KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, köszönöm a lehetőséget. Kedves Képviselőtársaim! Ahogy államtitkár úr expozéjában is elhangzott, az előttünk lévő törvényjavaslat több módosítást is tartalmaz, illetve több törvény rendelkezéseit hivatott megváltoztatni. Önök előtt, azt hiszem, az is ismeretes, hogy a szociális ellátórendszerben történt változások éveken keresztül milyen irányba hatottak. Mindig azt nézte a jogalkotó, hogy hogyan lehet precízebbre formálni, pontosítani, a szolgáltatásokat bővíteni az elmúlt években. Ugyanakkor ez mindig egy utólagos cselekvés volt, hiszen a szociális törvény megjelenése óta az volt tapasztalható, főleg a területeken, hogy ha egy igény létrejött, megfogalmazódott valahol, akkor arra valamilyen szolgáltatás szerveződött.
(10.50)
A szolgáltatások szervezése után az akkori - vagy az éppen illetékes - lobbik mindig ki tudták taposni, el tudták intézni maguknak, hogy ez később finanszírozásra kerüljön, rendszerint normatívával finanszírozottak legyenek, és rendszerint csak ezt követte a szabályozás. Tehát gyakorlatilag fordítva ültünk a lovon, mert egy igény megfogalmazását, a szolgáltatás megszervezését követte a finanszírozás, és rendszerint mindezeket követte a szabályozás.
A szociális szolgáltatások megreformálása régóta terítéken van, mind szakmai, mind kormányzati körökben. Ismeretes a konvergenciaprogram, amely foglalkozott ezzel a témával, illetve a koalíciós megállapodás is. A szaktárca - ahogyan említésre került - még az idén nyáron elkezdett egy szakmai előterjesztést, “Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fő irányaira” címen. Ez gyakorlatilag paradigmaváltást is jelent, amely a jelenlegi szabályozás problémái mellett a konkrét célokat és az ahhoz vezető főbb intézkedési terveket is vázolja. A dokumentumban szerepel, hogy e munka célja a mostaninál rövidebb, átláthatóbb, korszerűbb és időtállóbb törvény kidolgozása, amely az ellátotti alapjogokat, a szolgáltatások alapvető struktúráját és a garanciális szabályokat is tartalmazza. Mindezt teszi úgy - tervezi úgy tenni -, hogy nem vont ki forrást az ágazatból, sőt - reményeink szerint - jelentős fejlesztésre is lesz lehetőség az uniós források segítségével.
Nézzük a konkrét tartalmi elemeket! A jelen javaslat tehát átmeneti lépés egy szélesebb körű átalakítás és a jelenlegi szabályozás foltozgatása között. Kérdezhetik, hogy mégis miért van szükség most erre a módosításra. Azért, mert vannak olyan szabályozási problémák, amelyek nem várhatnak, mert vannak olyan határozott célok, amelyek érdekében minél előbb szükséges a jogszabályi módosításokat véghezvinni, hogy hamarabb elinduljon bizonyos szolgáltatások fejlesztése. Ilyen az alap szolgáltatási rendszer megerősítése, hozzáférésének szélesítése, éppen a legrászorultabbak érdekében.
Nézzük, melyek a javaslat főbb elemei! Mindenekelőtt a differenciált normatíva kialakítása, az alacsony jövedelmű lakosok ellátásának magasabb állami támogatása céljából. Térítésidíj-szabályozás, illetve -számítás, fenntartói döntés annak érdekében, hogy a fenntartók ne válogathassanak jövedelmi helyzet szerint a magasabb bevétel érdekében. Fontos, hogy az állami támogatás azokat segítse, akiknek erre szükségük van, és akinek alacsonyabb a jövedelme, annak többet adjon. A jövedelem mértéke azonban továbbra sem lesz az ellátás igénybevételének feltétele, mindössze a fenntartó által igénybe vehető, differenciáltan megállapított normatív állami hozzájárulás összegét, illetve a térítési díjak mértékét befolyásoló tényező lesz.
A jövedelmi, vagyoni helyzet vizsgálatára azért kerül sor, mert az ellátott által fizetendő térítési díj mértéke is ezzel arányosan állapítható meg. A térítési díj megállapítására továbbra is a jelenleg érvényes szabályok szerint kerül sor, de az ellátott által fizetendő személyi térítési díj továbbra sem haladhatja meg a jövedelmének 80 százalékát. Az új rendelkezések szerinti jövedelemvizsgálatot a hatálybalépéskor idősotthoni ellátásban részesülők esetében nem kell elvégezni, azonban az étkeztetést és házi segítségnyújtást végző szolgáltatók csak a 2008. évre kapnak felmentést, 2009. január 1-jétől már csak jövedelemvizsgálat alapján nyújthatnak szolgáltatást. A törvény hatálybalépésekor étkeztetésben, illetve házi segítségnyújtásban részesülők után a 2008. évben idősotthoni ellátásban részesülők után az intézményi elhelyezésük teljes időtartama alatt jövedelemvizsgálat nélkül is igényelhető a költségvetési törvényben meghatározott magasabb összegű normatív hozzájárulás.
Kedves Képviselőtársaim! Itt a bizottsági előadók között többen említették - és én is rendkívül fontosnak tartom - a szociális igazgatási bírság bevezetését elsősorban az ellátottak érdekének védelmében, másodsorban a szakmai minőség javítása érdekében. A mozgástér növelését a javaslat egyrészt bizonyos szolgáltatások esetében a lakosságszám-határok módosításával, másrészt egyes alapszolgáltatások kötelező önkormányzati feladatból állami feladattá alakításával kívánja elérni. A javaslat nem érinti az elemi szükségleteket kielégítő étkeztetés és házi segítségnyújtás feladatait, azokat továbbra is valamennyi településen biztosítani kell.
A támogató szolgáltatás, valamint a közösségi ellátások nyújtásának kötelezettsége 2009. január 1-jétől megszűnik, de mint törvényben meghatározott tartalmú szociális szolgáltatások, továbbra is megmaradnak, finanszírozásuk valamennyi fenntartó számára egységes módon, a tényleges szükségletek figyelembevételével, pályázat útján valósul meg.
Kedves Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy vannak települések, ahol több támogató szolgálat is működik, bizonyos helyeken pedig egy sem. Ennek az elégtelen hozzáférést biztosító helyzetnek a megoldását szolgálja az intézkedés, amely így elősegíti a szolgáltatások számának ésszerű növelését, a gazdaságossági szempontok érvényre jutását. Fontos eleme ennek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás összekapcsolása a házi segítségnyújtással. A törvény elfogadása után csak olyan szolgáltató nyújthatja, amely a házi segítségnyújtásra is rendelkezik működési engedéllyel, ezzel biztosítva a szakmai és hatékonysági követelményeket.
Megtörténik a módszertani intézmények átstrukturálása. A módszertani munka megújítása és a struktúra átláthatóságának biztosítása érdekében 2008. január 1-jétől megszűnik a kijelölés és a működés jelenlegi rendszere, és az új módszertani intézmények kijelölésére a törvényjavaslat a szociális és családpolitikáért felelős minisztert hatalmazza fel.
Összességében elmondható, hogy a személyes gondoskodást érintő változások fontos célkitűzése az ellátások célzottabbá tétele, különösen annak biztosítása, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a legnagyobb gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező személyek részesüljenek. A módosítás mintegy 8,4 milliárd forint forrásnövekedést jelent a szolgáltatási területen, amely részben az alapszolgáltatások fejlesztéséhez, az ellenőrzési rendszer erősítéséhez, a vizsgálati, felülvizsgálati rendszer kiépítéséhez rendelődik, valamint hozzájárul a normatívák differenciálásához, a házi segítségnyújtó szolgálatok normatívájának jelentős mértékű növekedéséhez.
Az önkormányzati mozgástér növelése érdekében sor kerül bizonyos kötelező önkormányzati feladatok csökkentésére. A támogató szolgáltatást és a közösségi ellátásokat biztosító szolgálatok továbbra is megmaradnak, támogatásukra pályázati úton lesz lehetőség. E tevékenység nem önkormányzati, hanem állami feladat lesz a jövőben, így a továbbiakban is biztosított lesz mind a fogyatékos, mind a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása. Az intézkedés elősegíti a szolgálatok számának ésszerű növelését és - ahogyan az előbb már említettem - a gazdaságossági szempontok érvényre jutását is.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A törvénymódosítás a pénzbeli és természetbeni ellátások terén pontosító, a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémákat megoldó rendelkezéseket tartalmaz. Kiemelhetők olyan kisebb pontosító rendelkezések is, mint az, hogy az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetése érdekében a fogyatékosok nappali intézményében ellátott gyermek után is adható gyermekétkeztetési normatív kedvezmény. További változást jelent, hogy 2008 márciusától a Magyar Államkincstár folyósítja majd a családi támogatásokat, így a munkahelyi kifizetőhelyek e tekintetben megszűnnek. E változtatás nem jelent hátrányt az állampolgárok számára, kifizetőhelyek jelenleg is csak a 100 főnél több embert foglalkoztató munkahelyeken vannak, jelenleg a családtámogatási ügyek mintegy 30 százalékát intézik csupán a kifizetőhelyek. Tehát nem osztom képviselőtársaimnak azt az aggodalmát, amelyet itt néhányan - ellenzéki képviselők - megfogalmaztak. Ismeretes egyébként, hogy a Magyar Államkincstár folyósít nagyon sok ellátást, például a gyermeknevelési támogatást, a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti igényt is itt kell bejelenteni, és itt bírálják el, itt folyósítják, valamint minden olyan esetben, ahol az igénylőnek nincs munkahelye.
(11.00)
Azt hiszem, hogy évről évre lineárisan növekedett azoknak a száma, akik esetében a Magyar Államkincstár volt a kifizetőhely.
A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a babakötvényről szóló tájékoztatáshoz hasonlóan az újszülöttek törvényes képviselői a családi ellátásokról is időben értesülhessenek. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy én nem osztom azt az aggodalmat, amit itt jó néhányan megfogalmaztak.
Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Arra kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassák a beterjesztést, támogassák a törvényjavaslatot, és tisztelettel várjuk módosító indítványaikat, hogyha azokat olyan céllal teszik, hogy javítani szeretnének a törvény tartamán és minőségén.
Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP-s képviselők soraiban.)
