lassan harminc éve, mert egy törvényerejű rendelet, az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet szabályozza jelenleg a kisajátítás szabályait, illetve a néhány évvel ezelőtt különböző ágazati törvényekben hatályba léptetett egyéb rendelkezések már alkotmányos szinten foglalkoznak az üggyel, tehát alkotmányosan elfogadható szabályozást tartalmaznak. Nagyon helyes törekvésnek tartom azonban azt, hogy egy egységes új törvényben az ágazati törvények megfelelő rendelkezéseit átvéve, az alkotmányos követelményeknek és a kor követelményeinek megfelelően új törvény készüljön. Erről mindenki szólt.
Nagyon nagy figyelemmel hallgattam Vitányi úr kritikai észrevételeit, és bizony a problémafelvetés tekintetében sok mindenben egyetértek vele, valóban megfogalmazódnak bennünk aggályok, én azonban úgy látom, hogy a törvény alapvetően helyes válaszokat ad a problémafelvetésre. Lehet, hogy nem mindenhol, ha a részletes vitában erről egymást meg tudjuk győzni, akkor akár módosító javaslatokat is szívesen támogatunk, én azonban fontosnak tartanám, hogy egy ilyen alapvető problémát feszegető témakörben és egy ilyen törvényjavaslat kapcsán egyezségre jusson az Országgyűlés, és lehetőség szerint együttes közös támogatással fogadjunk el egy egyébként egyszerű többséget igénylő törvényjavaslatot.
(A jegyzői székben Pettkó Andrást dr. Hende Csaba váltja fel.)
Induljunk ki a probléma felvetése kapcsán az Alkotmánybíróság idevonatkozó releváns döntéséből. Faragó kolléga úr egy szó szerinti idézetet is felolvasott, aminek egy fontos elemét nagyon röviden megismételem, mert az okfejtésem részben erre építem. Azt mondja az Alkotmánybíróság 35/2005-ös határozatának indokolásában a IV. pont a 7. oldalon, hogy önmagában az, hogy a kisajátításra valamely, a kisajátítási törvényerejű rendelet által általánosan meghatározott tevékenységgel összefüggésben kerül sor, illetőleg állami szerv vagy önkormányzati szerv javára történik, nem nyújt biztosítékot arra, hogy az valóban közérdekű célokat szolgál. Szerintem ez nagyon lényeges pontja a döntésnek, bár az indokolásban és nem a rendelkező részben van, de értelemszerűen kötelező az értelmezés tekintetében ez is. Én itt látom a probléma gyökerét, és ha erre jó választ tudunk adni, akkor véleményem szerint részben választ kaphatunk azokra a problémákra, amelyeket Vitányi képviselő úr is felvetett.
Nagyon fontos az, hogy erre a bizonyos közérdekűségre, az egyébként több jogszabályban is megjelenő egyértelmű feltételrendszerre, az alkotmánynak azon rendelkezésére, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet; önmagában az, hogy egy önkormányzat szeretne kisajátítani egy ingatlant, ha ezeknek az alkotmányos követelményeknek maradéktalanul nem tud megfelelni, akkor csak az a tény önmagában, hogy önkormányzat kérte, még nem alapozza meg a kisajátítás alkotmányos megalapozottságát. De véleményem szerint önmagában az a tény, hogy nem önkormányzat, hanem esetleg más magánszemély vagy jogi személy kéri ezt, ha az egyéb törvényi feltételeket kielégíti a kérelme, és azt megfelelően a kisajátítási határozatban rögzítik, illetve a jogorvoslat során ezt a bíróság is helyénvalónak találja, akkor én nem látom alkotmányos akadályát annak, hogy legyen. Tehát kisajátítani csak nagyon kivételes és indokolt esetekben lehet, és nagyon fontos, hogy a törvényes garanciák maradéktalanul érvényesüljenek. Szerintem a törvényjavaslat ezen törekvése támogatható.
(14.20)
Egyet tudok érteni azzal is, ahogyan a 2. § azt a nagyjából általam tizenötnek számolt - de lehet, hogy tévedek, és több vagy kevesebb, de körülbelül tizenöt - témakörben felsorolja, szinte taxációs felsorolással azokat a konkrét területeket, ahol kisajátításról lehet szó. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a taxáció nem mindig teljességgel precíz, ha ezt konkrétabban meg lehet fogalmazni, én el tudok képzelni ilyen módosítást is.
Én lényegesnek tartom azt, hogy az önkormányzatok jelenlegi gyakorlatához képest a törvény véleményem szerint szigorítást tartalmaz, és én ezzel egyetértek. Egyetértek, mert a 2. § d) pontja rögzíti azt, hogy önkormányzatoknál csak a kötelező önkormányzati feladatok teljesítéséhez, azon belül is a kötelező feladatokhoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunálishulladék-kezelő létesítmény elhelyezéséhez vehető majd igénybe a kisajátítás jogintézménye. Véleményem szerint ez rendjén való. Ne feledjük el, még egyszer, az alapkövetelményeket. Csak kivételes esetekben kerülhet sor kisajátításra. Az önkormányzatnak is, de az államnak is jogában és lehetőségében áll az, hogy más eszközökkel elérje azt a célt, amelyet elérni kíván. Tehát nagyon fontos, hogy megmaradjunk a kivételes jogintézmény jellegnél.
Nem szeretnék túlzottan hosszan beszélni arról, ami a részletes vitára tartozik, hogy ezeknek a konkrét feltételeknek hogyan kell majd kinéznie, csak nagyon önkényesen kiragadva, egy-két lényeges dologra szeretném még felhívni a figyelmet. Például arra az újdonságra, hogy ha a közérdekű cél, amelyre kérték a kisajátítást, a határozatban foglalt időtartamon belül nem valósul meg - ami ugye azt jelenti, hogy majd határozatban rögzíteni kell a megvalósíthatóság időtartamát -, akkor az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg. Én ezt is egy lényeges rendelkezésnek tartom. Ne legyen parttalan a kisajátítás. Legyen ott a korlát az állam és az önkormányzat mögött, hogy bizony az állampolgár tulajdonával nem gazdálkodhat annyira szabadon, mint ahogy azt egyébként szerintem a jelenlegi gyakorlat alapján teszik, és bizony azt kell mondjam, hogy a bírói gyakorlat is részben ezt támogatja. Tehát én sem az állam, sem az önkormányzat, sem a magán- vagy jogi személyek között ilyen tekintetben nem tennék különbséget.
A közigazgatási határozattal szemben egyébként rendes jogorvoslati lehetőség nincs, de bírósági felülvizsgálatra mód nyílik.
Egy apróság még, illetve annak tűnik, de én azt hiszem, hogy nagyon lényeges, véleményem szerint az, hogy a 41. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a felhatalmazó rendelkezések alapján egy kormányrendelet kell hogy készüljön, amely a kisajátítási terv kötelező elemeit fogja majd tartalmazni. Én nagyon lényegesnek tartom, hogy ezek a kisajátítási tervek milyen jogszabályi kellékeknek kell hogy majd megfeleljenek.
Ezen részletkérdések halmazában bújik meg a dolog lényege. Nagyon örülnék, államtitkár úr, ha még esetleg a vita során az országgyűlési képviselők rendelkezésére tudnák bocsátani, mondjuk, akár egy előzetes tervét ennek a rendeletnek, netán ha normaszöveg is elkészül a vita végére, akkor még nyugodtabb szívvel tudnánk valamilyen gombot - remélem, hogy mindannyian esetleg az igen gombot - megnyomni, mert bizony ennek a kisajátítási tervnek az elemei nagyon-nagyon lényeges feltételeket tartalmazhatnak. Ha ez kellő szigorral, kellő törvényi körülbástyázással kerül meghatározásra, akkor véleményem szerint eloszlathatók azok a kételyek, amelyek egyébként esetleg jogosan merülnek fel az ellenzéki kollégákban.
Tehát én úgy gondolom, hogy egy korszerű új jogszabálytervezet készült el. Ezt a tervezetet a Szabad Demokraták Szövetsége, a liberális párt nevében jó szívvel tudom támogatni. Sok olyan lehetséges módosító javaslat ötlete merült itt fel, amelyek esetleg szükségesek lehetnek, és ezeket is el tudjuk esetleg fogadni. Nagyon remélem, hogy a vita végén az Országgyűlés egységesen támogatni tudja majd a javaslatot. Van még rajta mit kiigazítani, de alapjaiban egy helyes és jó jogszabálytervezet áll előttünk.
Köszönöm szépen a figyelmet.
