TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! A szociális tárgyú törvények módosítása során a kormány szándéka, azt gondolom, nagyon sok szempontból támogatandó, és biztos vagyok benne, hogy némi finomhangolás után többpárti támogatást fog élvezni a parlamentben is, hiszen ami kritikák eddig elhangzottak a vezérszónoki körben is, azok inkább részterületekhez kapcsolódtak.
Kritikaként fogalmazódott meg például, hogy a négyórás gondozási szükséglet pont megfelelő mértékű-e, több vagy kevesebb legyen, vagy egyáltalán időben kell-e ezt meghatározni. Azt gondolom, hogy ebben a szocialista párti képviselők, sőt maga a kormány is biztosan partnernek mutatkozik, hogy erről vitát folytassunk. Éppen ezért jó, ha az általános vita során is vagy éppen a későbbiekben a részletes vita során is végig lehet gondolni, hogyan lehet az idősek gondozását oly módon megoldani, hogy egyszerre valósuljon meg két jogos társadalmi elvárás: egyrészt az, hogy az idős embereket a lakóhelyükről ne mozdítsuk ki, az évek, évtizedek óta megszokott környezetükből ne mozdítsuk el, ugyanakkor megfelelő szociális szolgáltatás révén, megfelelő gondozásban, segítségnyújtásban, esetleg ápolásban részesüljenek. Ehhez szerintem ez a törvényjavaslat jó módszer lehet, hiszen ebben nyújt segítséget valamennyiünk számára, s azt gondolom, kötelességünk is, hogy idős polgártársainkról - saját szüleinkről, nagyszüleinkről van szó - gondoskodjunk ily módon is.
A másik része a törvénymódosításnak, amely valószínűleg szintén finomhangolásokra tart majd igényt, a különböző segítségnyújtások, házi segítségnyújtás kapcsán a szabályozások megteremtése. Azt hiszem, ebben is egyetértésre tudunk jutni a parlament különböző oldalain ülő képviselőkkel, illetve a kormány képviselőivel.
Én inkább olyan területét szeretném érinteni ennek a törvényjavaslatnak, amely szintén logikus változtatást és pozitív ügyeket jelent. Nem kerül pénzbe ráadásul, hogy mondjuk, olyan apró ügyet megoldjunk, ami jelentős gondokat okoz sok embernek: állami gondoskodásban élő gyermekek esetében különböző hatóságoknál az eljárás különböző illetékességi területeket határoz meg. Éppen ezért jó, hogy az illetékességi területek meghatározásánál egy egységes rendszert kíván igénybe venni a későbbiekben a törvényjavaslat az eljáró gyámok, gondviselők esetében.
Hadd illusztráljam ezt gyakorlati példával! Állami gondoskodásban, nevelőszülőnél élő gyermek esetében a születési helyen kell eljárni bizonyos hatóságoknál, más hatóság esetében a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat központjában kell eljárni, harmadik ügyben pedig a tartózkodási helyen, lakcím szerinti helyen illetékes hatóságnál kell eljárni az adott gyerek esetében. A gyám, a gondviselő semmi mást nem csinál, ha esetleg van némi beiratkozási szükséglet, vagy éppen az életkorából adódóan a gyereknek valamiről gondoskodni kell egyes hatóságoknál, mintsem hogy a három különböző helyszín között rohangál; teszem azt, ha ez éppen nagy távolságra van, akkor ez jelentős gondot, jelentős költséget okoz. Ugyanakkor, ha a törvényt átírjuk, ésszerűbbé tesszük, akkor, ma már a számítógépek világában, inkább az adatok áramoljanak a hivatalok, hatóságok között, vezetéken keresztül, ne pedig a gyámnak kelljen összevissza szaladgálnia, hanem ő inkább azzal tudjon foglalkozni, ami a feladata: azzal, hogy a gyermek minél jobb körülmények között, minél szebben nevelkedhessék.
Másik ilyen területe a szociális törvény előttünk fekvő módosításának pénzbeli kérdéseket feszeget: milyen forrásokat tudunk hozzárendelni akár a segítségnyújtás, különböző szociális szolgáltatások, akár az idősgondozás területéhez? Államtitkár úr a múlt heti expozéjában elmondta, hogy jelentős forrásbővülésről lehet szó a következő időszakban. Ezáltal tehát azt mondhatjuk valamennyien, hogy még egyszer hangsúlyozva: finomhangolásokra szükség van, ezt mi is látjuk, de a törvényjavaslat mégis forrásbővítést jelent, a szolgáltatások színvonalának emelését jelenti, és egyfajta szükségszerűségi, ésszerűségi átszervezést eredményezhet a törvény elfogadása.
Az előbb említettem az illetékességi területet; a másik ilyen kérdés például az, amit a legelején mondtam az időskorúak gondozásával kapcsolatban, hogy ki mire van rászorulva. Ha egy idős embernek naponta csak annyi az igénye, a szükséglete, hogy meleg ételre van szüksége, arra van szüksége, hogy esetleg gondját viseljék, vagy esetleg egy kis pszichés gondoskodásra van szüksége, mégpedig arra, hogy beszélgessenek vele, kapcsolatot tartsanak vele, mert időskorára egyedül maradt, akkor ez napi egy-két-három órában megoldható, és emiatt nem kell egy intézményben elhelyezni ezt az idős embert, hiszen az számára egy idegen környezet, idegen helyzet lenne, amiben nem biztos, hogy jól érezné magát. Éppen ezért szükségszerű és ésszerű megoldás, hogy az igényekhez igazítsuk a szolgáltatások színvonalát és minőségét.
Még egy elemet hadd említsek meg a törvényjavaslat kapcsán, amely szintén a gyermekeket érinti. Fogyatékossággal élő gyermekek esetében az étkeztetésre, gondozásra más normatívát tud adni az állam akkor, ha ezt igazolják is. Ez eddig természetesen csak akkor volt megoldható, ezt a különböző intézmények, szervek is igénybe tudták volna venni, ugyanúgy, mint ahogy a családok is igénybe veszik esetleg az ilyen támogatásokat, például az étkezési támogatást, illetve az étkezési támogatáshoz nyújtott normatívakiegészítést. Éppen ezért fontos ennek a törvényjavaslatnak az a pontja is, amelyik arról szól, hogy most már a nem családi környezetben, hanem intézményben, intézetben nevelkedő, de fogyatékossággal élő gyermekek után is ugyanúgy igénybe lehet venni a későbbiekben a normatíva kiegészítését is.
(12.40)
Én ezért azt gondolom, hogy a törvénytervezet, amely előttünk fekszik, számos pozitív elemet tartalmaz, szóljon az a gyermekekről, a gyermekvédelem területéről, szóljon az a hatósági vagy éppen bármilyen adminisztrációs ügymenet ésszerűsítéséről, szóljon az az időskorúakról, az időskorúakkal kapcsolatos gondoskodásról vagy éppen a házi segítségnyújtás rendszeréről.
Ez a terület is egy nagyon jó cselekedet volt az elmúlt években, amikor a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás egyik elemét elkezdték kiépíteni, de nagyon sok helyen csak a jelzőrendszer kiépítése történt meg. Tudtunk adni erre rászoruló embereknek olyan eszközöket, amellyel jelezni tudták, hogy bajban vannak, gondjuk van, segítségre van szükségük, vagy éppen esetleg ettől többet is. Azonban nem társult hozzá sok esetben nemhogy 0-24 órás, hanem még 8 órás szolgáltatás sem, nem társult hozzá házi segítségnyújtás. Éppen ezért jó az, amikor a törvénytervezet azt mondja, hogy szigorítunk a feltételeken, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás csak oly módon épülhet ki a későbbiekben, illetve működhet, ha nemcsak a jelzőrendszer épül ki, hanem a segítségnyújtás rendszere is kiépül, és a segítségnyújtást is biztosítani tudjuk azok számára, akik erre rászorultak.
Éppen ezért a szocialista frakció több tagjával, illetékes munkacsoportjának tagjaival, szakembereivel konzultálva mi arra jutottunk, hogy mindenképpen támogatjuk ezt a törvénytervezetet - ezt a múlt héten az általános vita megkezdésekor is elmondtuk -, azonban ellenzéki képviselőtársainkkal vagy kormánypárti képviselőtársainkkal, vagy akár a kormány képviselőivel is egyetértve számos ponton szükségesnek tartjuk a finomhangolást, éppen ezért módosító indítványokat is fogunk benyújtani ehhez a törvénytervezethez, és éppen ezért a képviselőtársainktól azt kérjük, hogy ők is akár módosító indítványaikkal próbálják meg jobbá tenni ezt a törvénytervezetet, de mindenképpen támogassák, hiszen több forrást, magasabb minőségű és több emberhez eljutó szolgáltatást fog nyújtani a következő időszakban is, ráadásul mindezt ésszerűbben.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
