BALLA GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

BALLA GYÖRGY
BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén bevallom, hogy egy kicsit csalódott vagyok a vita menetét illetően. Azért vagyok csalódott, mert én tavaly is részt vettem ugyanezen a vitán, és a kormánypárti vagy szocialista képviselők a kormány felelősségét akkor is megpróbálták elkenni, megpróbálták a felelősséget másra hárítani mindazokért, amikről beszélünk. Döntően, ugye, arról beszélünk, hogy hihetetlenül alacsony a hazai kis- és közepes vállalkozások részaránya ebből az 1600 milliárd forintból, ami egy hihetetlen nagy összeg. De akkor azért a vita egy évvel ezelőtt nem szólt arról, hogy ez az arány alacsony. Ezt mindeni elismerte.
Most pedig azt tapasztalom, hogy szocialista képviselők úgy beszélnek, mintha most minden rendben lenne, hogy ez jó, hogy 98 százalék az, ami itthon hasznosul, ami egyébként nyilvánvalóan nem igaz. A volument tekintve teljesen egyértelmű, amit több képviselőtársam is mondott, Hargitai képviselő úr, Szatmáry képviselő úr, minden ötödik forint egyébként külföldi székhelyű cégekhez kerül. És akkor nem beszéltünk arról a hihetetlen nagy volumenről, amikor egyébként látszólag magyar cég, mert van Magyarországon székhelye, de valójában pontosan tudjuk, hogy egy külföldi multinacionális cég leányvállalata, aminek székhelye van Magyarországon, és az ott realizálódott összegek szintén nem a magyar gazdaságot erősítik, szintén nem itt történnek beruházások belőle, és szintén nem itt lesz munkahely.
Mindannyiunk közös érdeke kellene legyen, hogy azok a világos számok, azok a következtetések, amelyek az anyagban megvannak - egy nagyon jó anyagot olvashatunk, egy kiváló anyagot olvashatunk -, abban próbáljunk meg úgy közösen gondolkozni, hogy sokkal jobb eredményeket érjünk el. Nem szabad elbagatellizálni ezt a problémát, tisztelt szocialista képviselőtársaim. Ha jól figyeltem, egyébként ebben a vitában, az elbagatellizálás kérdésében egyedül maradtak, koalíciós partnerük sem használt ilyen kifejezéseket, vagy tett erre utaló jeleket.
Engedjék meg, hogy megpróbáljam megvilágítani azt a gyakorlatot, ami ma Magyarországon a közbeszerzések kapcsán hihetetlenül negatív. Olvashatjuk az anyagban, és ez nyilvánvalóan igaz, hogy azért nehéz a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a pályázatokon nyernie, mert alacsony a tőkeerejük, és nincsen mögöttük megfelelő banki háttér sem, ami ezt a tőkét tudná produkálni. Ez igaz, éppen ezért nagyon káros az, hogy emelkedik egyébként a közbeszerzések értékhatára, tehát az az összeg, amire kiírják az ajánlatkérők a pályázatokat, hiszen így egyre nehezebb a kisvállalkozóknak odakerülni. De a legnagyobb probléma a gyakorlattal van. Ebben, azt gondolom, jócskán lenne a kormánynak és akár a parlamentnek is a törvényhozás kapcsán feladata. Egyetértek Hargitai képviselő úrral, nem a közbeszerzési törvény, amihez nyúlni kellene, de egyéb törvényekhez lehet.
Mi zajlik ma, tisztelt képviselőtársaim, az országban? Kiírnak egy nagy összegű közbeszerzési eljárást, azt megnyeri valamelyik külföldi vagy hazai székhelyű, egyébként külföldi tulajdonban lévő multinacionális nagyvállalat, ő a fővállalkozó, megvan a tőkeereje és egyéb ereje is. Utána az történik-e, hogy az adott beruházást egyébként ez a nagyvállalat megfinanszírozza, az alvállalkozói számára biztosítja a szükséges forrást, vagy egészen más történik? Az történik, hogy ez a nagyvállalat elnyeri a lehetőséget, megnyeri a pályázatot, ezt követően leveszi a hasznot, és egyébként a munkát és a költségeket gyakorlatilag szétosztja azoknak a kis- és közepes vállalkozóknak, akiknek nem volt esélyük indulni a pályázaton. Ez, azt gondolom, senkinek nem lehet az érdeke. Ez zajlik, az esetek igen nagy százalékában ez zajlik. Kizárjuk a lehetőségekből a kisebbeket, mert nincs meg a tőkeerejük, a nagyok, akiknek meg van, akik nyernek, azok pedig nem fordítanak tőkét az elnyert pályázat, az elnyert beruházás megfinanszírozására.
Ezért vannak a körbetartozások. Ha ez nem így működne, akkor nem is lehetnének. Ha egy fővállalkozó tenné a dolgát, magyarul, megfinanszírozná a beruházást, kifizetné az alvállalkozóit, ahogy egyébként az a dolga lenne egy igazán korrekt fővállalkozónak, akkor nem lennének körbetartozások, akkor mitől lenne? Attól, hogy az állam nem fizet időben, a fővállalkozó még az alvállalkozókat ki tudná fizetni, és a fővállalkozó állna perben, haragban az állammal. De most nem erről van szó. A fővállalkozó semmit nem vállal át a terhekből. Elnyeri a beruházást, mert olyan a kiírás - és ebben egyetértek Hankó Faragó úrral, aki a kiírás okán szót emelt -, majd ezt követően lehetetlen helyzetbe hozza a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Azt gondolom, hogy ez megint egy olyan történet, amin igenis lehetne változtatni, igenis a kormánynak egyébként nagyon komoly feladata lenne ebben a dologban.
Egy másik apró megjegyzésem, ami azért ismét nem esett jól a vitában: szocialista képviselők nem győzték hangsúlyozni, hogy a külföldi székhelyű nagyvállalatok pályázati nyerése döntően az önkormányzatokhoz kapcsolódik és nem a kormányhoz. Ezzel nyilvánvalóan arra szerettek volna utalni, hogy itt alapvetően egyébként a Fidesznek, aki vezeti az önkormányzatokat, is komoly felelőssége vagyon. Nos, tisztelt képviselőtársaim, azért néhány dolgot tegyünk tisztába!
1. A 2006-os évről beszélünk. 2006-ban októberig egyébként döntően szocialista, szabad demokrata vezetésű önkormányzatok voltak ebben az országban. 2006-ban az új önkormányzatok pályázatai, közbeszerzési eljárásai meg sem indultak, nemhogy lezárultak volna. Azt gondolom, hogy amikor ezeket a kritikáikat nekünk címzik, akkor sokkal helyesebb lenne, ha saját maguknak címeznék.
2. Amit úgy nevezünk egyébként, hogy önkormányzatok, döntően ezen a területen, hogy a külföldi székhelyű vállalatoknak ki adott egyébként jelentős mennyiségű munkát, és ki tette lehetővé, hogy az a pénz ne Magyarországon hasznosuljon jelentős részben, azokat az önkormányzatokat egyébként úgy hívják, hogy Budapest. Úgyhogy itt is azt gondolom, hogy saját maguknak legyenek szívesek szemrehányást tenni ebben az ügyben, és ne másra próbálják a felelősséget hárítani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
(16.20)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem