GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Gondban vagyok, mert hezitáltam, és nem kívánok Balla úrral - végül is kimondom - vitatkozni. Egyszerűen méltatlannak érzem azt, amit elmond. Én most már értem, hogy önnek mindenről a kormány jut az eszébe, de az a jelentés, ami előttünk van, amiről valójában beszélünk, bennem egy emelkedett hangulatot hoz, és nem azt, hogy erről vitatkozzak. Hogy ön egy külföldellenes hangulatot próbál csinálni, ezzel sem kívánok foglalkozni.
Tisztelt Képviselő Úr! Annak idején, amikor tanulmányoztam az első közbeszerzési törvényt megelőzően a nemzetközi irodalmat, nagyon sokszor fogalmazták meg a szakértők azt, hogy a közbeszerzésnek az a lényege, hogy a közös adóforintjainkat a lehető legjobban, a legköltséghatékonyabban költsük el. Ez a folyamat számomra erről szól. Az, hogy ebben milyen megoldásokat próbálunk kitalálni, ez a mi közös felelősségünk. Elmondom még egyszer - talán Hargitai képviselő úrnak elkerülte a figyelmét -, hogy most is folyamatban van, tehát most is dolgozik egy nagy szakértői csapat Gadó államtitkár úr vezetésével, amiben bent vannak a közbeszerzési szakértők, bent vannak a nagy ajánlattevők képviselői, bent vannak azok, akik már az európai uniós források körüli pályázati kiírásokban szereztek gyakorlatot. Tehát tényleg kísérletet teszünk arra, hogy… (Dr. Hargitai János: Ez a 49. pont.) Lehet, hogy ezt pontnak nevezem, ha karikírozzuk, de van, tehát a háttérben folyik egy ilyen munka, és én ezért mondtam az elején, a gazdasági bizottságban is elvállaltam személyesen is a felelősséget, amit az elnök úr megfogalmazott kritikaként, hogy nem jó, ha sokszor változik. Csak úgy érzem, hogy ma Magyarországon még olyan helyzet van, hogy elég sokszor kell változtatnunk azért, hogy a visszásságokat megoldjuk.
Hadd hívjam föl a figyelmet arra, hogy mégiscsak mi, itt, ebben a Házban alkottuk azt a törvényt, amikor azt mondtuk, hogy közbeszerzés során a segédeket nevesíteni kell. Itt alkottuk meg azt a törvényt, amikor azt mondtuk, hogy az alvállalkozóval szemben milyen magatartásformát kell folytatni, hogyan van joga lehívni a fővállalkozótól az őt megillető juttatást, sőt, még a későbbi bírósági perek esetére is belepiszkáltunk, és azt mondtuk, hogy aki a számla beadását megadott határidőn túl nem kifogásolta, később a bírósági szakban sem hozhat elő újabb kifogásokat. Magyarul: felgyorsítottuk azt a folyamatot is, ami lehetővé teszi, hogy a lehető legrövidebb időn belül jussanak a forrásukhoz vagy a bevételükhöz, a jogos bevételükhöz a kis- és középvállalkozók, mert ők ott is vesztesek. Ők nem tudnak egy két évig elhúzódó per időtartamára hitelezni semmilyen körülmények között.
Arra, hogy a tőkeerősség a közbeszerzésnél szóba jön, csak egy mondatot, és nem is folytatom, mindenkinek a képzelőerejébe bízom: egy metróberuházásnál igenis kell. Ha egy magánember családi házat épít, az is olyan vállalkozót keres, aki már feltehetően több házat épített jó minőségben. Amikor arról beszéltünk - és itt én inkább kissé halkan mondom -, amikor egyetértünk abban, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat preferálni kell, Balla képviselő úr, ön nem értette a szavaimat. Én azt mondtam, hogy őket preferálni, nem kormányzati szinten. Kormányzati szinten pillanatok alatt meg fogunk bukni. De egy önkormányzatnak, amelyik ismeri a helyi viszonyokat, ismeri a helyi kisvállalkozásokat, van lehetősége arra, hogy jól felkészülten, tényleg próbáljon olyan ajánlatkéréseket tenni, hogy ez számukra valóban segítség legyen.
Én nagyon bízom benne, ezt egy mondattal intéztem el - a gazdasági bizottságban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott -, az elektronikus támogatást. Szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy az adótörvényekben a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején indult el, hogy az informatikai fejlesztésre minden vállalkozás adókedvezményben részesül, amelyik erre felkészül. Tehát azt gondolom, hogy itt kell segíteni.
Ha már annyira piszkáljuk a kormányokat, én is hadd tegyek egy megjegyzést! Talán, ha a gazdasági kamarákat nem tetszettek volna szétverni, akkor ma a kamara lehetne a kis- és középvállalkozásoknak az a szervezete, ahol ezekhez az információkhoz hozzájuthatnak, és kellő segítséget, támogatást kaphatnának ahhoz, hogy jól tudjanak indulni egy-egy ajánlattételben.
Talán még két dolgot. Nagyon fontosnak tartom azt a megállapítást, hogy igenis lépni kell a fedezetlenül elindított ajánlatkérések területén, mert ez is lehet az egyik oka sok más mellett a körbetartozás folyamatának. Úgy látom, hogy ezt valóban törvényi szabályozással kell megerősítenünk. Arról, hogy egyszerűsíteni kell, bizottsági előadóként is beszéltem, és én messzemenően támogatom azt, hogy valóban mindannyiunk érdeke, hogy lehetőleg rövid idő alatt lehessen lebonyolítani. Nem a tisztánlátást akarom ezzel elhomályosítani, de biztos, hogy találunk olyan megoldásokat, hogy rövidebb idő alatt lehessen a kiírástól az elbírálásig egy egész pályázatot lebonyolítani.
A végső megjegyzésem Balla képviselő úrnak szól. Ön ezen jelentés alapján okot lát a kormány bírálatára. Tisztelt Képviselő Úr! Én itt ültem ebben a Házban, amikor a közbeszerzések jelentésében le merték írni, hogy önök hányszor tízmilliárdot vittek az államháztartáson kívülre úgy, hogy sem közbeszerzés, sem állami számvevőszéki ellenőrzés nem lehet. Önök erre úgy reagáltak, hogy abban az évben nem fogadták el a Közbeszerzések Tanácsának jelentését. Lehet így is. Lehet másokat bírálni, csak tessék észrevenni a szálkát a saját szemükben is.
Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
