HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm. További lehetséges cselekvési területként említhető meg a hazai vállalkozások külföldi közbeszerzési eljárásokba történő bekapcsolódását megkönnyítő támogatási formák kidolgozása, például pályázati lehetőségek feltérképezése, a külföldi közbeszerzési szabályok megismerése, mely közvetve szintén hatással lenne a kis- és középvállalkozások versenyképességére.
A 2005. évhez viszonyítva a jogorvoslati eljárások száma némileg csökkent. A beszámoló szerint elmondható, hogy a közbeszerzési piac szereplői a jogharmonizált közbeszerzési szabályozást megfelelő módon elsajátították, gyakorlati tapasztalatokat szereztek a közbeszerzési eljárások jogszerű lefolytatásában. A beszámolási időszakban lefolytatott jogorvoslati eljárásokon belül összesen 323 esetben került sor jogsértés megállapítására, amely az összes jogorvoslati eljárás 37,6 százaléka volt. A jogsértés megállapítása mellett a döntőbizottság 123 esetben megsemmisítette a jogsértő ajánlatkérői döntést, és 82 alkalommal bírságot is alkalmazott, amelynek összege a 2006. évben 376,7 millió forint volt.
A Közbeszerzések Tanácsa az elkövetkezendő időszakban az alábbiak szerint fogalmazta meg fő törekvéseit. A közbeszerzés szabályozásában a stabilitás megteremtése a korrekt jogalkalmazás elősegítése érdekében. A közbeszerzések területét is sújtó korrupciós jelenségekkel kapcsolatban tanulmány készítése, melynek alapján meghatározhatók lesznek a továbblépés feltételei és irányai. A 2006-ban elfogadott stratégia alapján a hazai kis- és középvállalkozások közbeszerzési piacra jutási esélyeinek javítása, és végül az uniós törekvésekkel összhangban a hazai zöld közbeszerzések előmozdítása, a gyakorlati alkalmazás elősegítése.
Ezekkel a törekvésekkel - különösen a korrupció elleni küzdelem terén - a Magyar Demokrata Fórum természetesen egyetért, és a kapcsolódó módosító indítványokat, hiszen más törvényeket is kell majd módosítani, majd igyekszünk benyújtani.
A tanácsnak a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, a közbeszerzések számának és értékének alakulásáról és eljárástípusok szerinti megoszlásáról: 2006-ban mind a közbeszerzési eljárások száma, mind a beszerzések értéke jelentősen növekedett a 2005. évihez képest, összesen 1685,8 milliárd forint volt, 30 százalékos bővülést tapasztaltunk.
Mindez azt jelenti, hogy 2006-ban - az egyszerű eljárások becsült összértékét is ideértve - közel 2000 milliárd forint összegű közbeszerzés bonyolódott le, amely a hazai GDP csaknem 9 százalékát jelenti. Ez az adat a korábbi időszakban 4-5 százalék körül mozgott.
A közbeszerzések összértékének 30 százalékos növekedéséhez alapvetően a közösségi, azaz a legmagasabb értéktartományba eső eljárások értékének emelkedése járult hozzá. Kedvezőtlennek tekinthető az a tendencia, hogy a közvélemény, a média figyelmének központjában álló nagyberuházások nyerteseit a kiírók mind gyakrabban tárgyalásos eljárás keretében választják ki. A tárgyalásos eljárásokban - különösen annak hirdetmény nélküli változatában - szükségszerűen korlátozottabb a nyilvánosság. Az ajánlatkérő akár külön-külön is tárgyalhat az ajánlattevőkkel, s ily módon még a versenytársak sem ellenőrizhetik a rendelkezésre bocsátott információk körét, mint ahogyan azt sem, hogy az ajánlatkérő valóban érvényesíti-e az esélyegyenlőség alapelvét. Eddig az sem igazolódott be egyértelműen, hogy a tárgyalásos eljárásokban alacsonyabb árat vagy jobb feltételeket lehetne elérni, ráadásul általános nézet, hogy az ajánlattevők jóval felkészültebbek a tárgyalástechnikát illetően, mint az ajánlatkérői oldalon megjelenő szervek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
A fentiek alapján megállapítható, hogy ez az eljárás nagyobb lehetőséget ad az esetleges korrupcióra. A meghívásos tárgyalások… (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) 15 perc volt?
