PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, hogy ez a vita is az a szakmai vita, amikor az ellenzék és a kormánypárt szinte ugyanabban a hangnemben és ugyanabban a megközelítésben tárgyal egy törvényt, amikor alapvetően a szakmai oldal dominál, és jó volt hallani azt, hogy szinte azonosan mondunk véleményt ugyanarról a kérdésről. Ezzel együtt tisztelettel ajánlom figyelmébe képviselőtársaimnak, hogy biztos, hogy valamit tenni kell a bányajáradékkal kapcsolatosan. A nehézségi fokozat az, hogy tegyük érdekeltté azokat a vállalkozásokat, akik Magyarországra jönnek, dollár százmilliókat fordítanak arra, hogy kutassanak, fúrjanak. Ne kerüljenek olyan helyzetbe - és ezek a világban “kis-közepes” vállalatoknak tekinthetők, Magyarországon nagyobbaknak -, hogy olyan kondíciókat és olyan hendikepeket kapnak, akkor nem éri meg nekik a kutatás, tehát nem teremtődik meg az a feltétel, ami alapján a kutatásokat elindítsák.
Tehát mindenféleképpen el kell mozdulunk a bányajáradékban, az nem kérdéses, hogy fölfelé; a kérdés a mérték és az, hogy milyen kondíciókkal és milyen feltételekkel tudjuk ezeket körberakni. Én úgy gondolom, hogy ebben meg fogunk tudni egyezni, közösen ki tudjuk alakítani az álláspontot.
Én is újfent megerősítem azt, amit Katona Kálmán is kért, hogy egy héttel akár a módosító javaslatok beadásának a határidejét is tisztelettel kérjük elnök úrtól, tolja arrébb, hogy megalapozottabb véleményekkel rendelkezzünk. Ezt tartom az egyik fő kérdésnek, ami a vita során fölmerült, és a tájrendezéssel kapcsolatos kérdéssort, valamint a bázisának a megteremtése, forrásoldalának a rendezése lenne fontos. Tehát ha ebben a két kérdésben közös álláspontra tud jutni a két oldal, én úgy gondolom, hogy tiszta pályája van ennek a törvénynek, akár ötpárti támogatással is.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
(11.00)
