DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én nagyon szomorú vagyok, amikor ezt a vitát hallgatom. Azért vagyok szomorú, mert mintha sokan meg sem hallották volna Török Zsolt képviselőtársam hozzászólását, vagy meg sem hallották volna Lévai Katalin hozzászólását, vagy éppen a tárca képviselőjének érvelését.
Már a bizottsági ülésen is, amikor ezt a témát tárgyaltuk, az előterjesztő szakállamtitkár asszony elmondta, hogy igenis nem forráskivonásra kerül sor, hanem éppen pluszfinanszírozást szeretne a kormányzat, éppen a szociális érzékenysége okán, és éppen azért, hogy differenciált, a szükségleteknek és a rászorultságnak megfelelő ellátást tudjon biztosítani, ott és akkor, ahol és amikor erre szükség van.
(14.10)
Azért vagyok szomorú, mert úgy gondolom, hogy azon korosztály minden tagjának, aki itt ül a teremben, vannak szülei vagy nagyszülei - vagy voltak -, és tudniuk kell, hogy ezek az emberek az idősödés során milyen gondokkal szembesülnek. Én nagyon nagyra becsülöm Iván professzor urat, nagyon nagy tisztelője vagyok, éppen azért, mert a vele történt beszélgetések során is felmerültek az idősödéssel együtt járó gondok és problémák, és mert a szocialista frakció az SZDSZ képviselő asszonyával együtt érzékeny a probléma iránt. Tegnap órákon keresztül gerontológusokkal is tárgyaltunk arról, hogy hogyan, milyen módon lehetne élhetőbbé, tisztességesebbé tenni ezt az időszakot.
Úgy gondolom, inkább abban az irányban kellene ezt a vitát folytatnunk, hogy ezen törvényi keretek között a finomhangolás után, a módosító javaslatok után hogyan lépjünk, hogy valóban mindannyian elégedetten és úgy állhassunk innen fel, hogy tisztességgel megtettünk mindent, ami tőlünk telik.
Köszönöm a figyelmet.
