CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény és a családok támogatásáról szóló törvény, továbbá a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítását tartalmazza. A kormány célja, hogy igazságosabbá váljon a szociális szolgáltatások rendszere, az országban teljes legyen a szolgáltatások lefedettsége, a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban használjuk fel, és többletforrásokat vonjunk be, valamint javítsuk a szociális szolgáltatások minőségét. A szociális törvény jelenlegi módosításával az ellátórendszer értékeit megőrizve a szociális szolgáltatások ágazati irányításának, finanszírozásának paradigmaváltását készítjük elő. A törvényjavaslat biztosítja, hogy azok az emberek, akiknek gondozásra, ápolásra van szükségük, alacsony a jövedelmük, és gyenge az érdekérvényesítő képességük, még inkább hozzájussanak a szociális szolgáltatásokhoz, mint korábban.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat folytatása a 2006. évi módosításnak, amely a szociális ellátórendszer megújítását, a pénzbeli szociális ellátások korszerűsítését tűzte ki célul, valamint azt, hogy a személyes szolgáltatások a valós igényekhez igazodjanak. A törvényjavaslat alapvetően nem új támogatások bevezetésére irányul. Olyan változtatásokat tartalmaz, amelyek a pénzben és természetben nyújtott ellátásokat, a szociális szolgáltatásokat, a meglévő ellátási formákat teszik hatékonyabbá és igazságosabbá. A módosítás egyik kiemelt célja, hogy az az állampolgár, aki gondozásra szorul, minél hosszabb ideig a saját otthonában jusson hozzá az étkeztetéshez, a házi segítségnyújtáshoz.
A szociális szolgáltatások területén javasolt módosítások 2008. január 1-jétől bevezetik, hogy a bentlakásos intézménybe újonnan belépő időskorúak gondozási szükségletét megvizsgálják. Az idősotthoni ellátás és a házi segítségnyújtás terén az ellátás indokoltságát a tényleges gondozási szükséglet mértéke határozza meg. Az adott szolgáltatások akkor vehetők igénybe, ha valóban jelentős óraszámban kell gondozni a jogosultat. Ezzel az a célunk, hogy a lehető leghosszabb ideig a saját megszokott otthoni környezetében gondozzák az arra jogosultakat, ne kelljen őket onnan kiszakítva bentlakásos otthonban elhelyezni. A törvényjavaslat érvényre kívánja juttatni a progresszivitás elvét is, a szakosított, bentlakással együtt járó ellátást csak akkor lehet a jövőben igénybe venni, ha az igénylő az alapellátásban a saját otthonában már nem gondozható megfelelően.
Változni fog a javaslat szerint a szociális szolgáltatást igénybe vevő lakosok vizsgálati rendszere. Ettől azt várjuk, hogy a komplex vizsgálati eljárás szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb lesz. Ezt segíti elérni az is, hogy a javaslat szerint valamennyi felülvizsgálatot, alkalmassági vizsgálatot, a gondozási szükséglet vizsgálatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetben szervezzük meg a jövőben.
A törvényjavaslattal célunk, hogy az önkormányzatok mozgásterét növeljük, a forrásaikkal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Ezt bizonyos szolgáltatások esetében a lakosságszámhatárok módosításával, másrészt egyes kötelező feladatok fakultatívvá tételével és állami úton történő pályázati finanszírozásával kívánjuk elérni. A szabályozás célja az, hogy az önkormányzatok a helyi lakosság igényeire figyelemmel nyújtsák a szolgáltatásokat, amelyek finanszírozását a költségvetés továbbra is biztosítja.
A kormány 2007. júniusi határozatának megfelelően a módosítási csomagban meghatározott fejlesztési célokkal összhangban álló szabályozást tartalmaz majd a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat is. A szociális szolgáltatási hálózatot érintő változások összességében elősegítik, hogy a többségi társadalmi csoportok, különböző okok miatt lemaradók számára nagyobb legyen az esély a megfelelő szolgáltatások elérésére.
(9.50)
Tisztelt Országgyűlés! A pénzbeli és természetbeni ellátások területén 2005 és 2006 során lényeges reformok zajlottak, amelyek a rendszeres szociális segély, illetve a közgyógyellátás szabályait alapvetően megváltoztatták. A rendszeres szociális segély családi alapúvá vált, ez azt jelenti, hogy összegének számításakor nemcsak a segélyezett, hanem az egész családja jövedelmi helyzetét figyelembe kell venni.
Bevezettük a beilleszkedési programot. Ennek az a célja, hogy a nem foglalkoztatottak számára személyre szabott segítséget nyújtson a munkaerőpiacra való visszatéréshez. A közgyógyellátás reformja - elsősorban a gyógyszerkeret bevezetésével - a valós szükségletekhez igazodó támogatási rendszer bevezetését célozta.
A benyújtott törvénymódosítás a rendszerszerű változásokat jelentő reformok életbelépése óta a jogalkalmazási gyakorlatban felszínre került problémák orvoslását, ezáltal a jogalkalmazói gyakorlat egységesítését, a jogbiztonság növelését szolgálja. A javaslat az értelmező rendelkezések körében pontosítja a tartósan beteg, fogyatékos gyermek, a vagyon és a háztartás definícióját. Megteremti továbbá a lehetőségét annak, hogy a 2007. január 1-jétől jegyzői hatáskörbe tartozó visszafizetendő szociális ellátás indokolt esetben elengedhető legyen.
A havi rendszeres pénzbeli ellátások felülvizsgálatának szabályait a jogalkalmazás segítése érdekében pontosítani szükséges. Így például meg kell határozni, hogy milyen esetekben kerül sor felülvizsgálatra, a felülvizsgálatok során milyen jövedelmet kell számításba venni, és mely időponttól kell az ellátás összegét módosítani vagy az ellátást megszüntetni.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a járulékfizetés alapjának igazolása iránti eljárásban hatáskörváltozásra kerül sor. Az önkormányzati hatáskörben eljáró polgármester helyett a hatáskört a jegyzőhöz telepíti a törvényjavaslat, így az állampolgárok számára könnyebbé és egyszerűbbé válik a jogorvoslat. A módosítás az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi, hogy a közfoglalkoztatás fogalmába nemcsak az önkormányzati feladatkörbe tartozó, hanem valamennyi állami feladatra szervezett közfoglalkoztatási forma beletartozik majd.
A törvényjavaslat a szociális törvényt kiegészíti azokkal az adatkezelési, adattovábbítási és adat-nyilvántartási rendelkezésekkel, amelyeket az energiafelhasználási támogatással kapcsolatos eljárás során alkalmazni kell.
Tisztelt Országgyűlés! A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása a családtámogatási ellátások ügymenetének egységesítését, gyorsítását szolgálja. A változtatás leglényegesebb eleme a munkáltatóknál működő családtámogatási kifizetőhelyek megszüntetése, amelynek eredményeképpen a családtámogatások adminisztrációja egységesebbé, korszerűbbé és ellenőrizhetőbbé válik. Ugyanakkor védetté válnak az ellátottak, hiszen egy cég csődhelyzete esetén garantáltan hozzájutnak az ellátásokhoz.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt is érintő módosítások a szociális törvénnyel való összhang megteremtését szolgálják.
Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése nyomán vált szükségessé, hogy a szociális és a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások területén egységes illetékességi szabályokat alakítsunk ki. Az illetékességi szabályok közötti összhang megteremtését indokolja az is, hogy a kérelmezők gyakran szociális és gyermekvédelmi ellátásokra egyaránt jogosultak, mégsem tudják ugyanannál a szervnél intézni a támogatással kapcsolatos ügyeiket.
A módosítási javaslat értelmében a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetén a kérelmező lakcíme határozza meg, hogy melyik szerv jár el. A törvény lakcím alatt azt a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet érti, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik. Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a pénzbeli és természetbeni juttatásokat annál a településnél vehessék igénybe a jogosultak, ahol valóban élnek.
A szociális szolgáltatások főszabály szerint a 18 év feletti személyek ellátását szolgálják. Ez alól kivételt jelentenek egyes, fogyatékos személyeket ellátó szolgáltatások, mint a nappali ellátás, ahol lehetőség van harmadik életévüket betöltött gyermekek ellátására is. Amennyiben az intézmény étkeztetést is nyújt, ennek okán térítési díj kérhető.
A fogyatékosok nappali intézményében elhelyezett gyermekek után azonban nem vehető igénybe a gyermekétkeztetési normatív kedvezmény. A gyermekvédelmi törvény ugyanis a gyermekétkeztetés szabályainak alkalmazását csak a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményekben írja elő. Az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése miatt rendelkezik úgy a javaslat, hogy 2008. január 1-jétől a fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermek után is jár a normatív kedvezmény.
A gyermekvédelmi szakellátásba gyámhatósági határozattal beutalt, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve ideiglenesen elhelyezett gyermek a gyermekvédelmi törvény rendelkezései szerint elhelyezhető a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, továbbá a szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló, gondozó bentlakásos intézményben.
A nevelésbe vett gyermek után a gyermekvédelmi törvény nem teszi lehetővé térítésidíj-fizetési kötelezettség előírását, a végrehajtását szolgáló kormányrendelet pedig kifejezetten megtiltja azt, hogy a gyermek pénzét intézményi költségek fedezésére használják fel. Tekintettel arra, hogy a gyermeknek törvényben rögzített joga van az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez és szükségleteihez igazodó teljes körű ellátáshoz, szükségessé vált az összhang megteremtése a szociális törvény szabályozásával.
A módosítás értelmében a gyámhatósági határozat alapján intézményi elhelyezésre jogosult gyermek után térítésidíj-fizetési kötelezettség a szociális törvény alapján sem írható elő, azonban a határozatban megállapított, a szülővel szemben tartási kötelezettsége alapján előírt gondozási díjat a szociális intézmény részére kell átutalni.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot az államigazgatási szervek mellett egyeztettük az önkormányzati érdekszövetségekkel, a szakmai szövetségekkel, az érintett érdek-képviseleti szervezetekkel, a szolgáltató egyházakkal és az országgyűlési biztosokkal. Megtárgyalta a javaslatot az Országos Szociálpolitikai Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, az Idősügyi Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma.
Mindezek alapján kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassák meg, és fogadják el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
