BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS
BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 379. §-a (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzések Tanácsa évente beszámolót készít az Országgyűlésnek a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységéről.
A tanács 2006. évi beszámolóját ez év júliusában nyújtotta be a tisztelt Országgyűlésnek. Engedjék meg, hogy a beszámolóhoz szóbeli kiegészítést tegyek. 2006-ban a közbeszerzési törvény átfogó módosítására került sor. Ennek előzménye az volt, hogy 2004-ben az Európai Unió két új irányelvet fogadott el 17. és 18. szám alatt, és előírta a tagországok számára, hogy 18 hónapon belül ezt a nemzeti jogrendbe ültessék át. Magyarországon 2006. január 15-én hatályba lépett a módosított törvény, ezzel Magyarország jogharmonizációs kötelezettségét az Európai Unió által előírt határidőben teljesítette.
Összességében elmondható, hogy a közösségi normákhoz való alkalmazkodás Magyarországon megtörtént. A 2006-os módosítás többek között előrelépést jelent - és ez nagyon fontos - az elektronikus közbeszerzések, a környezetvédelmi és szociális szempontok törvényi szintű szabályozásában. A végrehajtási jogszabályok hatálybalépése után remélhetőleg 2008-ban sor kerül ezen lehetőségek gyakorlati alkalmazására is.
A Közbeszerzések Tanácsa szükségesnek látja a Kbt. további egyszerűsítését is. Így például az a véleményünk, hogy az európai uniós közösségi eljárási rend alkalmazásán kívül, ami kötelező, a nemzeti eljárási rend és az egyszerű közbeszerzési eljárások összevonása is megfontolandó lenne. A Közbeszerzések Tanácsának az a véleménye, hogy a közbeszerzési törvény további módosítására csak megfelelő előkészítés után, széles körű egyeztetéssel kerüljön sor.
Tisztelt Országgyűlés! 2006-ban a közbeszerzések száma és értéke is mintegy 30 százalékkal növekedett 2005-höz képest. Összesen közel 5000 közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mintegy 1700 milliárd forint értékben. Megjegyzendő, hogy ezek a számok nem tartalmazzák a nemzeti értékhatár alatti egyszerű közbeszerzések adatait, amellyel együtt a közbeszerzések összértéke mintegy 2000 milliárd forintot tesz ki. Ezen összeg hozzávetőleg a GDP 9 százalékát jelenti.
Az egyes eljárástípusoknak - amelyek között az ajánlatkérők a pályázatok kiírásánál szabadon választhatnak -, ezeknek az ajánlattípusoknak két fő része a nyílt eljárások és a tárgyalásos eljárások. A nyílt eljárások a pályázati darabszámok tekintetében mintegy 60 százalékot tettek ki 2006-ban, a tárgyalásos eljárások 30 százalékot; ami az értéket illeti, a nyílt eljárások aránya 45 százalékot, a tárgyalásos eljárások aránya 48 százalékot tett ki. Viszonylag negatív tendenciának tekinthető, hogy a nyílt eljárások száma mintegy 5 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. A tárgyalásos eljárások számbeli növekedése, valamint értékbeli magas részaránya alapvetően azzal függ össze, hogy az új EK-irányelveknek megfelelően a jelentősebb értékű komplex beruházások többsége tárgyalásos eljárás keretében is megvalósulhatott. 2006-ban ilyen beruházások voltak jellemzően a PPP-beszerzések, illetve a 4-es metró építésével kapcsolatos beszerzések.
A közbeszerzések tárgy szerinti megoszlásában a beszámolási időszakban első helyen álltak - és ez pozitív - az építési beruházások, mintegy 50 százalékos részesedéssel. A szolgáltatások a beszerzések összértékének 30 százalékát tették ki, az árubeszerzések részaránya 20 százalék volt. Az ajánlatkérők közül a közbeszerzési eljárások számát tekintve 2006-ban is a helyi önkormányzatok és intézményeik jártak élen, az összes beszerzések több mint 45 százalékával. A beszerzések értéke alapján a beszámolási időszakban a nagy közszolgáltató vállalatok voltak a legnagyobb megrendelők.
(14.50)
Az általános növekedéshez képest meg kell jegyezni, hogy a központi költségvetési szervek által megvalósított beszerzések 30 százalékkal csökkentek 2006-ban. A hazai kis- és középvállalkozások 2006-ban a közbeszerzési eljárások 67 százalékát nyerték meg, ez értékben 34 százalékos részesedést tesz ki, amely csökkenést mutat a 2005. évi 41 százalékos mutatóval szemben. Hangsúlyozandó azonban, hogy a számok nem tartalmazzák az egyszerű eljárások adatait, amelyeknek döntő többségét jellemzően a kis- és középvállalkozások nyerik.
A Közbeszerzések Tanácsa fontos feladatának tekinti, hogy hatáskörén belül olyan intézkedéseket tegyen, amelyek hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való sikeres részvételének növeléséhez. A tanács e célkitűzését alapvetően a közbeszerzésekkel kapcsolatos információnyújtás eszközével tudja megvalósítani. Ennek megfelelően a tanács 2006 májusában cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek keretében ajánlást bocsátott ki az ajánlatkérők számára a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében. A cselekvési terv részeként a tanács részletes útmutatót is készített az ajánlattevők részére a sikeres ajánlattételüket elősegítendő.
A külföldi székhelyű vállalkozások részesedése az eljárások számát tekintve a beszámolási időszakban mindössze 2 százalék volt, az elnyert pályázatok értéke tekintetében viszont 19 százalékos arányt képviseltek. Ez is azt igazolja, hogy szükség van a hazai vállalkozások versenyképességét erősítő intézkedésekre és külföldi piacra jutásuk támogatására.
A Közbeszerzések Tanácsa meghatározónak tartja az európai uniós források felhasználásának sikerességét. Szervezetünk kiemelt figyelmet fordít a támogatott beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzésekre, amelyek eredményessége érdekében együttműködik a támogatások felhasználását irányító szervezetekkel. Erre a jövőben még nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni, különös tekintettel arra, hogy a közösségi támogatásból megvalósuló beszerzések jelentős növekedése várható már 2008-ban.
A közbeszerzések területén - mint ismert - jelentősek a korrupciós kockázatok. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatták 2006-ban is, hogy konkrét bizonyítékok, jogerősen befejezett ügyek nem álltak rendelkezésre. Mindazonáltal a jelenség létezése vitathatatlan, éppen ezért a Közbeszerzések Tanácsa átfogó közbeszerzési korrupciós felmérést készít elő, amelynek eredményeit tanulmányban kívánja közreadni a jövő év során.
Az átláthatóságot tovább növelheti a közbeszerzési szabályok és az egyéb törvények közötti összhang megteremtése, a fedezet nélküli pályázati kiírások visszaszorítása és a vállalkozói körbetartozások megoldása. A verseny tisztasága ellen ható tényezők között említhetők továbbá az ajánlatkérők általi információkiszivárogtatások, a testre szabott pályázati kiírások vagy a túlzott formai előírások érvényesítése.
A Közbeszerzések Tanácsa úgy látja, hogy fokozott figyelmet szükséges fordítani a PPP-konstrukcióban megvalósuló beszerzésekre is. E területen szükséges lehet a szabályok egyértelmű meghatározása és a projektek alapos, a költségek átfogó elemzésére kiterjedő előkészítése.
Tisztelt Országgyűlés! A Kbt. átfogó módosításából következő, valamint a törvényben rögzített feladatok ellátása 2006-ban is jelentős munkaterhet rótt a Közbeszerzések Tanácsára és apparátusára. A tanács központi szerepet tölt be a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazásának figyelemmel kísérésében és a közbeszerzési gyakorlat alakításában. Tapasztalatai birtokában elsősorban véleményezési jogának gyakorlása útján segíti a jogszabályok előkészítési munkáit. A tanács emellett aktív szerepet vállalt a közbeszerzéseket érintő, újonnan kidolgozásra került jogszabályok koncepcióinak kialakításában. Ilyen volt többek között a vállalkozói körbetartozások mérséklésére irányuló jogszabálytervezet.
A tanács 2006-ban is kiemelt figyelmet fordított a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtésére, a jogi kötelező erővel nem rendelkező, de joggyakorlatot orientáló ajánlások, tájékoztatók, valamint hasznos gyakorlati tudnivalókat tartalmazó elnöki tájékoztató kibocsátására. A törvény változása 2006-ban több ajánlás átdolgozását, illetve új ajánlások kiadását tette szükségessé. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az érintettek 2006-ban is változatlanul nagy számban fordultak jogi segítségért írásban és telefonon a Közbeszerzések Tanácsa titkárságához. A tanács e tevékenysége is hozzájárult az újonnan bevezetett törvényi rendelkezések zökkenőmentes alkalmazásához. Az ügyfelek gyorsabb és egyszerűbb tájékoztatását szolgálja a gyakori kérdésekre adott válaszoknak a tanács honlapján történő közzététele.
A Közbeszerzések Tanácsa továbbra is kiadja hivatalos lapját, a Közbeszerzési Értesítőt, amely a beszámolási időszakban heti háromszori alkalommal, összesen 149 számban jelent meg. A közbeszerzési hirdetmények megjelenését tartalmi és formai ellenőrzés előzi meg. A közösségi eljárási rendbe tartozó hirdetményeket a tanács az EU hivatalos lapja kiadóhivatalának továbbítja. A hirdetmények ellenőrzésének legfőbb hatékonysági mutatója, hogy a kiadványhivatal egyetlen esetben sem küldte vissza a magyar hirdetményeket tartalmi hiba miatt. A Közbeszerzések Tanácsának megítélése szerint a hirdetmény-ellenőrzés a közbeszerzési eljárás folyamatába épített kontrollként fontos szerepet játszik a közbeszerzések tisztaságának biztosításában, a testre szabott ajánlatok közzétételének megakadályozásában.
A tanács 2006-ban is koordinálta, felügyelte a közbeszerzésekkel kapcsolatos oktatási tevékenységet. Ennek során szoros együttműködést alakított ki a közbeszerzési tárgyú képzéseket folytató intézményekkel. A képzések iránti érdeklődést jelzi, hogy 2006 folyamán 128 szakmai vizsgán 1800 vizsgázó szerzett közbeszerzési referensi szakképzést. Szervezetünk álláspontja szerint a közbeszerzés szakmává válása a korrupció elleni küzdelemnek is fontos eleme lehet.
A Közbeszerzések Tanácsa 2006-ban is ellátta a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének, a békéltetők névjegyzékének, valamint a minősített ajánlattevők jegyzékének vezetésével összefüggő feladatokat. Nemzetközi téren jó az együttműködésünk az Európai Bizottság közbeszerzési politikáért felelős szerveivel, testületünk több európai uniós tanácsadó szervezet munkájában is részt vesz.
A Közbeszerzések Tanácsa folyamatos statisztikát vezet a hazai közbeszerzésekről, amelynek legfontosabb adatait a tisztelt képviselők a beszámoló mellékleteként olvashatják. A statisztikákat a közösségi irányelvek előírásainak megfelelően az Európai Bizottságnak is továbbítjuk.
Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzések területén a jogorvoslathoz való jog alapvető követelmény, amely a közbeszerzési eljárások átláthatóságát is segíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa mellett, független szervként látja el a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati feladatokat. Konkrét jogorvoslati eljárások esetén számára utasítás nem adható, határozatainak felülvizsgálatát első fokon a Fővárosi Bíróságtól, másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblától lehet kérni.
A beszámolási időszakban összesen 858 jogorvoslati eljárás indult. Ez a szám 21 százalékkal kevesebb a megelőző évi, egyébként kiugróan magas mutatónál. A csökkenés egyrészt az igazgatási szolgáltatási díj jelentős emelésének tudható be, másrészt annak a körülménynek, hogy 2006-ra a jogalkalmazók nagyobb tapasztalatokat és jártasságot szereztek az új Kbt. szabályainak alkalmazásában. Ugyanakkor a még mindig jelentős nagyságrendűnek értékelhető eljárásszám azzal magyarázható, hogy a beszerzések egyre nagyobb mértékére, volumenére és a fokozott piaci versenyre tekintettel a piac szereplői változatlanul igénylik az ajánlatkérői döntések széles körű kontrollját.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A jogorvoslati eljárások száma azt is mutatja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság munkája iránti közbizalom megvan. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a döntőbizottság a közbeszerzési struktúrában az egyedüli olyan független hatóság, amely képes még a szerződések megkötése előtt, rövid eljárási határidők mellett a jogsértő döntések reparációjára.
A megelőző évekhez hasonlóan a jogorvoslati eljárások közel 75 százalékát 2006-ban is a közbeszerzési eljárásban részt vevők kérték, hozzávetőleg 25 százalékát pedig hivatalból kezdeményezték az erre följogosított személyek és szervezetek.
(15.00)
Az arányokból is érzékelhető a hivatalbóli eljáráskezdeményezés jelentősége, amely a visszaélések megakadályozásának fontos eszköze.
A jogorvoslati eljárások elbírálása során a tárgyévben jogsértés megállapítására 321 esetben került sor, ami az összes kérelem 37 százalékát jelenti. A döntőbizottság 2006-ban 142 esetben semmisítette meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Kbt. megsértett rendelkezéseinek statisztikájával kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével megvalósuló beszerzéseken alapuló jogsértések száma jelentős mértékben megnőtt. Míg ez 2005-ben mindössze 7 esetet jelentett, addig a beszámolási időszakban a döntőbizottság 40 ügyben mondta ki az eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettség megszegését.
A törvény által biztosított mérlegelési jogkörön belül a döntőbizottság bírságot szabhat ki. A bírság különösen akkor indokolt, ha a jogsértő döntés reparációjára már nincs lehetőség. 2006-ban a kiszabott bírság összértéke 380 millió forint volt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság beszámolási időszakban hozott érdemi határozatainak 23 százalékát támadták meg bíróság előtt. Ez az arány hasonló a korábbi évekéhez. A 2006-ban benyújtott felülvizsgálati kérelmek elbírálásának nagy része még folyamatban van, az eddigi jogerős ítéletek azonban azt mutatják, hogy a bíróságok a döntőbizottság határozatait néhány kivételtől eltekintve mind jogilag, mind szakmailag megalapozottnak tartják.
A döntőbizottság működésének értékelésekor kijelenthető, hogy a szervezet a hazai és közösségi elvárásokkal összhangban képes a jogorvoslatok gyors és hatékony intézésére. Eljárásával megakadályozhatók a jogsértő szerződéskötések. A részére biztosított szankcionálási eszközök általánosságban visszatartó erőt jelentenek a törvény szabályait szándékosan figyelmen kívül hagyó cselekményekkel szemben.
Meg kell említeni, hogy 2007-ben az Európai Bizottság és az Európai Parlament elfogadta az új jogorvoslati irányelveket, amelyeket át kell ültetni a nemzeti jogrendszerbe. A döntőbizottságot alkalmasnak tartjuk az eddiginél szigorúbb jogorvoslati előírások végrehajtására is.
Tisztelt Országgyűlés! A 2006-ban hatályba lépett átfogó törvénymódosítás olyan új jogintézményeket emelt a Kbt.-be, amelyek célja a modernizáció ösztönzése a közbeszerzésekben. Az átfogó módosítás megteremtette az elektronikus közbeszerzés és a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező, úgynevezett zöld közbeszerzés, valamint a szociális szempontok érvényesítésének jogi feltételeit is. Ennek meghonosítása és széles körű alkalmazása végett e területeken nem nélkülözhetők további intézkedések.
A Közbeszerzések Tanácsa az elkövetkező időszakban is legfontosabb feladatának tekinti, hogy saját eszközeivel és lehetőségein belül segítse elő a közbeszerzési szabályozás jobbítását, az eljárások nyilvánosságának, átláthatóságának és hatékonyságának növelését, a korrupciós jelenségek csökkentését. Hangsúlyt fektet továbbá arra, hogy az eljárások résztvevőit, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozásokat támogassa a megfelelő közbeszerzési gyakorlat kialakításában és ezáltal az eljárások eredményes és jogszerű lebonyolításában.
Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés vitassa meg a Közbeszerzések Tanácsának 2006. évi beszámolóját, és azt a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott határozati javaslatnak megfelelően fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
