PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/3660. számú törvényjavaslat viszonylag rövid terjedelme ellenére, képviselőcsoportunk véleménye szerint, az Országgyűlés őszi ülésszakának egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai vonatkozású törvényjavaslata. Ez egyértelműen megmutatkozik abban is, hogy az országgyűlési tárgyalást megelőző két-három hétben mekkora médianyilvánosságot kapott a törvényjavaslat. Volt olyan vélemény is, hogy a szabályozás egy jól meghatározható személyi kör érdekeit szolgálja csupán, és káros hatásai lesznek a hazai tőkepiacra. Vannak, akik sokkal szigorúbb és nagyobb terjedelmű szabályozásra számítottak.
A törvényjavaslat előkészítői nem voltak könnyű helyzetben, mert a törvény nem sértheti az EU alapszerződésének a tőke szabad áramlására vonatkozó rendelkezéseit, és a szabályozásnak összhangban kell lennie a vonatkozó irányelvekkel és az e tárgykörben született európai bírósági döntésekkel is, amelyek alapján csak az energiaszektorban van mód érdemi beavatkozásra. Keskeny tehát az a szabályozási ösvény, amelyet a törvényjavaslat lefedhet. A törvényjavaslat terjedelme talán többeknek csalódást okoz, de a szabályozás épít az aranyrészvények megszüntetéséről szóló 2000. évi törvényben és az ágazati törvényekben, valamint a villamos energiáról és a gázszolgáltatásról szóló törvényben meglévő szabályozásokra, amelyekkel együttesen a lehetséges mértékig biztosítja az állam kontrollját az energiaszektort érintő vállalkozásokban. Meggyőződésem szerint a törvény alapvetően hozzájárul Magyarország energiabiztonságának szinten tartásához, az energiapiaci verseny fenntartásához, a Budapesti Értéktőzsde likviditásának megőrzéséhez, és a befektetők számára átláthatóbb, kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremt.
Úgy gondolom, ahhoz, hogy megalapozott és jó döntés születhessen a javaslat tárgyalását követően, elengedhetetlen a törvényjavaslat tartalmának, céljának megismerése és megértése is. Mindezek után lássuk, képviselőtársaim, miről szól ez a törvény!
Ha nagyon röviden kell fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy a javaslat elsődleges célja az energiaellátás biztonságának szempontjából stratégiai jelentőségű társaságok esetén az átláthatóság magasabb szintű biztosítása, az állam képviseletében eljáró igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok jogállására vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a tőkepiacról szóló törvény befolyásszerzésre vonatkozó szabályainak egyértelműsítése és a tőkepiac, valamint a Gt. közötti összhang biztosítása.
E céllal összefüggésben három kérdés merülhet fel. Egyfelől, hogy melyek ezek a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok, másfelől miért szükséges az ezen társaságokba történő befolyásszerzésre speciális szabályokat előírni, végül, hogy melyek ezek a szabályok.
A törvényjavaslat az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaságnak minősít minden olyan gazdasági társaságot, amely a privatizációs törvény 2007. január 1-jén hatályos mellékletében szerepel, és jelenleg is villamosenergia- és földgázipari engedélyes tevékenységet végez. Továbbá ilyennek minősül a társaságok alapvető eszközeit birtokló leányvállalata és ezek jogutódja. E társaságok esetében a speciális szabályozás indokaként az ország energiával történő biztonságos ellátása mint alapvető közérdek húzódik meg.
A javaslat előírja, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok alapvető eszközeinek átruházásához fő szabályként a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozata szükséges. Ugyancsak rögzítésre került a javaslatban, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén a működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének is jóvá kell hagynia. E rendelkezések egyfelől elősegítik a cégek biztonságos, kiszámítható működését, hiszen ezen társaságok esetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a tevékenységükhöz szükséges eszközök folyamatosan a társaság rendelkezésére álljanak. Az ajánlattevő működési tervének jóváhagyását előíró rendelkezés lényege, hogy a befolyásszerző üzleti elképzeléseinek előzetes ismeretét lehetővé tegye mind a részvényesek, mind a vállalkozás munkavállalói számára, de általában az érintett piac egésze számára is. Mindez a törvényjavaslat egyéb módosításaival hozzájárulhat a stratégiai cégek folyamatos működéséhez és az energiabiztonsághoz.
A törvényjavaslat ugyanakkor általános jelleggel, minden gazdasági társaságra vonatkozóan módosítani kívánja a gazdasági társaságokról szóló törvényt, valamint a tőkepiacról szóló törvényt is. A módosítások általános jellegének indoka, hogy a közösségi joganyag ebben a körben speciális szabályozást nem enged meg. Vagy minden gazdasági társaságra irányadó a szabályozás, vagy egyikre sem. A módosítások közös jellemzője, hogy az Unió vonatkozó szabályozásával összhangban a módosítással érintett rendelkezések esetén törvényi kógens szabályozás helyett a társaságok közgyűléseinek kíván nagyobb hatáskört biztosítani meghatározott kérdésekről történő határozathozatalnál.
(11.30)
A törvényjavaslat így a közgyűlés hatáskörébe utalja, hogy meghatározza a társaság menedzsmentjének a mandátumát egy esetleges befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására. Ugyancsak a közgyűlés hatáskörét növelni az a rendelkezés, amely alapján a részvényesek a törvényi korlátozástól függetlenül jogosultak eldönteni a menedzsment visszahívásához szükséges szavazati arányt. A részvényesek döntési szabadságát erősíti az a rendelkezés, amely alapján az alapszabályban kell rendelkezniük arról, hogy nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról az igazgatóság vagy a közgyűlés jogosult-e dönteni.
A törvényjavaslat a tavaly módosított vonatkozó EU-irányelv alapján hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely alapján a társaság legfeljebb a jegyzett tőke 10 százalékának megfelelő mértékben tarthat saját részvényt.
A tőkepiacot érintő módosítások közül kiemelendő, hogy az általános szabályozástól eltérően az állami szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező társaságokra nem lesznek alkalmazandók a 75 százaléknál nagyobb részesedést szerző, befolyást szerző személy joggyakorlási korlátainak eltörlését lehetővé tevő szabályok, valamint a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló időszakban az ajánlattevőre vonatkozó korlátozásokat feloldó szabályozás. A társaságok folyamatos működésének érdekében ugyanakkor a törvényjavaslat - más EU-tagállamokban is alkalmazott szabályozásnak megfelelően - rögzíti azt is, hogy az ajánlattevő, annak leányvállalata, illetve a vele összehangoltan eljáró személyek újabb önkéntes vételi ajánlat lezárásától számított 6 hónapon belül újabb ajánlatot nem tehetnek.
A javasolt változások tehát nem adnak automatikus vagy többleteszközöket a nyilvános társaságok igazgatóságainak, csak nagyobb mozgásteret, lehetőséget biztosítanak az ellenséges felvásárlási kísérlettel szembeni védekezésre. Arra, hogy a társaság közgyűlésétől előzőleg megkapták a felhatalmazást, a céltársaságok igazgatósága ugyan megzavarhatja a felvásárlást, például az alaptőke megemelésével vagy a társaság saját részvényeinek megszerzésével, de ezt a társaság alapszabálya megtilthatja, vagyis amennyiben a részvényesek többsége ezt ellenzi, erre nem kerülhet sor.
Úgy gondolom, és bízom benne, hogy ez a törvény, amely előterjesztésre került, az öt párt megközelítő egységes támogatását is megnyeri, hiszen erre a törvényre jelen pillanatban a magyar gazdaságban nagy szükség van.
Köszönöm tisztelettel a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
