DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat többéves mulasztást pótol, ezt már többen is elmondták előttem, az Alkotmánybíróság 35/2005. számú Ab-határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. A döntés lényege szerint a tulajdonjogot sértő alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés a kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. szabályait nem hozta összhangba a kisajátítással szemben, az alkotmány 13. § (2) bekezdésében megállapított követelményekkel, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2007. június 30-ig tegyen eleget. Mindezek miatt indokolt a kisajátítás szabályainak törvényi szintű rendezése.
A T/3328. számú törvényjavaslat indokolásában megfogalmazott törekvésekkel messzemenően egyetértünk. Olyan törvényre van szükség, amely a közérdekű cél érdekében történő teljes, azonnali és feltétlen kártalanítást tűzi ki céljául, megfelelő eljárási garanciák, határidők megteremtése mellett. Sajnos úgy látjuk, hogy a kormány által előterjesztett törvénytervezet számos olyan elemet tartalmaz, ami alkotmányossági aggályokat vet fel. Mivel úgy látjuk, hogy a tervezet aggályosnak tartott részei nemcsak részletszabályokat érintenek, hanem a jogszabály koncepcionális elemeit is, ezért jelen formájában a Fidesz frakciója nem tudja támogatni a törvényjavaslatot.
Tisztelt Ház! Nem támogatjuk azt az elképzelést, hogy a közérdekű célból az ingatlan tulajdonjogát bárki megszerezhesse, mert az túllépné azt a több évtizedes alapkövetelményt, hogy közérdekű célra a nem állami tulajdonban levő ingatlanok tulajdonjogának megszerzése csak az állam vagy a helyi önkormányzat részére lehetséges. A közérdekű célból, de magánforrásból finanszírozott beruházás esetén a kisajátításnak szintén a magyar állam, illetőleg az önkormányzat javára történő tulajdonszerzést kellene eredményeznie. A kisajátítást kérő részére átadandó ingyenes használati vagy vagyonkezelői jogosultság a magyar állam, illetve az önkormányzat tulajdonjogának fenntartása mellett továbbra is szükséges és elegendő volna.
(14.10)
Álláspontunk szerint a kisajátítás útján történő tulajdonszerzés magánszemélyek, illetve gazdálkodó szervezetek részére történő biztosítása, a közérdekre való hivatkozás törvényi kiskapujának megteremtése súlyos visszaélések veszélyét hordozza magában. Az üzleti célok által motivált, közérdek mögé bújtatott tulajdonszerzési szándékok kezelhetetlen helyzetet, alkotmányos visszásságot okozhatnak. Úgy látjuk, hogy a kisajátítást kérők lehetséges körének indokolatlan kiterjesztése állampolgári és önkormányzati jogokat sérthet, méghozzá törvényi felhatalmazással. Ezt olyan lényeges pontnak tartjuk, ami lehetetlenné teszi, hogy támogassuk a kormány előterjesztését.
Tisztelt Ház! A tervezet 2. §-a célul tűzi ki, hogy a)-tól o) pontig történő taxatív felsorolással valamiképpen definiálja a közérdekű cél fogalmát. Ez a felsorolás helyenként leszűkíti, helyenként azonban nagyon is tágan vonja meg a közérdekű cél fogalmi körét. Összességében tehát álláspontunk szerint úgy rossz ez az egész, ahogy meg van határozva.
A honvédelmi céllal történő kisajátítást például egészen megfoghatatlan módon kísérli meg definiálni a javaslat szövege. A tervezet szerint honvédelmi céllal akkor lehetséges a kisajátítás, ha “az a honvédelmi feladatok ellátása érdekében szükséges”. Nem értjük azt sem, hogy a bányavállalkozók érdekeinek kiemelt védelme hogyan kaphat helyet a közérdekű cél fogalmának pontosítása során. Ugyanakkor a tervezet indokolatlanul szűkíti le a közérdekű cél fogalmát a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelői létesítmény elhelyezése esetén. Megítélésünk szerint indokolt esetben az önként vállalt önkormányzati feladatoknál is lehetőséget kellene teremteni a kisajátítás kezdeményezésére.
A tervezett szövegben sok olyan fogalmat találunk, amelyek úgynevezett gumifogalmak, más néven a gyakorlatban nehezen értelmezhető fogalomnak tekinthetők. Ilyen például az, amikor a javaslat szövege arról rendelkezik, hogy az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha az ingatlan részleges kisajátítása következtében a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges. Nem világos, hogy a jogalkotó mit ért gazdaságos értékesítés alatt, ki és mi alapján fogja eldönteni, hogy adott esetben van-e lehetőség a gazdaságos értékesítésre.
Tisztelt Ház! Nem szeretnénk a kisajátítási eljárás részleteiben elmélyedni az általános vita során, annyit azonban jeleznénk, hogy helyenként hiányosak az eljárás részletszabályai, helyenként fölösleges rendelkezések nehezítik az eljárás érthetőségét, áttekinthetőségét. Az eljárási szabályok nem igazítanak el abban, hogy hogyan kell eljárni, ha például a felajánlott cserelakást, helyiséget a használó nem fogadja el, nincs megegyezés, de a cserelakásra vonatkozó igényéről nem mond le, a kisajátítást kérő nem tud cserelakást biztosítani, vagy a kisajátítandó lakás, helyiség értéke és a cserelakás, illetve helyiség értéke eltér. Lehet-e például a kártalanításra jogosultat fizetésre kötelezni? Ez csak egy példa, de hasonlókat sorolhatnánk fel a jogszabálytervezetből.
Végezetül még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy miért vannak komoly fenntartásaink a kisajátítási törvénytervezettel kapcsolatban. Álláspontunk szerint a kisajátítás kérdése kényes terület, ahol tekintettel kell lenni az állampolgári jogokra, az önkormányzati, állami jogokra és érdekekre. Amennyiben úgy látnánk, hogy az igazságügyi tárca mindezeket szem előtt tartva készítette volna el a jogszabálytervezetet, szíves örömest támogatnánk a törvény megszületését. Nem vagyunk hívei az alkotmányos mulasztás fenntartásának sem, sajnos azonban úgy látjuk, hogy a kormány egyelőre ismeretlen külsős személyeket és társaságokat kíván helyzetbe hozni a kisajátítást kérők lehetséges alanyaiként. Ez nagyon veszélyes dolog, mert a közérdekű cél címszava mögé bújva üzleti társaságok, építőcégek, bányavállalkozók saját üzleti céljaik érdekében juthatnak törvényesen állami, önkormányzati ingatlanhoz vagy magánszemélyek tulajdonához.
Az államnak ehhez nem lenne szabad jogszabályi felhatalmazást adnia és kiszolgáltatottá tennie állampolgárait, önkormányzatait, sőt akár saját magát is. S akkor arról még nem is szóltam, hogy abban a pillanatban, hogyha valakik ezt a törvényt nem a jogalkotó céljának megfelelően kívánják alkalmazni, akkor ez a törvény a jövőbeni korrupció melegágya. Kérem, gondolják újra ezt a törvényt, jelen formájában nem tudjuk támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
