DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kisajátítás hatályos szabályrendszerét az elmúlt időszakban több alkotmánybírósági döntés is érintette. A 35/2005-ös alkotmánybírósági határozat a szabályrendszer egészét vizsgálva mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. E döntés szerint a jelenlegi szabályozás nem tesz eleget az alkotmány 13. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek.
A döntés értelmében a hatályos szabályozással kapcsolatban négy lényegi probléma merül fel. Az első kérdéskört úgy lehetne megformulázni, hogy a kisajátítási célokat, feltételeket túl általánosan határozza meg a hatályos szabályozás, és rendkívül tág mérlegelési lehetőséget ad az eljáró hatóság számára. Ugyancsak problémát okoz, hogy a kisajátítással csak az állam, illetve az önkormányzat szerezhet tulajdont, holott a jelenlegi viszonyok között a kisajátítási célként szabályozott tevékenységet már nem csak állami, illetve önkormányzati szervek valósítják meg. Nem garantálja kellően az azonnali, teljes és feltétlen kártalanítást a hatályos szabályozás, és emellett meg kell említenem azt is, hogy a szabályrendszer törvényi szinten való megfogalmazására van szükség.
Az alkotmány 13. §-ának (2) bekezdése szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Az alkotmány tehát a jogalkotó feladatává teszi, hogy meghatározza azokat az eseteket, azoknak a közérdekű céloknak a körét, amelyek esetében kisajátításnak van helye.
(Török Zsoltot a jegyzői székben Nyakó István váltja fel.)
Mindebből következően szükségessé vált a hatályos szövegben szereplő kisajátítási jogcímek áttekintése és annak megállapítása, hogy a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyok között is közérdekű céloknak tekinthetők-e, illetve megjelentek-e más közérdekű célok, amelyek a kisajátítás alapjául szolgálhatnak. Emellett egyértelműen ki kellett alakítani azt a feltételrendszert, amely mellett az adott közérdekű cél a kisajátítás alapja lehet.
A törvényjavaslat e felülvizsgálat eredményeként a jelenleg meglevő kisajátítási célokból egyeseket elhagy, például az állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóházépítést, másokat szűkít, például az állami, önkormányzati szervek elhelyezését szolgáló kisajátítási jogcím meghatározását. A jogcímek többségét - az Alkotmánybíróság által megkövetelt szempontokhoz igazodva - megtartja, emellett néhány további, az érintett tárcák által - az időközbeni változásokra tekintettel - szükségesnek tartott eseteket is megfogalmaz, például a nemzetközi szerződésben vállalt földcserét. A javaslat a meghatározott célok érdekében történő kisajátításhoz konkrét, részletes feltételrendszert kapcsol.
A tulajdonszerzés körében a javaslat - az Ab-döntés indokolásában foglaltakra tekintettel - megnyitja az államon és az önkormányzaton kívül a közérdekű célt megvalósító, illetve közérdekű tevékenységet végző más szerv tulajdonszerzésének lehetőségét is.
A javaslat bizonyos körben a közérdekű cél megvalósítójának közvetlen tulajdonszerzését biztosítja. Az ezen kívül eső körben a javaslat szerint az állam, illetve az önkormányzat szerez tulajdont, amely versenyeztetés és ellenszolgáltatás nélkül adja a közérdekű cél megvalósítójának tulajdonába, vagyonkezelésébe vagy használatába az ingatlant, amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorlóval létrejött megállapodás vagy jogszabályi rendelkezés alapján a megszűnt tulajdonért és megszűnt jogokért járó kártalanítást a közérdekű tevékenység végzője fizette meg. A javaslat emellett egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor ez utóbbi körben a tulajdonba adás nem lehetséges.
A javaslat a kártalanítás tekintetében részletes szabályrendszert tartalmaz, amit részben a hatályos szabályrendszerre, részben az Alkotmánybíróság döntésében megfogalmazott szempontokra tekintettel állapít meg. A javaslat kimondja, hogy a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdon elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig joga megszűnéséért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.
Tulajdon kisajátításánál a kártalanítás megállapításának alapja az ingatlan helyben kialakult forgalmi értéke. Ez valamennyi ingatlan, így a termőföldek esetében is irányadó. Ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke - összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy a forgalmukra elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt - nem állapítható meg, a kártalanítás az ingatlan értékére kiható, a javaslatban szereplő releváns szempont alapján állapítandó meg. A kártalanítás alapvetően pénzben történik, de a felek a csereingatlannal való kártalanításban is megállapodhatnak.
A kisajátítás a tulajdon eredeti szerzésmódja, ennek megfelelően a kisajátítás alapján az ingatlan tehermentes tulajdonának megszerzésére kerül sor. Ettől függetlenül a javaslat bizonyos körben - amelynek eseteit az alkotmányosság igényének megfelelően konkrétan meghatározza - lehetőséget ad egyes terhek, tulajdoni korlátozások, illetve jogok fennmaradására. Ennek indoka, hogy a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél adott esetben e terhek, korlátozások, illetve jogok fennmaradása esetén is megvalósulhat.
Az ingatlanon fennálló jogok megszűnéséért járó kártalanítás szabályait a javaslat szintén részletesen tartalmazza. A megszűnt jogokért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonjoga elvonásáért járó kártalanításnál figyelembe kell venni, azaz le kell vonni.
A szabályozás természetesen részletesen tartalmazza a kisajátítással kapcsolatos eljárási szabályokat is. Az Alkotmánybíróság egy másik döntésében, egy 2006. évi júniusi döntésben - bizonyos rendelkezések megsemmisítése mellett - szintén mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a kiszolgáló út, lakóút céljára történő lejegyzés intézményével kapcsolatban, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény vonatkozásában. A javaslat az úgynevezett lejegyzés jogintézménye tekintetében is eleget kíván tenni az alkotmányos követelményeknek.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előbbiekben kifejtett célja tehát az, hogy a teljes körű és alkotmányos szabályrendszert megteremtse az ingatlanok kisajátításával kapcsolatban. Kérem, hogy a parlamenti vita keretében hozzászólásaikkal, majd támogató szavazataikkal e rendezéshez hozzájárulni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
