VÉGH TIBOR
VÉGH TIBOR
VÉGH TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Miért is fontos az, hogy minden évben áttekintsük a hazai közbeszerzések tapasztalatait? Azért, mert nem az állam, a központi költségvetés vagy az önkormányzatok pénzének elköltéséről, hanem az adófizető polgárok adójának felhasználásáról van szó. A Fidesz kisebbségi előadójának véleménye szerint bizony minden csak romlott tavaly óta. Én azt gondolom, hogy nézzük meg.
Tavaly ilyenkor, a 2005. évi beszámoló tárgyalásakor sokan a gazdaság állapotáról vontak le messzemenő következtéseket, mert éppen csökkent a közbeszerzések száma és értéke. Akkor elmondtuk, hogy ez szorosan nem korrelál a gazdaság teljesítményével, de legyen, akkor legyen, maradjunk ezen a nyomvonalon. 2006-ban, ugye, több mint 30 százalékkal növekedett a közbeszerzések száma, értéke. Ez az egyszerű eljárások összegével együtt 2000 milliárd forint, a hazai GDP 9 százaléka. Soha nem volt még ilyen mértékű növekedés és ekkora mértékű beruházás ebben az országban.
Hallhattuk persze, természetesen, hogy ez egy dolognak köszönhető, a PPP-rendszer bevezetésének és az erre való mozdulásnak. Ez engem kísértetiesen emlékeztet arra, amikor valamelyik pártvezető megtanult éppen vízen járni, a másik pártból a tagok pedig azt mondták, nézd, hát még úszni sem tud. Nem tudom, mit kellene még ahhoz produkálni, hogy valaki egyszer azt mondja, hogy na, hát akkor ez valami volt.
De nézzük csak meg, hogyan is alakul ez a 30 százalékos növekedés, mert azt gondolom, hogy itt van a kutya elásva. A kormányzati központi közbeszerzések aránya a felére esett vissza. Szó sincs arról, hogy választási év volt, tehát az aránya huszonvalahány százalékról 12 százalékra esett vissza, értékük pedig 30 százalékkal csökkent. Viszont emelkedett a helyi önkormányzatok beruházásának a száma, közbeszerzési beruházásainak és közbeszerzési értékeinek a száma, mennyisége 85 százalékkal, azaz közel a duplájára. Tehát a 30 százalékos növekedés úgy jött ki, hogy a központi kormányzati szervek csökkentettek, a helyi önkormányzatok pedig 85 százalékkal növekedtek, azaz majdnem a duplájára emelkedett náluk a közbeszerzések értéke. Ha valahol mondhatnánk, hogy választási év volt, azok a helyi önkormányzatok, de ezt biztos, hogy senki nem meri itt mondani a parlamentben. Én azt gondolom, a helyi önkormányzatok többsége azt csinálja, ami a dolga, gondoskodik az állampolgárok jólétéről, és ha kell, eközben beruház.
Nyilván hogy Balla képviselőtársam sosem látott még beruházást, különben nem mondott volna ekkora butaságot, hogy választási év volt, és mennyi közbeszerzés van a választási évben. A közbeszerzés nem jelent semmit, ebből a lakosok nem látnak semmit, hiszen ezek tervek, papírok, az év elején elindul, az átlagos közbeszerzési érték 340 millió forint, viszonylag ritkán lehet 340 millió forintos beruházást nyílt eljárással vagy tárgyalásossal egy év alatt caklipakli befejezni. Tehát ez azt jelenti, hogy majd az idén fognak ezek a beruházások, ezek a közbeszerzések realizálódni. És hát nézzük meg azt még, ugye, ebből le lehet vonni a megfelelő következtetéseket. Tudjuk azt, hogy az építőipari beruházások nőttek értékben 278 milliárd forinttal.
Érdekes számot mondott Balla képviselőtársam, ami természetesen nem igaz, merthogy tavaly is gondja volt a 3,7-nek a 4-gyel való megszorzásával, élénken emlékszem erre. Az, hogy hol is növekszik az, hogy nő a tárgyalásos eljárások száma, nézzük csak meg! A központi költségvetési szerveknél a tárgyalásos eljárások aránya 6,8 százalék, a helyi önkormányzatoknál 20,3 százalék. Tehát mintegy háromszorannyian szeretik a helyi önkormányzatok alkalmazni a tárgyalásos eljárást. Megmondom, ebbe tartoznak azok az eljárások is, amelyek a helyi közvéleményt vagy a nagyobb közvéleményt általában irritálni szokták; 11. számú melléklet vagy táblázat, felhívnám képviselőtársaim figyelmét.
A kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések értéke közel 10 százalékkal, azaz 50 milliárd forinttal nőtt, az egy eljárásra jutó összeg pedig növekedett, azaz egyre nagyobb volumenű munkákat képesek elvégezni a hazai vállalkozások. Ez az állítás egyik fele, de én korrekt vagyok, és hozzáteszem a másik felét: igen ám, de az aránya a kis- és középvállalkozásoknak 7 százalékkal csökkent a hazai közbeszerzésekben. Ettől viszont valóban nem lehetünk nyugodtak, viszont mindenkinek kell ez ellen tennie.
A parlament elfogadta a körbetartozásokról szóló törvényt, változtak bizonyos mértékben a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok, jogszabályhelyek. És ki tud ez ellen tenni? Én leginkább azt gondolom, hogy az ajánlatkérők és leginkább az önkormányzatok, ugyanis az önkormányzatok által tavaly indított eljárások egy beruházásra jutó értéke jelentősen nőtt 2005-höz képest. Azt pedig nagyon jól tudjuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások nem túl tőkeerősek, ez pedig nem kedvez. Tehát ha az önkormányzatok is követik azt a rossz gyakorlatot, hogy egyre nagyobb értékű, egy eljárásra jutó értékű eljárásokat választanak, az bizony nem fog kedvezni a tőkehiányos vállalkozásoknak. Ez az összeg, ez a 240 millió forint, az egy eljárásra jutó összeg pedig 20 százalékkal magasabb, mint a központi költségvetési szervek által indított eljárásoké.
Nos, én azt gondolom, hogy születhetnek jó törvények, de mégiscsak az a megoldás, ha rendre betartjuk a szabályokat, és nem alkalmazunk üptre-főre hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, amelyek önmagában lehet, hogy nem sértik pont a törvényt, de biztos, hogy nem kedveznek a hazai kis- és középvállalkozásoknak.
Sokszor halljuk azt az állítást, és ez most is elhangzott, hogy ilyen meg olyan magas a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, aránya - mikor melyik számot szeretnénk használni -, a beruházások értéke a kormány beszerzéseinél és a kormány gazdaságpolitikájánál. Nos, javaslom, nézzük meg a 10. számú mellékletet. A 10. számú mellékletben viszonylag egyszerűen le van írva, mi is történt. Az történt, hogy tavaly a központi költségvetésnél összesen 10 milliárd forint értékben nyert külföldi munkát, míg a helyi önkormányzatoknál hatszor nagyobb értékben, 64 milliárd forint értékben nyertek a külföldi vállalkozások. Tehát valóban sokat kell még tenni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekében, de mindenkinek.
Tisztelt Országgyűlés! Hallhattuk, 2006-ban 20 százalékkal csökkent a jogorvoslatok száma. 2005-ben még minden negyedik, 2006-ban már csak minden hatodik eljárást terhelt jogorvoslati procedúra.
Tisztelt Országgyűlés! Miért is kell a közbeszerzésekről tárgyalnunk? Azért, mert nem a kormány vagy a helyi önkormányzatok pénzéről van szó, hanem az adófizetők pénzéről, mindannyiunk adójáról és uniós forrásokról is. Van egy közös célunk: oda kerüljenek ezek a forintok, ahova kell, és úgy legyenek felhasználva, ahogyan az kell, mindenki tisztességére.
A Közbeszerzések Tanácsának jelentését mindezek mellett az MSZP parlamenti frakciójának nevében elfogadásra javasoljuk.
Köszönöm a figyelmet.
