DR. SZANYI TIBOR

Teljes szövegű keresés

DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Itt az előbbi fölszólalások során hallottunk néhány olyan hivatkozást, hogy ki mit mondott 1993-ban, '95-ben vagy a múlt héten. Szeretnék becsatlakozni, de nem visszamenőleg, hanem előrefele. 2007. szeptember 18-án én szóltam: ebből nagy baj lesz. Itt persze rengeteg hivatkozás van. Én attól tartok, hogy az öt parlamenti párt nemzeti hevületében, parlament fedőnéven, konkrétan ágyékon szúrja a magyar gazdaságot. Ez nem jó.
Az, hogy mi most hipp-hopp hozunk egy törvényt arról - a jószerencse megmentett minket attól, hogy mindennemű tárgyalás nélkül ezt múlt hétfőn, még az akkori formájában elfogadjuk -, szóval hipp-hopp hozunk egy törvényt arról, hogy itt aztán hipp-hopp nem lehet csak úgy vállalatokat fölvásárolgatni - nem tudom, hogy okos dolog-e ez. Mármint főleg a kapkodás meg a gyorsaság. Annál is inkább, mert én úgy látom, hogy az EU-hivatkozások mindig olyan elkenős dolgok. Jelen pillanatban ez a törvény Magyarországon egy magyar törvényben próbálja azt rendezgetni, hogy adott esetben más országokban különböző igazgatótársaságok mit csináljanak. Én nem gondolom, hogy ez olyan egyszerű dolog, de ez legyen egy vita. Nyilvánvalóan majd az Európai Unió illetékesei ez ügyben ki fogják fejteni a véleményüket. Én csak annyit mondok, hogy nekem ez egy kicsit így nem kerek. Szóval félek attól, hogy csapdába navigáljuk magunkat, mert ugyan nézünk magunk előtt egy célt, azt hisszük, hogy a mostani eszközrendszer azt a célt eléri, csak éppen az eszközrendszer bevetésével úgy egyébként az összes többi vállalatnak a sorsát megkeserítjük.
Mondhatjuk azt persze, hogy igen, ne lehessen gyorsan tulajdonosokat váltogatni különböző vállalatokban. Hát én nem tudom, hogy az összes többi vállalat ehhez mit fog szólni, mindenesetre láttunk már arra példát, konkrétan a magyar repülőtér esetét, ahol fél év alatt olyan gyorsan változott a tulajdonos - kétszer vagy háromszor talán -, hogy alig bírtuk követni. Ott az miért nem baj? Itt miért baj? Miért diszkriminálunk jövőbeni tulajdonosokat a mostani tulajdonosokkal szemben? Miért gondoljuk azt, hogy a mostani tulajdonos jó tulajdonos, de az esetleges jövőbeli tulajdonos nem jó tulajdonos? És miért gondoljuk azt, hogy majd ezt a menedzsment fogja megmondani, vagy a mostani tulajdonosok fogják megmondani, hogy majd a jövőbeni tulajdonostársuk ki legyen? Szóval én azt gondolom, hogy itt egy picit érdemes megállni, és visszamenni az elmúlt időszakra, mondjuk, akár tíz évvel ezelőttre is. Tony Blair brit miniszterelnök mondta egyszer, hogy az energia egy gazdasági kérdés; ma már Tony Blair is azt mondta, hogy élete egyik legnagyobb tévedése volt. Ez bizony stratégiai kérdés, és egyetértek, hogy a víz is ide tartozik, ez tagadhatatlan.
Ha már stratégiai kérdésről beszélünk, van egy adott helyzet Magyarországon - ez pedig az, hogy az energetika és nem kis részt a vízügyek területén is a különböző vállalatok bizony külföldi kézben vannak, konkrétan az Ékes úr által említett MOL már időtlen idők óta lényegében, majdnem 100 százalékban külföldi tulajdonban van, tehát azért ezt is vegyük figyelembe -, és amikor egy olyan politikát folytattunk éveken keresztül, azzal én egyébként egyetértettem, hogy amit csak lehet, tényleg privatizálni kell, mert az állam ne a tulajdonlásán keresztül érvényesítse az érdekeit, hanem pontosan a törvényhozás eszköztárával, azaz megmondja, hogy bizonyos stratégiai ágazatokban mit lehet csinálni, mit nem lehet csinálni. Például el lehet mondani, hogy nem lehet vízműveket bezárni, nem lehet finomítót leállítani, nem lehet a csővezetékeket fölszedni, és még nagyon sok minden mást lehet mondani, hogy mit nem lehet csinálni, egyébként aztán ki-ki a saját tulajdonával szabadon rendelkezhet. Végtére is, azt hiszem, ezért váltottunk rendszert.
Az a gyanúm, hogy itt a címben felsejlő igazi cél, a közellátás biztonsága és a törvénytervezetben felsorolt részcélok egy kicsit elszakadnak egymástól. Az alkalmazott eszközöket én roppant kérdésesnek tartom, az eredményt pedig homályosnak, mert egyébként - itt jegyzem meg - ehhez a törvényhez sem készült, ismétlem, egy betűnyi hatástanulmány sem. Ugyanakkor vitatkoznék Fónagy képviselőtársammal, aki azt mondta, hogy itt valamiféle állami vagyon védelmében van ez a törvény. Én nem szeretném, ha errefele menne el a vita, mert ez konkrétan akkor lenne jó, ha stratégiai célok, az ország stratégiai érdekei szempontjából születne törvény, és nem pusztán vagyoni kérdésként kezelnénk ezt az egészet.
Ami a legfőbb aggodalomra ad okot, az az, hogy nagyon sok az áthallás. Mint mondtam korábban, egy adott vállalati kört nézünk, sőt lássuk be, egy vállalatot főképpen; ez most itt a törvény mintaesete, az állatorvosi lova, konkrétan a MOL. Tehát az áthallások, az, hogy egy csomó törvényt, most épp öt-hat törvényt még megmódosítunk melléktermékként, ami persze az összes többi vállalatra vonatkozik, főképpen a nyílt részvénytársaságokra, de azért egy kicsit a zártakra is, no meg aztán még tovább egy picit az összes többi vállalkozásra… Én félek, hogy amikor a menedzsment meg a tulajdonosok fogalmát és hatáskörét összekeverjük, akkor abból megint nagyon nagy baj lesz. Itt a teremben csak ma legalább négy olyan hivatkozás volt, egyébként egymással teljesen ellentmondásosak, hogy azért kell a menedzsmentjogokat megerősíteni a tulajdonosokkal szemben, hogy gyorsan tudjanak cselekedni, majd ugyanaz a hivatkozás két percre rá, akár ugyanabból a szájból, hogy a tulajdonosok jogát kell megerősíteni, hogy a menedzsment hadd ne tudjon gyorsan dönteni.
(12.20)
Itt olyan fogalmi zavarok vannak egyelőre még, amelyek elég komoly aggodalomra adnak okot. S meg kell mondjam, remélem, itt lesznek olyanok, akik észreveszik - én magam is észrevettem -, hogy a mostani tervezet olyan törvényekre is hivatkozik, amelyeket egyébként hétfőn szüntettünk meg. Tehát van itt bőven rendbetennivaló, de szerintem főképpen filozófiailag.
No, egy szó, mint száz, tisztelt elnök úr, nekem az a gondom ezzel a törvénytervezettel, hogy ezt ugyan a kormány terjesztette elő - zárójelben megjegyzem, vissza is vonhatja -, de tartok tőle, hogy részben vagy egészben nem feltétlenül ő írta, és a parlamentnek sem fog ez feltétlenül a dicsőségére válni.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem