DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Elnök Úr! A Közbeszerzések Tanácsától, mint ahogy általában, évről évre megszokhattuk, egy alapos, terjedelmes beszámolót, jelentést vehettünk át. Közel százoldalnyi terjedelemben, hetven-egynehány írott és a többi oldalon pedig táblázatokkal alátámasztott tájékoztatót, beszámolót nyújtott át a Közbeszerzések Tanácsa, amelyből meglehetősen precíz és hű képet kaphatunk arról a témakörről, amely elsősorban a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával foglalkozik. Tehát ellentétben az imént elhangzottakkal, nem feladata alapvetően a közbeszerzések minden vetületét elemezni. Elsősorban azok átláthatóságát, ezen folyamatok, eljárások átláthatóságát és tisztaságát volt hivatott bemutatni, elénk tárni.
Ez az anyag nagyon sok érdekes megállapítást tesz, és semmi értelmét nem látom annak, hogy alapvető statisztikai adatokat megismételjek, ahogy ezt elolvashattuk, elnök úr szóbeli kiegészítésében a legfontosabbakra vonatkozóan tájékoztatást kaphattunk. Tudjuk, hogy ami a közbeszerzésekkel érintett összegeket illeti, ez nagyjából a GDP 9 százalékát jelenti, és közel ötezer eljárást, és hosszan sorolhatnánk, hogy a folyamatok milyen százalékos arányokat és változásokat mutatnak.
Én csak néhány területre szeretnék röviden kitérni, mert azt hiszem, hogy a legfontosabb feladatunk, hogy a címben foglaltaknak megfelelően azzal foglalkozzunk, hogy ezen folyamatok tisztasága és átláthatósága hogyan néz ki. Külön pont érinti azt a jelenséget, amelyet ennek a témakörnek a kapcsán elengedhetetlenül érintenünk kell, ez pedig a korrupciós jelenségek ügye. Ez a II/6. pontban “A korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok” cím alatt szerepel.
Én tulajdonképpen kritikusabb hangvételt ütöttem volna most meg, ha a szóbeli kiegészítés kapcsán elnök úrtól nem hallhattuk volna azt, hogy bár tudjuk mindannyian, és azt is pontosan, hogy a Közbeszerzések Tanácsának - akár a döntőbizottságnak, akár a tanácsnak - a tevékenysége korlátozott, hiszen nem állnak rendelkezésére megfelelő adatok, konkrét bizonyítékok és lezárt ügyek nincsenek, ahogy ezt az anyag is tartalmazza, és elnök úr is kitért rá, de én biztatónak és fontosnak tartom azt a szóbeli kiegészítésben megfogalmazott álláspontot, hogy átfogó tanulmány és részletes elemzés készül a témakörre vonatkozóan.
Én ezt elengedhetetlenül szükségesnek tartom. Azt hiszem, hogy nagyon sok mindent tehetünk annak érdekében a jogalkotás terén is, hogy a negatív jelenségeket visszaszoríthassuk a közbeszerzések terén, de ez elsősorban akkor tehető meg, ha pontos képpel rendelkezünk. Mindannyian tudjuk, hogy a korrupciós cselekmények, a korrupciós bűncselekmények rendkívül nehezen felderíthetők, hiszen mindkét érintett fél egyaránt érdekelt abban, hogy a cselekmény rejtve maradjon. A látencia mindig csak nagyon homályosan fogható meg és becsülhető, hogy adott területen nagyjából milyen méreteket ölt. Ugyanígy vagyunk ezzel a közbeszerzések terén is.
Az anyag azt írja, hogy 2006-ban sem álltak rendelkezésre konkrét adatok, ügyek, jogerős ítéletek, még csak felbecsülni sem lehetséges, milyen mértékű jelenséggel állunk szemben. Nem csodálom, hogy ez szerepel az anyagban, hiszen miért is tudná pontosan éppen a Közbeszerzések Tanácsa vagy a döntőbizottság azt, hogy itt a jelenség milyen méreteket ölt, hiszen más területeken is így van ez, hogy rendkívül nehéz felderíteni az idevonatkozó problémákat.
Viszont azt olvashatjuk az anyagban, hogy a cégek a közbeszerzéseket tekintik azon tevékenységnek, amely a legérzékenyebben ki van téve a korrupció veszélyének. Minden bizonnyal reális ez a megítélés, és bizony nagyon sok probléma van ezen a téren.
Tudjuk, hogy korrupció ott van, ahol közpénzek vannak, és közpénzek az államnál és alapvetően az önkormányzatoknál vannak. Tehát ezen a területen kell megpróbálnunk valamit kitalálni.
Azt is tudjuk - ez a táblázatból egyértelműen megállapítható -, hogy a közbeszerzési eljárások számát tekintve a helyi önkormányzatoknál az ügyek 45 százaléka, a közszolgáltatóknál a 15 százaléka - az ügyszámot tekintve -, az értéket tekintve pedig a helyi önkormányzatoknál az ügyek közel 32 százaléka, a közszolgáltatóknál pedig 36 százaléka jelenik meg. Azaz a közbeszerzések döntő többsége értékét és számát tekintve is ezen a területen található.
Bár az előttem szóló ellenzéki képviselők próbáltak úgy fogalmazni, mintha alapvetően ez egy kormányzati, a koalíciós többséghez kapcsolódó problémakör lenne, azt pontosan tudjuk mindannyian, hogy az önkormányzatok tevékenysége legalább annyira kapcsolható az ellenzéki pártokhoz, mint a kormánypártokhoz. Számát, nagyságát tekintve a statisztika nem olyan fontos.
(16.00)
De közel fele-fele arányban oszlanak meg ezek a különböző testületek abból a szempontból kiindulva, hogy kormányzati vagy ellenzéki pártokhoz tartoznak-e.
Amit nagyon fontosnak tartok, az, hogy véleményem szerint a közbeszerzések terén a probléma alapvetően ott van, hogy már a kiírásnál nagyon sok minden eldől. Tehát ha azt szeretnénk tudni, hogy ezek a bizonyos nemkívánatos jelenségek, összefonódások, korrupciós jelenségek, bűncselekmények vajon hogyan valósulhatnak meg, és miért valósulhatnak meg, akkor azt hiszem, az a leghelyesebb, ha megpróbáljuk megnézni azt, hogy a közbeszerzési eljárások kiírása hogyan történik. Hiszen pontosan tudjuk mindannyian, akik ebben az országban élünk, hogy a legtöbbször azzal keresnek meg bennünket vállalkozók, sértettek vagy hátrányt szenvedettek, hogy már eleve úgy történt a kiírás, hogy amikor a kiírást az illető elolvasta, akkor rögtön azt mondta, hogy ja, hát tudom, hogy melyik három cég az, amely a kiírásnak meg fog tudni felelni a lehetséges harmincból. Tehát a dolgok nagyon gyakran eldőlnek a legelső mozzanatnál, és onnantól kezdve történhet bármilyen szabályosan is minden, hogyha eleve kizárt egy csomó lehetséges résztvevő részvétele az eljárásban, akkor véleményem szerint már nemkívánatos jelenségről van szó.
Azt se felejtsük el, hogy a hátrányt szenvedettek általában óvatosak abban a tekintetben, hogy kezdeményezzenek-e eljárást, még ha úgy érzik, hogy teljes mértékben igazuk is van. Egyrészt nyilvánvalóan rendkívül nehezen tudnának bármit is bizonyítani, másrészt önmagában egy eljárás kezdeményezése számukra esetenként rendkívül hátrányos lehet, hiszen könnyű hátrányban részesíteni valakit egy eljárás során, ennek számtalan technikája, eszköze van. Tehát saját érdeke védelme mellett is megfontolják nagyon sokan azt, hogy eljárásokat kezdeményezzenek.
De azok a kitételek, amelyek ugyanennek a pontnak a későbbi részén megtalálhatók, nevezetesen például, hogy a hivatásos közbeszerzési eljárásban részt vevő profi közbeszerző elterjedése jót tesz ezeknek a folyamatoknak, hogy az elektronikus eljárások elterjedése mindenképpen jót tesz ennek a folyamatnak, hogy a gyakorlati tapasztalatok jogszabályi átültetése, azaz a jogszabály-módosítások kapcsán a felhasznált gyakorlati tapasztalatok hasznosak lehetnek, ezekben mind-mind maximálisan egyetértek. Valóban egy csomó olyan eszköz létezik, amellyel megelőzhetjük ezeket a nemkívánatos jelenségeket. Ha ezen a téren sikerül jelentős előrelépést tennünk, akkor úgy gondolom, érdemes vizsgálni ezeket a folyamatokat, és természetesen, ahol lehetséges, ott konkrét eljárásokat kell indítani.
Én azt hiszem, hogy maga az anyag, maga a tájékoztató, annak szóbeli kiegészítője teljes mértékben elfogadható, színvonalas munkának, színvonalas anyagnak tartjuk. Egyetértünk a kormány álláspontjával is, hogy a jelentést az Országgyűlés jó szívvel elfogadhatja, főleg ha azt vesszük alapul, hogy a leszűrt tapasztalatokat át tudjuk majd váltani jogszabály-módosítássá, vagy a döntőbizottságok munkájában, a bírósági gyakorlatban lehet hasznosítani, akkor mindenképpen érdemes időt fordítani arra, hogy ezeket a folyamatokat elemezzük.
Azt hiszem, Magyarország alapvetően jó úton halad ezen a téren. Ha csak egyetlenegy ügyben is korrupciógyanús jelenséget találunk, már az is sok, mert hiszen a közpénzek elköltésének nagyon fontos feltétele az, hogy azok tiszta és szabályos körülmények között történjenek. Tehát ha egy ilyen eset lenne, akkor is sok lenne. Ennél természetesen sajnos jóval több van. Közös feladatunk az arra való törekvés, hogy ezen ügyek számát a lehető legkisebb mértékre korlátozzuk. Úgy gondolom, segít bennünket a Közbeszerzések Tanácsa és a döntőbizottság is mind a tevékenységével, mind pedig az iménti beszámoló, jelentés benyújtásával, ezért a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a jelentés elfogadását támogatjuk.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
