DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy én a napirendnek megfelelően a kormány álláspontját fejtsem ki a Közbeszerzések Tanácsának beszámolási időszakban végzett tevékenységéről.
A tanács ’95-ben történt megalakulása óta minden évben eleget tesz törvényben előírt kötelezettségének, és tájékoztatja az Országgyűlést a megelőző évi tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól. A törvényben előírt kötelezettségének a tanács ebben az évben is maradéktalanul eleget tett, így a közbeszerzéssel kapcsolatos adatokról, tapasztalatokról az Országgyűlés megfelelő képet kapott. Amint arra a beszámoló is utal, a 2006-os év sajátos esztendő volt, mert az év elején lépett hatályba a közbeszerzési törvénynek az a módosítása, amely megvalósította a magyar közbeszerzési jogrend teljes harmonizálását az Európai Unió 2004 áprilisában elfogadott új közbeszerzési irányelveihez.
A harmonizációs feladat teljesítése mellett egyúttal lehetőség nyílt az új Kbt. csaknem kétéves tapasztalatai alapján felmerült szükséges korrekciók elvégzésére is. A közbeszerzési piaccal kapcsolatosan elmondható, hogy a statisztikai adatok egyrészről a piac megélénkülésére, másrészről pedig az átrendeződésére utalnak. A 2006. év rekordév volt mind az eljárások száma, mind értéke tekintetében, hiszen a 2005-ös mutatókhoz képest 30 százalékos növekedés következett be, csaknem 5 ezer eljárást folytattak le a közbeszerzési ajánlatkérők, a közbeszerzések értéke pedig 1685 milliárd forintot tett ki. A növekedés elsősorban az építési beruházások tekintetében figyelhető meg, ami közel 800 milliárd forintnyi beruházást jelent.
Az építési beruházások kiemelkedő számaránya miatt külön szólnék az építőipart sújtó körbetartozás jelenségéről. A vállalkozókat sújtó körbetartozás, a nem fizetés ellen több évre szóló kormányzati intézkedési csomag készült, amelynek hangsúlyos elemeként említhető meg a 2007. évi LXXVIII. törvény, amelyet júniusban fogadott el a tisztelt Országgyűlés.
Szükségesnek tartom kiemelni, hogy bár a legtöbb közbeszerzési eljárást változatlanul a helyi önkormányzatok és intézményeik folytatják le, ugyanakkor a közbeszerzések értékét tekintve a közszolgáltatók voltak a legnagyobb megrendelők 2006-ban.
Ami a kisebbségi bizottsági álláspontot illeti, megemlíteném, hogy a hazai ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban való részesedésével kapcsolatosan megállapítható, hogy bár a közbeszerzési eljárások nem adnak lehetőséget a hazai pályázatok preferálására, mégis az eljárások 98 százalékában ők nyertek, az elnyert összeg tekintetében pedig 81 százalékos volt a részesedésük.
(15.20)
A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele tekintetében a számok szintén beszédesek. A kis- és középvállalkozások az eljárások több mint 67 százalékában nyertek, a közbeszerzések összértékéből 34,4 százalékos részesedéshez jutottak. A számok, úgy gondolom, igazolják, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások versenyképességét erősítő intézkedések terén eredményesen tevékenykedett.
A kormányzati programhoz sikeresen illeszkedett a Közbeszerzések Tanácsának tevékenysége is, amikor kormányzati kezdeményezésre ajánlást bocsátott ki a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítéséről. Az ajánlás kidolgozásában az igazságügyi és rendészeti tárca is aktívan részt vett. Az ajánlásban megfogalmazottak gyakorlati alkalmazása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve a hazai vállalkozások sikeresen szerepeljenek a közbeszerzési eljárásokban.
A beszámoló hangsúlyos részét képezi a közbeszerzési jogorvoslati ügyekről és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységéről szóló tájékoztatás. Megnyugtató adat, hogy a jogorvoslatok száma az előző évhez képest 21 százalékkal csökkent, számszerűen - ahogyan ez elhangzott - 858 esetben került rá sor. A csökkenésben szerepe lehet annak, hogy a beszámolási időszakra a közbeszerzők jártasságot szereztek a szabályok alkalmazásában, de annak is, hogy az értékhatár feletti közbeszerzésekben a döntőbizottsági eljárás díja 150 ezer forintról 900 ezer forintra emelkedett. A jogorvoslati számok alapján megállapítható, hogy mindössze 88 esetben indult eljárás a Kbt. mellőzése miatt, ami imponáló is lehet, ha azt jelenti, hogy az eljárások kicsivel több mint egy százalékában nem folytattak le közbeszerzést akkor, amikor kellett volna. Ugyanakkor azt gondolom, hogy erről meg kell bizonyosodni, különösen akkor, amikor az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy a GDP nagyobb százalékát kellene közbeszerzésben elköltenünk. Úgy gondolom, felül kell vizsgálni a közbeszerzési ajánlatkérők körét, be kell vonni a törvény hatálya alá mindazokat, akik eddig sikeresen elkerülték a közbeszerzést. Ezzel még átláthatóbbá és még nyilvánosabbá tehető a közpénzek elköltése, amely kiemelt fontosságú kormányzati cél.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak bírósági felülvizsgálatára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az esetek 77 százalékában a felek elfogadták a döntőbizottság döntését. Bírósági felülvizsgálatra 161 esetben került sor, amelyekből 59 fejeződött be jogerősen, ezek közül a bíróság mindössze két esetben változtatta meg a döntőbizottsági határozatot, és egy esetben utalta csak vissza az ügyet a DB elé.
A beszámoló kitér arra is, hogy a döntőbizottsági határozatok és a jogerős bírósági ítéletek elektronikusan is hozzáférhetők a tanács honlapján. Ez előremutató intézkedése a tanácsnak, amely azzal fejleszthető tovább, ha egy jogorvoslati ügy az elindulástól a jogerős lezárásig nyomon követhetővé válik, továbbá azzal is, ha a jogorvoslati határozatok adattárában meg lehet majd keresni, hogy mely ajánlatkérőt, ajánlattevőt milyen ügyben, milyen jogsértésért marasztaltak el, netán bírságoltak, hiszen meggyőződésem, hogy ezeknek az információknak van valódi visszatartó ereje a jogsértések elkövetésétől.
A közbeszerzési törvény megteremtette annak a lehetőségét, hogy a jogorvoslati eljárásokban egyes eljárási cselekményeket elektronikusan gyakorolhassanak a felek. Úgy vélem, ennek minél szélesebb körben való alkalmazása a jogorvoslatok mielőbbi gyors befejezését eredményezheti, ami mind az érintett felek, mind a döntőbizottság számára előnyös. Az elektronikus kommunikáció kiterjesztésében a Közbeszerzések Tanácsának van meghatározó szerepe és feladata.
Végül szeretném hangsúlyozni, hogy a Közbeszerzések Tanácsa által szerzett tapasztalatok mindig fontos visszajelzést jelentenek a jogszabály-előkészítők számára. A kormányzati munkamegosztás alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felelős a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséért, e feladatának teljesítése során minden esetben támaszkodik a Közbeszerzések Tanácsa tapasztalataira, javaslataira, egyben szorosan együttműködik a Közbeszerzések Tanácsával az új szabályok kidolgozása során. Úgy vélem, meg kell erősíteni a tanácsot azokban a jogosítványaiban, amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy a közbeszerzési gyakorlatot érdemben alakítsa, s ezáltal segítse az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket a minél eredményesebb közbeszerzési munkában.
Tisztelt Országgyűlés! Talán az eddigiekből is kitűnt, hogy a kormány támogatja és elfogadásra ajánlja a Közbeszerzések Tanácsa 2006. évi beszámolóját.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
