TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága a tegnapi napon tárgyalta meg az elénk kerülő törvénytervezetet. Itt több törvény módosításáról is szó van, hiszen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló '93. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló '97. évi XXXI. törvény, a családok támogatásáról szóló '98. évi LXXXIV. törvény, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló '98. évi XXVI. törvény módosítása van egy csomagban összefoglalva.
Ahogy az államtitkár úr is expozéjában ismertette, a módosítás célja leginkább az, hogy 2008. január 1-jétől számos intézkedés már hatályba léphessen, és ezáltal könnyebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá váljanak bizonyos eljárások, akár a gyermekek esetében, akár az időskorúak esetében, akár a szociális gondoskodást igénybe vevő állampolgárok érdekében. Célja - és a bizottsági ülésen is ez kapta a legnagyobb hangsúlyt -, hogy még inkább hozzájuthassanak a szociális szolgáltatásokhoz az arra rászorultak, az azt igénybe venni kívánók - a házi segítségnyújtás, a házi gondozás, az időskorúak gondozása.
Példaként hangzott el a bizottsági ülésen is, hogy ma már kiépült egy szociális ellátórendszer Magyarországon, de rendkívül nagy különbségek mutatkoznak az országban, akár földrajzi, akár a földrajzi egységeken belül különböző területi alapon, hiszen vannak olyan nagyvárosok, ahol több mint 20, van, ahol 27 szolgáltató verseng egymással, hogy szociális szolgáltatást, gondoskodást nyújthasson az arra rászorulóknak. Ugyanakkor vannak sajnos olyan hátrányos helyzetű kistérségek, ahol egyáltalán nem tudunk ilyen szolgáltatást biztosítani az ott élőknek, pedig talán leginkább nekik lenne szükségük erre.
(10.00)
Feltétlenül fontosnak tartjuk kiemelni azt, hogy a híradásokban, bár összevissza jelentek meg hírek, az államtitkár úr is hangsúlyozta, az időskorúak gondozása esetében nem a jövedelem a gondozási szükségletre való jogosultság megállapításának az alapja, hanem az ellátás indokoltságát a gondozási szükséglet vizsgálata méri. Emellett természetesen vizsgálni kell a jövedelmi viszonyokat, és ennek alapján kerül meghatározásra a normatíva, de ez nem a bekerülés, a szolgáltatás igénybevételének alapfeltétele.
Azt gondolom, hogy valamennyien szülők, gyermekek vagyunk. Ha a szüleinkre, nagyszüleinkre gondolunk, akkor valóban igaz az a tétel is, amit ez a törvénytervezet is hangsúlyoz és sugall, hogy a szüleinket vagy nagyszüleinket sokkal inkább szeretnénk saját, jól megszokott környezetükben, évek, évtizedek óta megszokott környezetükben gondozni, ápolni, ha már esetleg erre rászorultak, mintsem hogy intézetben, intézményben kelljen őket ellátni.
A törvénytervezet fontos eleme, hogy például a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál, bár nagyon sok helyen kiépült ez, és nagyon jó, hogy van, de a következőkben csak azokon a helyeken támogatnánk a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítését, ahol a házi segítségnyújtás, gondozás is működik mellette, mert mire való ugyan a jelzőrendszer, ha egyébként jelez az illető, de nem kap hozzá segítséget, és nem kap utána gondozást? Nagyobb esély tehát a hozzáférésre az időskorúak esetében és a hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében is.
Ugyanakkor a törvénytervezet által, ahogy említettem, ugye, több törvényt is módosítunk, a gyermekekre vonatkozólag is számos előírás változik. A gyermekvédelmi törvény módosítása a szociális törvénnyel való összhang miatt került be ebbe a csomagba, illetve amit az államtitkár úr is említett, hogy az eljárási illetékesség egységesítése rendkívül fontos.
Gondolják el, vannak olyan nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek, ahol a születési helyének megfelelő hatóságnál kell eljárni egy ügyben, a gondozó, nevelőszülő lakhelyén kell eljárni egy másik ügyben, és egyébként egy területi gyermekvédelmi szakszolgálat központjában kell eljárni egy harmadik ügyben. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetében a gyám mást sem tesz, mint a különböző hatóságok között szaladgálhat, ha valamilyen ügyet kell intézni a gyermeknek.
Éppen ezért a bizottság ülésén is megfogalmazódott kritikák mellett azt javasolja a szociális bizottság, hogy a parlament támogassa az előttünk fekvő törvénytervezet megszavazását, támogassa a módosítást, hiszen ezáltal egyszerűbbé, gyorsabbá, könnyebbé válik, és szakszerűbbé válik az ellátás sok esetben.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
