HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Először is egy elnézéskéréssel kell kezdenem a hozzászólásomat. Nem az én hibám, hogy szaladgálok itt, mint a bolond, de az eddigi parlamenti gyakorlattal megegyezően megint az a helyzet állt elő, hogy amikor plenáris ülés van, akkor bizottsági ülés is van, és én abba a nehéz helyzetbe kerültem, hogy egy időben voltam előadó egy törvénymódosító javaslat kapcsán a bizottság ülésén, és egy időben vagyok előadó ebben a tárgykörben is itt a plenáris ülésen.
Tisztelettel megkérdezem az elnök urat, lehetővé tenné-e, hogy én esetleg a tíz percet egy kicsit túlhaladjam, hiszen lemaradtam a vezérszónoki körről, vagy pedig két gombnyomással intézzem ezt el, mert szeretném megtenni. (Jelzésre:) Köszönöm szépen, értem a jelzést.
Tisztelt Elnök Úr! A közbeszerzések szempontjából döntő fontosságú esemény volt 2006-ban a közbeszerzésekről szóló törvényt átfogóan módosító törvény hatálybalépése január 15-én. A módosítás kettős célt szolgált, egyrészt az EU tagállamainak 2006. január 31-éig át kellett ültetniük nemzeti jogukba az új közbeszerzési irányelveket, másrészt ezzel egyidejűleg lehetőség nyílott az új törvény 2004. május 1-jei hatálybalépése óta szerzett tapasztalatok áttekintésére, és a szükséges korrekció elvégzésére.
Az irányelvek átvétele a tanács szerint és szerintünk is sikeres, eddig sikeresnek mondható. Ezt igazolja, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szemben sem a korábbi, sem az említett 2004. évi közösségi jogszabályi háttér megsértése miatt nem indított eljárást. A közbeszerzések hagyományos technikáit illetően a magyar szabályozás és gyakorlat semmivel sem marad el más uniós országokétól, sőt a tanács és a mi tapasztalataink szerint számos tekintetben követhetőbb és átláthatóbb.
Más a helyzet viszont a környezetvédelmi és a szociális szempontok integrálása a beszerzési folyamatba, illetve a közbeszerzések elektronikus támogatása terén. Ezek mint az új irányelvekben is megjelenő lehetőségek eddig meglehetősen lassan, illetve egyáltalán nem honosodtak meg a hazai gyakorlatban, részben a szabályozás hiánya, részben a gyakorlat nem kellő rugalmassága miatt. Sajnos Magyarország lemaradóban van a közép-kelet-európai térség országaihoz képest is az elektronikus technikáknak a közbeszerzési eljárásokban való elterjesztésében.
A jogalkalmazás hazai tapasztalatai alapján elvégzett korrekció tekintetében elmondhatjuk, hogy az új szabályok megismerése időt igényelt, mindazonáltal az ajánlatkérők és az ajánlattevők tudtak alkalmazkodni a megváltozott jogszabályi környezethez. A tanács úgy értékeli, hogy a módosítás nagyságrendje olyan szinten maradt, ami nem tette irreálisan nehézzé a szabályanyagok elsajátítását. Egyébként arra érdemes odafigyelni, hogy a túl gyakori jogszabály-módosítás jogbizonytalansághoz vezet, és nehezen várható el a szereplőktől, hogy lépést tartsanak a jogalkotó törvénymódosító szorgalmával és kényszerével, illetve ingerével.
A tanács ezért a közbeszerzések reformja tekintetében elsősorban azon modernizációs törekvések meghonosítását tartja támogathatónak, amelyek követik az irányelvekben is megjelenő nemzetközi tendenciákat. A tanács fontosnak tartja továbbá, hogy az esetleges reformokat alapos előkészítés, széles körű konzultáció előzze meg, és azok formálásában a Közbeszerzések Tanácsának gyakorlati tapasztalatai is megfelelően hasznosulhassanak. A tanácsnak ez a törekvése egyértelmű, és az is egyértelmű, hogy ezt a törekvést a Magyar Demokrata Fórum természetesen támogatja.
Lehetőséget lát az előterjesztő a közbeszerzési szabályozás bizonyos mértékű egyszerűsítésére, így például támogathatónak tartaná a nemzeti és az egyszerű eljárásrend összevonását. De lényegesnek tartja, hogy a közösségi joganyaggal és a nemzetközi standardokkal való összhang továbbra is fennmaradjon. Ez a törekvés is olyan, amit a Magyar Demokrata Fórum természetesen támogatni tud.
A szabályrendszer átalakításának mindenképpen gátat szab a közbeszerzések átláthatóságához fűződő célkitűzések érvényesítése. Bár kétségtelen, hogy nemzetközi szinten is gyakran hangsúlyozzák a rugalmasság követelményét a közbeszerzések viszonylatában, de azt is hozzáteszik, hogy ez nem járhat a közbeszerzések tisztaságához fűződő célok háttérbe szorításával. Nemzetközi tapasztalatok szerint az állami megrendelések elnyerésének és ezáltal a közpénzekhez való hozzájutásnak a lehetősége napjainkban világszerte az egyik leglényegesebb korrupciós kockázati tényező, éppen ezért e kockázati elemek kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Az átláthatóságot növelheti a közbeszerzési szabályozás és az egyéb törvények közötti összhang megteremtése, a fedezet nélküli pályázatkiírások megakadályozása, a körbetartozási kérdéskör megoldása.
Szintén a közpénzek felhasználásának tisztasága ellen hat, ha az ajánlatkérők információkat szivárogtatnak ki, testre szabott felhívásokkal igyekeznek kedvezni a hozzájuk közel álló cégeknek, vagy túlzott formai előírásokat érvényesítenek a verseny korlátozása céljából. A Közbeszerzések Tanácsa e téren olyan tanulmány megírását tervezi, amely támpontot adhat a jövőre nézve a korrupció elleni küzdelemben teendő lépésekhez. A tanulmány is fontos dolog, de a Magyar Demokrata Fórum azt gondolja, hogy itt sokkal szigorúbb lépésekre van szükség. Az általunk javasolt korrupciós stratégia, amelynek egyik eleme a tiszta kezek hivatala vagy egy korrupcióellenes hivatal létrehozása, nagy lépés lenne afelé, hogy a korrupciót visszaszorítsuk. Most, amikor a parlament egy olyan hivatal létrehozásáról vitatkozik, ami szerintünk teljesen felesleges - ez a költségvetési hivatal felállítása, hiszen van egy Állami Számvevőszékünk -, akkor sokkal fontosabb lenne a korrupció visszaszorítására tenni olyan lépéseket, mint például egy ilyen hivatalt létrehozni.
Összegezve: a Közbeszerzések Tanácsa csak valóban indokolt esetben és megfelelő előkészítéssel, a közbeszerzések valamennyi szereplőjének véleményét összegzően és ezt követően tartja támogathatónak a törvény további módosítását - ezzel mi egyetértünk, mert ez így logikus és így normális.
A beszámoló szerint a 2006. év a közbeszerzési eljárások számát és értékét tekintve rekordévnek bizonyult. Az eljárások száma 4957, míg az értékük 1685,8 milliárd forintot tett ki. A mindkét mutatóban megnyilvánuló 30 százalékos növekedés a 2005. évi magas számadatokhoz képest is olyan mértékű, amire még nem volt példa a közbeszerzés hazai történetében.
Számos területen érzékelhető, hogy a gazdasági megszorítások ellenére döntően az uniós források és egyes, az önerőt részben vagy egészben nélkülöző PPP-beruházások hatására nőtt a tavalyi évben a közbeszerzések volumene. A növekedés valamennyi beszerzési típusnál, de elsősorban az építési beruházások tekintetében volt jelentős. A 2005. évhez képest 542 eljárással több irányult ilyen munkákra, összesen 278 milliárd forinttal magasabb értékben. Az 1846 eljárás így több mint 800 milliárd forintnyi beruházást jelentett 2006-ban, azaz a közbeszerzések összértékének csaknem 50 százalékát.
Ezen adatok alapján nem meglepő, hogy a 2006. évben az elsősorban az építőipart sújtó körbetartozási problémakör különösen hangsúlyossá és jelentőssé vált. Az eljárástípusok szám szerinti megoszlásában 2006-ban is a nyílt eljárás volt a meghatározó, több mint 60 százalékos részesedéssel. Nőtt a tárgyalásos eljárások száma is, a harmadik leggyakrabban alkalmazott eljárás a meghatározott szolgáltatástípusok beszerzése esetén indítható úgynevezett egyszerűsített eljárás volt, valamivel kevesebb mint 7 százalékkal, a meghívásos eljárás pedig továbbra is kivételes forma maradt 2,5 százalékos részaránnyal, összesen 126 eljárással. Versenypárbeszéd sikeres lefolytatására pedig mindössze egy alkalommal került sor. A közbeszerzések összértéke tekintetében a tárgyalásos eljárások részaránya 48, míg a nyílt eljárásoké 45 százalék volt 2006-ban.
A PPP-konstrukció kapcsán érdemes kiemelni azt a korábbiakhoz képest pozitív elmozdulást, hogy azokat mind gyakrabban közbeszerzési eljárás kiírásával valósítják meg.
(16.50)
Ezek növekvő számára és értékére tekintettel a tanács fontosnak tartja, hogy a nemzetközi példákat tekintve Magyarországon is alapos előkészítés és megfelelő számítások előzzék meg annak eldöntését, hogy egy beszerzés PPP vagy hagyományos beszerzési formában valósítható-e meg hatékonyabban. Nem kizárt továbbá, hogy érdemes lenne a PPP-k tekintetében törvényünket néhány, e beszerzési tárgy sajátosságait érvényre juttató rendelkezéssel kiegészíteni.
Hazánkban e problémakör összekapcsolódott az alapvetően egy csoportot sújtó körbetartozásokkal - itt az építőiparról van szó -, melyek megfelelő kezelése előmozdíthatja a kis- és középvállalkozások eredményesebb szereplését. Az Országgyűlés 2007 tavaszán - az idén - meg is alkotta a szükséges jogszabályt, reméljük, hogy ennek hatásaképpen ez a probléma némiképp oldódni fog. Az érintett vállalkozói kör közbeszerzési eljárásokban történő sikeres részvételét természetesen nagymértékben befolyásolja, hogy a 2007. év tavaszán beterjesztett módosítási csomag milyen hatással lesz végül is a körbetartozásokra.
A Közbeszerzések Tanácsa véleménye szerint a jelenlegi keretek között számos olyan lehetőség hasznosítására van mód a kis- és középvállalkozások érdekében, amelyek nem igényelnek jogszabályalkotást, illetve módosítást. Kormányzati fellépéssel lehet viszont csak változtatni a nagy állami megrendelők beszerzési politikáján, mert közbeszerzési gyakorlatuk is gátolhatja a kis- és középvállalkozások eredményesebb részvételét.
Befejezem. Vagy folytathatom?
