DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én azért hoztam elő ezt az összefüggést - az önkormányzatok felelőssége és az állam felelőssége a szociális ellátásban -, mert ez a rendszer az állampolgárok szempontjából, a rászoruló emberek szempontjából akkor fogja jól szolgálni a legnemesebb értelemben a közt, az ő érdekeiket, hogy ha itt összhangban dolgozik a kormány és az önkormányzatok. Én egyébként örülök annak, hogy ön elmondta a saját városa példáját, mert egyébként ez, hál’ istennek, sok városra igaz, míg más önkormányzatokra meg nem. Tehát amit Béki Gabriella képviselő asszony elmondott, az így van. Ez az örökös vita mindig, és ezt jó értelemben mondom, hogy vita, mert a szociális szakemberek azt mondják, hogy szeretnének több garanciát látni arra, hogy az önkormányzatok úgy látják el a feladatukat, hogy az a legjobban azoknak szolgáltat, akik rászorulnak. Az önkormányzatok meg azt mondták éveken keresztül, hogy nagyobb kompetenciát szeretnének ebben. Higgye már el a szociális szakma, hogy az önkormányzati vezetők felelősséggel állnak ehhez a dologhoz, és ők is azt akarják, hogy a településükön élő embereknek jobb legyen, és a legszegényebbek kapjanak támogatást.
Igen ám, de a hogyanban mindig is volt vita. Tehát azt gondolom, hogy ezt az állításomat a képviselő úr nem vitatja, különben reagált volna rá. Ha abban mi egyetértünk ebben a vitában, hogy ez egy közös felelősség, akkor én szeretném a tekintetben kinyitni a módosító indítványoknál a törvény lehetőségét, hogy ha jobb eszközt találnak ehhez, beszéljünk róla. Én nem fogok zsigerből elutasítani semmilyen módosító indítványt csak azért, mert nem a kormányoldalról érkezett, de muszáj lenne, hogy megértsük egymást a tekintetben, hogy a szegény emberek és a szociális ellátásban részt vevők vagy a szociális ellátást igénybe vevők érdekében közös a felelősségünk. Ha egymásra mutogatunk pártpolitikai alapon, semmit nem oldottunk meg.
Tehát én ilyenfajta hozzáállást kérek önöktől és ajánlok önöknek, és szerintem előbbre fogunk jutni ebben a törvényben is. Sok minden van, amit még meg kellene beszélni, de azért nyomom meg mindig a kétpercest, hogy először kapjak szót.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
