HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy fontos törvényről van szó, de azért vizsgáljuk meg, hogyan jutottunk idáig, hogy erre a törvényre ilyen nagy hirtelen szükség van, és mitől a megvilágosodás.
Jó tíz évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat - egy privatizációs folyamat -, amelynek eredményeképpen jutottunk ide. Tehát ez nem egy váratlanul kialakult helyzet. Jó tíz évvel ezelőtt, 1995-1996 tájékán, amikor az energiaszektor jelentős privatizációja megindult, akkor a Magyar Demokrata Fórum felhívta az akkori kormány figyelmét arra, hogy átgondolt, hosszú távú stratégia nélkül egy ilyen folyamatot megkezdeni meglehetősen veszélyes művelet. Mert ahhoz, hogy az állam megtartsa a befolyását például a stratégiai szolgáltató ágakban, van egy egészen egyszerű mód: mondjuk, többségi tulajdonban kell tartani. Általában a normálisabb országok ezt teszik. Tessék megnézni Németországot vagy Franciaországot, az Európai Unió irányelveivel szemben a nemzeti érdeket fontosnak és elsődlegesnek tekintik.
Aztán ugye, arról van szó, és az eddigi hozzászólók arról beszéltek, hogy ez tulajdonképpen egy eurokonform törvény-előterjesztés, mert figyelembe veszi az Európai Unió előírásait, annak megfelel. Elég régóta mondjuk, hogy sok helyen kellene ezeket a dolgokat alkalmazni, például a piacvédelem vonatkozásában, mert ott is vannak ilyen lehetőségek, de a mi kormányunk, illetve a kormánypárti oldal mindig széttárja a karját, hogy az Európai Unió ezeket a technikákat nem ismeri, elutasítja, tiltja és EU-ellenesnek nyilvánítja.
Tehát megelőzhető lett volna ennek a törvénynek - különösen sürgősséggel való - benyújtása, amely aztán végül elakadt. Megelőzhető lett volna egy átgondolt, tudatos, stratégiai gondolkodással, amivel egyébként a kormány és a kormányoldal a mai napig adós, hiszen az energiapolitikai koncepció a mai napig nem készült el, utoljára ilyet 1993-ban, még az Antall-kormány készített. Ezzel azóta adósok vagyunk, és akkor jön a toldozás-foldozás, ahogyan Fónagy képviselő úr mondta, ez a veszett fejsze nyele. Már alig van állami vagyon, alig van állami tulajdon, ahol majd érvényesíteni lehet ennek a törvénynek az előírásait.
Akkor konkrétan a törvényről: a kormány július 18-án döntött ebben az esztendőben arról, hogy készüljön törvény a stratégiai jelentőségű hazai cégek felvásárlásának feltételeit megállapító törvények módosításáról, abból a célból, hogy a nyilvános vételi ajánlattétel szabályai egyértelműek legyenek, az esetleges felvásárlás folyamata a jelenleginél átláthatóbbá váljon.
Az előterjesztő szerint garantálni kell a stratégiai jelentőségű cégek biztonságos, folyamatos működését, másfelől tiszteletben kell tartani a tulajdonosok, részvényesek döntési szabadságát a részvényekkel való rendelkezést illetően. Ennek megfelelően olyan szabályozásra van szükség, amely eleget tesz a közösségi, tőkepiaci jog követelményeinek, ugyanakkor érvényesíti a tagállamok, így Magyarország számára biztosított szabályozási kompetenciát. Az energetikai szektorra irányadó hatályos szabályozás jellemzően eleget tesz az előzőekben megfogalmazott elvárásoknak, nem utolsósorban a közelmúltban elfogadott villamosenergia-törvény révén. A joggyakorlat által feltárt ellentmondások azonban kisebb pontosításokat tesznek szükségessé a Magyar Energia Hivatal által a stratégiai jelentőségű cégekbe delegált vezető tisztségviselők jogállását illetően. A tőzsdei cégekre irányadó hatályos részvényjogi, tőkepiaci előírások esetenként lehetőséget adnak a törvényi rendelkezések rosszhiszemű értelmezésére.
(11.50)
Az előírások néhol indokolatlanul nehézkesek, bürokratikusak. Ennek következtében előfordulhat, hogy az úgynevezett céltársaság, annak menedzsmentje kiszolgáltatottá válik, illetőleg nem képes a vállalkozás valós érdekeinek érvényre juttatására. A javasolt módosítások a tőkepiaci szabályozást egyértelműbbé, a részvényesek és a részvénytársaság szempontjából hatékonyabbá teszik. A javaslat javítja a cégnyilvánosság követelményének érvényesülési feltételeit, módot ad arra, hogy a leplezett felvásárlási magatartásokról a részvényesek, a részvénytársaság közhiteles adatbázisból akadálymentesen szerezzen információt. A törvénymódosító javaslat jogharmonizációs feladatot is megvalósít az elmúlt időszakban elfogadott társasági jogi irányelvek részleges átültetésével.
Most részletesen: az 1. §-hoz annyi a megjegyzésünk, hogy ez a rész két vonatkozásban relevánsnak tekinti, ha az energetikai szektorban működő vállalkozás stratégiai cégnek számít. A stratégiai jelentőségű gazdasági társaság fogalmának meghatározása során a szövegezés arra törekszik, hogy sem az anyavállalati, sem a leányvállalati státus ne adjon lehetőséget a szabályok megkerülésére.
A két speciális megítélést igénylő szabályozási tárgy a következő. Az 1. § (2) bekezdése alapján a stratégiai jelentőségű gazdasági társaság alapvető eszközének átruházásához főszabályként a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozata szükséges. E cégek biztonságos, kiszámítható működése szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen eszközök folyamatosan a társaság rendelkezésére álljanak. Ily módon a részvényesek tulajdonosi rendelkezési jogát az előterjesztés erősíti. A stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban a nyilvános vételi ajánlathoz mellékelt működési tervet a potenciális ajánlattevőnek előzetesen be kell mutatnia jóváhagyás céljából a tulajdonosi jogokat gyakorló, a kollektív részvényesi joggyakorlásra feljogosított legfőbb szervének. Fontos az is, hogy az ajánlattevő jövőbeli elképzelései hitelt érdemlőek legyenek, azok élvezzék az ajánlattevő tulajdonosainak előzetes támogatását. Ennek ismeretében hozhat megalapozott döntést a céltársaság menedzsmentje, valamint az a kisbefektető is, aki mérlegeli, hogy elfogadja-e a nyilvános vételi ajánlatban foglaltakat.
A 2. §-hoz: a rendelkezés főszabályként a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. A főszabály alól kizárólag az új villamosenergia-törvényt érintő rendelkezések hatálybalépése tolódik 2008. január 1. napjára, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat érintett rendelkezései is ugyanezen a napon lépnek hatályba a Vet. normaszövegében.
A 3., 4. §: a hatályos szabályozás jelenleg is biztosítja a Magyar Energia Hivatal számára, hogy a privatizációs törvényben 2007. január 1. napján megjelölt villamosenergia-ipari vagy földgázipari engedélyes tevékenységet végző társaságok igazgatóságának és felügyelőbizottságának vagy igazgatótanácsának egy tagját jelölje. A delegált tag a testületi üléseken szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy az igazgatótanács, illetve a felügyelőbizottság ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A delegáció jogintézménye nem érinti a hivatal törvényben meghatározott hatósági felügyeleti jogköreit. A delegáció nem jár az engedélyezési kötelezettség alá eső kérdésekben az engedélyezési eljárás alóli mentesüléssel. A hatályos szabályozás azonban számos kérdésben nem rendezi a delegáltak státusát, jogait és felelősségi körét. A javaslat fenntartva a jelenleg hatályos szabályozást, pontosítva rendezi ezeket.
Az 5. §-ban a tőkepiaci törvény hatályos 73/A. §-a főszabályként kizárja annak a lehetőségét, hogy a céltársaság igazgatósága a befolyásszerzés sikere ellen ható intézkedéseket foganatosítson a közgyűlés előzetes felhatalmazása hiányában. Ez a rendelkezés azzal a hátrányos következménnyel jár, hogy a részvénytársaság ügyvezetése, amely felelős a társaság hosszú távú üzleti céljai megvalósításáért, csak lassan, nehézkesen képes eleget tenni a törvényben előírt kötelezettségének. A 13. számú társasági jogi irányelv, a 2004/25. EK-irányelv feljogosítja a tagállamot arra, hogy a menedzsment önálló eljárásra jogosító hatáskörét kizáró úgynevezett semlegességi klauzula alkalmazását ne tegyék kötelezővé, hanem a döntést a törvényhozó átengedje az alapszabályt elfogadó részvényesek számára.
A 13. számú társasági jogi irányelv 11. cikke módot ad arra, hogy a tagállami törvény vagy a céltársaság alapszabálya úgy rendelkezzen, hogy a 75 százaléknál nagyobb befolyásra szert tevő személy a befolyásszerzést követően összehívott rendkívüli közgyűlésen úgy módosítsa a társaság alapszabályát, hogy ennek során valamennyi, a jog gyakorlását akadályozó szabály kiiktatásra kerüljön. Az irányelv ugyanakkor döntési opciót biztosít a tagállamoknak, az úgynevezett áttörési szabály törvényben való előírását nem tette kötelezővé. Az Európai Unió bizottságának felmérése szerint a tagállamok egyike sem követeli meg a befolyásszerző pozícióját jelentősen erősítő szabály kötelező figyelembevételét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Letelt az időm - elnézést, akkor majd folytatom.
Köszönöm szépen.
