PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Herényi képviselőtársam felvezető gondolatához lenne néhány kiegészítésem, hogy ne a levegőben maradjon a dolog. Amikor az Antall-kormány elhatározta és döntött abban, hogy 1800-nál több vállalatot privatizál, ezen belül az energiacégeket is, erre valóban a kimunkálás alapján a későbbiek során került sor ’95-ben. Szeretném emlékeztetni, amikor a kritikai észrevételt mondja - amely kis részben jogos a kormány felé, hogy miért nem gyorsabban léptünk ebben a dologban -, amikor EU-kötelezettséget vállaltunk, akkor ránk is vonatkozott az a szigorú előírás, hogy az aranyrészvényeket - mert voltak aranyrészvények minden egyes meghatározó energetikai cégben, amelyek behatárolták a tőkebefogadási és egyéb irányait a vállalatnak, az államnak mindenütt volt aranyrészvénye -, arra köteleztük magunkat az EU-jogszabályoknak megfelelően, hadd ne mondjam, hosszú távon, hogy az aranyrészvényeket megszüntetjük.
Emlékeztetném a képviselőtársamat, több mint két évig szenvedtünk közösen, amíg kitaláltuk azt a formációt, hogy ezt megszüntetjük. Meg is tettük. A villamos energiáról szóló törvényben egy olyan törvényi szakaszt hoztunk be, amelynek alapján minden energetikai cég igazgatóságába, felügyelőbizottságába delegálni kellett az Energia Hivatalnak egy személyt, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk. Ez az egyik kérdés, hogy ez-e a megoldás ebben az irányban. Folyamatosan kezeltük, tehát a kormány részéről is ez a kérdés folyamatosan volt kezelve.
Az sem állja meg a helyét, amit mondott, hogy az a tipikus és az a jellemző, hogy a nyugat-európai EU-országokban az állam meghatározó többségi tulajdonnal bír az energetikai cégekben. Idáig egyetlenegyet lehetett felmutatni, a Gaz de France-t, amelyben az állami tulajdon 70 százalék volt. Egy hónappal ezelőtt hozott a francia kormány olyan döntést, hogy 35 százalék alá viszi le. Le is vitte, megtörtént az egyesülés. Tehát sehol egyáltalán nem tipikus, hanem arra viszont minden kormánynak van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) figyelme, hogy ezt kellőképpen szabályozza.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
