DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Feltehetjük a kérdést, hogy milyen családpolitikában is gondolkodik egy olyan kormány, amely az elmúlt öt évben 17 alkalommal módosította a szociális törvényt, illetve a családtámogatáshoz kapcsolódó más jogszabályokat. Hosszasan sorolhatnám azokat az intézkedéseket, amelyek a gyermekeiket nevelő szülőket érintették. Önök szemrebbenés nélkül megszüntették a három lábon álló családtámogatási rendszert, leradírozták a lakásépítési hitelek adókedvezményét, megszüntették az egy- és kétgyermekes családok után érvényesíthető adókedvezményt is. Megszüntették a 13. havi családi pótlékot; igaz, hogy a kormány a határozatot követően bevezette a 13. havi nyugdíjat. Persze azt sem úgy, ahogy az Orbán-kormány elgondolta, egy összegben, hanem négy év alatt fokozatosan. Megszüntették a gyermekgondozási segély intézményét a tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek 10-14 éves kora között. Igaz, helyébe bevezették az ápolási díj intézményét, amelyet azonban a települési önkormányzattól kell igényelni. Hosszasan sorolhatnám még azokat az intézkedéseket, amelyek alapján a mai napig nem valósult meg az ingyenes tankönyvellátás a közoktatási intézményekben.
Tisztelt Országgyűlés! De nézzük meg a szociális törvény azon módosítását, amelyet a mai napon általános vita keretében tárgyalunk, és amelyet a kormány T/3449. számon nyújtott be 2007. június 30-án!
Hölgyeim és Uraim! Ne legyenek illúzióink, hiszen a szakmai szervezetek körében rendkívül nagy vitát és felháborodást váltott ki ennek a szociális törvénynek a módosítása. Felháborítónak tartják és tartjuk mi is azt a cinizmust, ahogy önök az idős emberek szociális intézménybe jutását korlátozni kívánják. Ismereteink szerint több mint 15 ezer, többségükben egyedülálló, kiszolgáltatott, önmaga ellátására képtelen idős ember várakozik arra, hogy idősotthonban, ne magányosan, hanem társasági körben, kiegyensúlyozott körülmények között élhesse le tisztes életének hátralévő éveit. És önök erre mit válaszolnak? Kiigazítjuk és igazságosabbá tesszük az intézménybe jutás feltételeit.
Nézzük meg, tisztelt Országgyűlés, hogy mit is jelent a kormány részéről a “kiigazítjuk” és az “igazságosabbá tesszük” kifejezés! Az egyik feltétel az intézménybe jutáshoz a gondozási szükséglet igényének visszahozatala, amely szerint, akinél napi négy óra gondozási szükségletnél kevesebbet állapít meg a szerv, az nem kerülhet idősotthonba. A kisebbségi vélemény során már elhangzott, hogy ezen szakértői szerv összetétele nem jelenik meg a törvényben. Tehát nem tudjuk, ismeretlen, hogy kikből fog állni. A törvényjavaslat azonban azt sem tartalmazza, hogy kinek kell dönteni, illetőleg a testületben milyen döntést fognak hozni a döntéshozók, hogyan fogják megállapítani az idősek rászorultságát, milyen szempontból veszik figyelembe a szakmai véleményt, milyen súllyal fog szerepelni a szakorvosok véleménye a döntések meghozatalánál.
Könyörtelen a törvény abban a tekintetben is, hogy az előterjesztők figyelmen kívül hagyják, hogy a kórházból kikerülő és krízishelyzetben lévő idős emberek sorsáról azonnal dönteni kell, őket azonnal idősotthonban el kell helyezni, de a törvény sajnos ezt a kérdést sem rendezi. Vannak önöknek, tisztelt képviselőtársaim, elképzeléseik arról, hogy milyen állapotban van az az idős ember, akit naponta több mint négy órát gondozni kell, és ilyen ápolásra szorul?
Tisztelt Országgyűlés! Aki ezt a törvényjavaslatot előkészítette, az nagyon messze lakik ezektől az intézményektől, és talán még sohasem volt ilyen idősotthonban. Mielőtt ezt a módosítást kigondolták, jó lett volna megkérdezni azt a 20-25 ezer intézményi dolgozót, aki nap mint nap lelkiismeretes munkával gondozza az intézményben lakókat. Nem lett volna hátrány, ha megismerik az orvostársadalom szakmai véleményét is.
A kormány azonban még egy korlátról gondoskodott a szociális törvény módosításánál. Ez pedig az intézménybe kerülés előtti vagyon- és jövedelemvizsgálat. A tervezet szerint önök differenciált állami normatívát kívánnak megállapítani az intézmények számára annak függvényében, hogy az idős ember milyen vagyonnal rendelkezik. A magam részéről egyet tudok érteni azzal, hogy aki a saját életszükségleténél jóval nagyobb, akár milliárdos vagyonnal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik, az természetesen ne vehesse igénybe az intézményi normatívával támogatott idősotthoni ellátást, hiszen annak lehetősége van arra, hogy a saját szükségleteinek megfelelő ellátást meg tudja fizetni.
Azonban az idős emberek száma e tekintetben minimális, és azok vannak többen, tisztelt Országgyűlés, akik egy 8-10 millió forint értékű - mint ahogy az előttem felszólótól is elhangzott - panellakásban élnek, és szeretnének idősotthoni ellátásba kerülni. Azt azonban miért zárja ki a törvény ebből az idősotthoni ellátásból? Ne zárja ki azért, mert az egy hónapra eső nyugdíj melletti jövedelme miatt nem lesz jogosult az intézményi ellátásra! Gondolják meg, képviselőtársaim, hogy ez az ember tényleges pluszjövedelemmel nem rendelkezik, ez az ingatlantulajdon nem eladható, de nem is forgalomképes, hiszen meglehet, hogy ennek az idős embernek a munkanélküli gyermeke lakik ebben az ingatlanban. A benyújtott törvényjavaslat szerint mégis jelentős havi többletjövedelemmel rendelkezik, ezért legfeljebb az intézmény differenciált normatívát fog kapni az idős ember után, a bekerülő nyugdíjasnak pedig magasabb térítési díjat kell fizetnie, már amennyiben ezt a magasabb díjat meg tudja fizetni.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ilyen a kormány szociális érzékenysége - és az igazságosságról akkor még nem is szóltam.
De nézzük meg a törvénynek egy másik szeletét! A benyújtott törvénytervezet ugyanis lefejezi jövőre a családtámogatási kifizetőhelyeket. Több évtizede jól, olajozottan, a munkavállaló szülőket szakszerűen kiszolgáló rendszert szüntet meg a kormány. Közel három és félezer olyan munkahelyen szűnik meg az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék munkahelyi kifizetése, ahol több mint 450 ezer üggyel foglalkozott magasan kvalifikált társadalombiztosítási szakember.
(11.50)
Képzettségükről a munkáltatók több évtizeden keresztül gondoskodtak. A munkáltatók komoly számítógépes infrastruktúrát építettek ki a zökkenőmentes kifizetés érdekében.
Tisztelt kormánypárti Képviselők! El tudják-e képzelni, hogy mi lesz 2008. januártól március végéig? Ennek a hatalmas iratanyagnak a befogadására hogyan tud felkészülni a végletekig megsarcolt kincstári ügyintéző? Emlékeznek még önök, hogy mi volt a tavalyi évben, illetőleg ez év elején, amikor a gázár-kompenzációs kérelmek kétmilliós iratanyaga elindult? Botrányt botrányra halmoznak, tumultus az ügyfélszolgálatokon, az energiaszolgáltatóknál, embertelen hajsza a köztisztviselőknél. Újra kóvályogni fognak az ügyiratok, mert a dolgozó munkahelyén nem volt jelentősége az állandó munkahelynek. Hogy hozzak egy Somogy megyei példát: például egy Somogy megyében élő, de Budapesten munkát vállaló a munkabérével együtt már a hó elején megkapta a családi pótlékot, az anyasági támogatást vagy a gyest. A jövőben az Államkincstár területileg illetékes szerve fogja ezeket az ellátásokat folyósítani, de nem a munkabérével együtt, hanem valamikor jóval később. (Csizmár Gábor: Miért kell feltételezni, hogy később?) Ezek után felvetődik az emberben a kérdés, ha a törvényt olvassa, hogy mi van az új igénylőkkel, akik azt sem tudják, hogy mit mikor, hol és hogyan kell érvényesíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bárhova lapozunk a törvénytervezetben, mindenütt ugyanazt látjuk, hogy a kormány ebből az ágazatból is ki akar vonulni (Csizmár Gábor: Ez nem igaz.), és ígéreteivel ellentétben nem szolgáltató állam akar lenni. Rászorultságról, igazságosságról szónokol, közben egyre személytelenebb és antiszociálisabb a polgáraival szemben.
Tisztelt Országgyűlés! A szociális törvény módosítása olyan szinten nem ad választ a szociális feladatok kezelésére, hogy álláspontunk szerint módosító javaslatokkal is csak nagyon nehezen javítható. Ezért kérjük a kormányt, hogy a szociális törvény módosítását vonja vissza, vagy legalábbis ennek az általános vitáját, illetőleg a további tárgyalását függessze fel.
Egyben, tisztelt Országgyűlés, szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség női tagozata helyi szakmai konzultációkat szervez a feszítő problémák megoldására, ezeket a kormány ugyanis elmulasztotta, és ez a szociálistörvény-módosítás nem az emberek napi szociális problémáinak megoldását kívánja szolgálni, hanem kizárólag a konvergenciaprogram elvárásainak felel meg. A Fidesz női tagozata az eredményekről természetesen a nyilvánosságot tájékoztatni fogja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
