MÁRTON ATTILA

Teljes szövegű keresés

MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, a törvényjavaslat tárgyalásakor a gazdasági bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ugyanis volt egy olyan igazán sarkalatos pont, ez pedig a bányajáradék kérdése, amelyben mi, ellenzéki képviselők nem osztottuk a kormány és a kormányzati képviselők álláspontját.
No de, hogy az elején kezdjem: több olyan dolog volt, amire azt mondtuk, hogy ha csak ezt tartalmazná ez a beterjesztett törvényjavaslat, akkor együtt tudnánk vele érteni és támogatni tudnánk. Ilyen például az európai uniós jogalkotási kötelezettségnek történő megfelelés és az emiatt szükséges törvénymódosítások. Szintén ilyen - bár itt azért már kicsit fanyalogtunk - a geológiai szolgálat és a bányászati hivatal összevonása miatti szabályozási átalakítás. Annak idején sem teljesen értettünk egyet azzal, hogy különböző szervezeteket összevonjunk, de ha már ez megtörtént, akkor ám legyen, hozzá kell alakítani a jogi szabályozást is. Különböző eljárási rendek módosítása is bekerült a törvénybe, amelyeket még szintén elfogadhatónak tartottunk volna. És végül, de egyáltalán nem utolsósorban az a bizonyos bányajáradék, ami miatt azt mondtuk, hogy a törvényjavaslatot így ebben a formájában egyáltalán nem tudjuk elfogadni.
Miről is van szó tulajdonképpen? - hogy a televíziónézők is értsék. Eddig mindenki, aki gázkitermeléssel foglalkozott, 12 százalékos bányajáradékot fizetett. Most, a jelenlegi törvénytervezet alapján a 12 százalék 30 százalékra kerül megemelésre, tehát több mint a duplájára. A minisztérium jelen levő képviselője - és most az előbb a többségi vélemény előadójától, Göndör úrtól is hallhattuk - azzal érvelt, hogy igen, tulajdonképpen ez milyen jó lesz, mert még így is nagyobb jövedelem marad a gázkitermeléssel foglalkozó cégeknél. Mi viszont azt mondtuk, példákkal alátámasztva, hogy az elmúlt időszakban nem nagyon volt arra példa, hogy akármilyen adó-, illetve járulékemelés után, különösen, ha ez közvetlenül a fogyasztáshoz kapcsolódott, ne jelent volna meg azonnal ez az adó-, illetve járulékemelés a fogyasztói árakban.
Tehát mi már előre tartunk attól, hogy ez a bányajáradék-emelés előbb-utóbb valahol a gáz fogyasztói árának emelkedését vagy nagyobb mértékű emelkedését vonja majd maga után. Hiszen lehet, hogy jól hangzanak azok a számok, amelyek a bizottsági ülésen is elhangzottak, hogy a gáz világpiaci ára mennyi volt, mennyi most és mennyi marad a kitermelő cégeknél, azonban akárhogy is nézzük, és akárhogy is forgatjuk a szót, szépítjük a dolgot, egy járadékemelés mindig elvonással jár, márpedig előbb-utóbb ennek az elvonásnak a mértékét, valamilyen százalékát, esetleg még többet is a kitermelő cégek megpróbálnak majd az árban érvényesíteni. Tehát mi azt látjuk, hogy előbb-utóbb ebből egy fogyasztói gázáremelés lesz. Ráadásul - és ez kérdésre elhangzott válaszként a minisztérium képviselője részéről - 3-5 milliárd forintos pluszbevétellel számol az állam.
Mi azt is hiányoltuk, hogy ha már ilyen mértékű lesz a bányajáradékból adódó állami költségvetési bevétel, vajon miért nem hallottunk és nem láttunk egyetlen szót, egyetlen mondatot sem arról, hogy ez a pluszbevétel mire fordítódik majd. Tehát szerettük volna látni, mondjuk, legalább elképzelés szintjén a törvény indokolási részében, hogy ez a pluszbevétel hogyan fordítódik majd, mondjuk, a gázár-kompenzációra, akár a gázár-kompenzáció mértékének növelésére, akár a kompenzációban részesültek körének bővítésére; tehát ha már az állam pluszbevételhez jut, hogyan lehetne ebből valamilyen módon a valóban rászoruló fogyasztókat is támogatni.
Ezzel kapcsolatosan egyetlenegy szó nem hangzott el, nem láttuk, tehát tulajdonképpen mi azt látjuk, hogy ez a bányajáradék-emelés egyrészt nehéz helyzetbe hozza azokat a kisebb kutató és kitermelő cégeket, amelyek ma a magyar piacon próbálnak boldogulni, másrészt viszont az állam olyan pluszbevételekhez jutna hozzá, hogy tulajdonképpen nem is látjuk, mi lesz a vége, illetve nagy valószínűséggel a költségvetés feneketlen zsákjában fog eltűnni.
Ezek voltak azok a fontosabb érvek, amelyek miatt mi a gazdasági bizottságban ellenzéki képviselőkként nem tudtuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem