DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Európai Unió valamennyi tagállama törekedhet arra, hogy a jogi szabályozással garantálja a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű cégeinek biztonságos működését, illetve hogy átláthatóvá tegye tulajdonosi cégjogi változásaikat. A tagállamoknak ugyanakkor ezt a szabályozást a közösségi jogra tekintettel kell megalkotniuk. A szabályozás nem lehet ellentétes a közösségi joggal, és nem eredményezheti olyan jogintézmények létrehozását, amelyek szemben állnak az Európai Bizottság és az Európai Bíróság elvárásaival.
Tisztelt Országgyűlés! A fenti célok érdekében szükséges volt a hazai szabályozás áttekintése abban a tekintetben, hogy a jogi környezet teljeskörűen garantálja-e a biztonságos működést, az átláthatóságot. E munka eredményeként került benyújtásra a jelen törvényjavaslat.
(11.10)
A törvényjavaslattal összefüggésben elsődlegesen hangsúlyozni kívánom, hogy a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedően fontos cégek körét szűken, az energetikai, földgázipari szektoron belül lehet csak értelmezni és meghatározni. Minden olyan törekvés vagy érvelés, amely ezen szektorokon kívülre is kiterjesztené a fogalmat, alapjaiban dogmatikailag téves.
Ismételten szükségesnek tartom, hogy rámutassak, a közösségi jog igen szűken ismeri el az állami beavatkozás lehetőségét a magánkézben lévő társaságok felett, üzleti szempontú piacvédelemnek és ezért az Európai Közösségről szóló szerződéssel összeegyeztethetetlennek tekinti a tőkemozgás szabad áramlása útjába állított állami kontrolleszközöket. Egyetlen szektorban, az energetika, földgázipar területén ismeri el elvi szinten az állami beavatkozás legitimációját, azonban itt is csak szigorú korlátok között és feltételek mellett.
Fontos rámutatni arra is, hogy az egyes ágazatokban igen részletes és széles körű közösségi szabályrendszer érvényesül. A közösségi joganyagot a hazai jogalkotó harmonizálta, így jelenleg az energetikai ágazati szabályok - nem utolsósorban a közelmúltban elfogadott villamosenergia-törvény révén - mindazon eszközökkel élhetnek és élnek is, amit a közösségi jog lehetővé tesz.
A törvényjavaslat a közösségi elvárásoknak megfelelve határozza meg a stratégiai jelentőségű társaságok fogalmát, és arra épülve kis terjedelemben speciális előírásokat határoz meg. Így például ezen társaságok alapvető eszközeinek átruházásához a menedzsment döntése önmagában nem elegendő, szükséges, hogy arról a legfőbb szerv is jóváhagyólag döntsön.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célját másrészről a nyilvános vételi ajánlattételt szabályozó tőkepiaci törvény áttekintése és szükséges mértékben való módosítása szolgálja. A módosítások részben a 13-as társaságjogi irányelv felhatalmazásával élnek, részben pedig olyan kérdést szabályoznak, amely kívül esik a közösségi jog szabályozási körén. Az első körbe tartozik a nyilvános vételi ajánlattal szembeni védekezés lehetősége. Az irányelv főszabályként szűk körben teszi csak lehetővé a közgyűlés eseti felhatalmazása nélkül a védekezést, azonban felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy az alapszabály a menedzsment számára nagyobb cselekvési szabadságot biztosítson. Szintén irányelvi lehetőséggel él a törvényjavaslat akkor, amikor az áttörési szabály alkalmazását kizárja azokkal a céltársaságokkal szemben, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van.
A második körbe, így a közösségi kompetencián kívül eső körbe tartozik az önkéntes vételi ajánlati eljárással összefüggő módosítás. A tőkepiaci változások a hazai tőkepiac működését nem érintik kedvezőtlenül, az ellenséges befolyásszerzést akadályozó jogi eszközök bevezetése ugyanis jellemzően a tőzsdei kibocsátó részvénytársaságok tulajdonosi döntésein múlik. Ezek a cégek jogosultak és képesek is mérlegelni az egyes jogintézmények alkalmazása folytán bekövetkező előnyöket, esetleges hátrányokat.
Tisztelt Országgyűlés! A fentieken túlmenően a törvényjavaslat több ponton szélesíti a hazai cégek tulajdonosi döntési szabadságát. A közelmúltban elfogadott 2-es számú társasági jogi irányelv módosítására is figyelemmel, amely immár nem ír elő korlátozást a saját részvény megszerzésével összefüggésben, a törvényjavaslat a hazai társasági jogban is megszünteti a saját részvény megszerzésének 10 százalékban történő korlátozását. A törvényjavaslat továbbá a részvényesek döntésére bízza - nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében is - az igazgatósági tagok visszahívásához szükséges többség meghatározását. Így a jövőben az alapszabály dönthet abban a kérdésben, hogy a visszahíváshoz elegendőnek tekinti az egyszerű többséggel hozott határozatot, vagy nagyobb arányú döntést vár el.
Engedjék meg, hogy végezetül utaljak egy másik fontos módosításra. Mind a hazai cégek biztonságos és kiszámítható működését, mind az ellenséges felvásárlásokkal szembeni védekezés lehetőségét az teremti meg, ha az egyébként nyilvános adatok könnyen és megfelelő információtöbbletet hordozva ismerhetők meg. A hatályos szabályozás jelenleg érdemben korlátozza, hogy bárki információt szerezzen valamely cég vagy természetes személy más cégekkel való összefonódásáról. Ugyanakkor az információ olyan releváns következtetések levonására lehet alkalmas, amely akár az ellenséges felvásárlást, akár a társasági jog területén a nem kívánt befolyásszerzést igazolhatná. A javaslat ezért bárki számára jogi és adminisztratív akadály nélkül lehetővé teszi a cégekre, természetes személyekre vonatkozó csoportosított információ megismerését.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megfelelően szolgálja a szabályozási célt, és számos ponton érdemben tudja szélesíteni a stratégiai jelentőségű cégek biztonságos működéséhez, működtetéséhez fűződő garanciákat. Kérem önöket, hogy szavazataikkal, véleményükkel a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását támogassák.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
