LAKOS IMRE
LAKOS IMRE
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában előrebocsátom azt, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot a szabad demokrata frakció is rendkívül fontosnak tartja, támogatja ennek elfogadását, és erre kéri az Országgyűlés képviselőit is.
(11.40)
A kormány a 2007. július 18-i ülésén döntött arról, hogy készüljön törvény a stratégiai jelentőségű hazai cégek felvásárlásának feltételeit megállapító törvények módosításáról.
A hatályos hazai szabályozás, valamint a közösségi jog adta keretek között két területen történhet állami beavatkozás a belföldi piacon működő társaságok működésébe. Az egyik szektorális módon, az ágazati törvények keretében hatósági jogkörök biztosításával, valamint a széles értelemben vett tőkepiaci mechanizmusokon, társasági jogi irányelvek keretén belül - részvényjog, transzparenciakövetelmények -, tőkepiaci előírásokon keresztül.
A tőkepiaci beavatkozás eszközeinek tekintetében kiemelendők a következő lehetőségek, illetve szempontok, amelyek szerint egyértelműen meghatározhatók a közösségi jogi elvárások, általános jelleggel érvényesülnek valamennyi tőzsdei cég, részvénytársaság esetében, kiforrott, hatékony eszközök, más uniós tagállamban is élhetnek, élnek vele. A szabályozás végső soron a részvényesek tulajdonosi döntéseire épül, azt erősíti, és a szabályozásban viszonylag kis súlyú korlátozás beépítésével már érdemi eredményt lehet elérni.
Az ágazati beavatkozás eszközeivel összefüggésben fontosnak tartom a következő szempontokat. A közösségi jog igen szűk körben ismeri el az állami beavatkozás lehetőségét a magánkézben levő társaságok felett. Üzleti szempontú piacvédelemnek és ezért az Európai Közösségről szóló szerződéssel összeegyeztethetetlennek tekinti a tőkemozgás szabad áramlásába, útjába állított állami kontrolleszközöket. A közösségi jog adta keretek között egyetlen szektorban, az energetika, a földgázipar területén ismeri el - elvi szinten - az állami beavatkozás legitimációját, azonban itt is csak szigorú korlátok között, feltételek mellett.
Az előttünk levő törvénymódosítás célja, hogy a nyilvános vételi ajánlattétel szabályai egyértelműek legyenek, az esetleges felvásárlás folyamata a jelenleginél átláthatóbbá váljon. A törvényhozónak egyfelől garantálnia kell a stratégiai jelentőségű cégek biztonságos, folyamatos működését, másfelől tiszteletben kell tartania a tulajdonosok, részvényesek döntési szabadságát a részvényekkel való rendelkezést illetően. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely eleget tesz a közösségi, tőkepiaci jog követelményeinek, ugyanakkor érvényesíti a tagállamok, így Magyarország részére biztosított szabályozási kompetenciát is.
Az energetikai szektorra irányadó hatályos szabályozás jellemzően eleget tesz az előzőekben megfogalmazott elvárásoknak, nem utolsósorban a közelmúltban elfogadott villamosenergia-törvény révén. A joggyakorlat által feltárt ellentmondások azonban kisebb pontosításokat tesznek szükségessé a Magyar Energia Hivatal által a stratégiai jelentőségű cégekbe delegált vezető tisztségviselők jogállását illetően. A tőzsdei cégekre irányadó hatályos részvényjogi, tőkepiaci előírások esetenként lehetőséget adnak a törvényi rendelkezések rosszhiszemű értelmezésére, ennek következtében előfordulhat, hogy az úgynevezett céltársaság, annak menedzsmentje kiszolgáltatottá válik, illetőleg nem képes a vállalkozás valós érdekeinek érvényre juttatására.
A törvényjavaslatban javasolt módosítások a tőkepiaci szabályozást egyértelműbbé, a részvényesek és a részvénytársaság szempontjából hatékonyabbá teszik. A törvényjavaslat javítja a cégnyilvánosság követelményeinek érvényesülési feltételeit, módot ad arra, hogy a leplezett felvásárlási magatartásokról a részvényesek a részvénytársaság közhiteles adatbázisából akadálymentesen szerezzenek információt.
A javaslat jogharmonizációs feladatot is megvalósít az elmúlt időszakban elfogadott társasági jogi irányelv részleges átültetésével, ugyanakkor nem lép túl érdemben a jelenleg hatályos eszközök, jogintézmények keretein. A javasolt szabályozás arányos, célhoz kötött és diszkriminációmentes, összeegyeztethető a közösségi joggal.
A törvényjavaslat olyan eszközökkel él, amelyeket a közösségi jog egyébként megenged, vagy az elmúlt időszakban történt közösségi jogalkotás tesz lehetővé. A cél olyan hatékony, érdemi eszközök biztosítása a nem kívánt felvásárlásokkal szemben, amelyek alkalmazása a közösségi jog által sem vitatható. Az előterjesztés érdemben tudja javítani a stratégiailag jelentős vállalatok döntési szabadságát a vállalatot érintő nemkívánatos felvásárlásokkal szemben, ugyanakkor fenntartja a Magyar Energia Hivatal számára a kontrollálási, felügyeleti jogot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szabad demokrata frakció nevében a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartjuk, annak elfogadását is javasoljuk abban a reményben, hogy a vitát követően valóban egy konszenzussal elfogadott, az ország számára fontos törvény születik majd.
Köszönöm szépen.
