DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lehet, hogy egy pillanatra kihagyott a figyelmem, és nagyon bízom abban, hogy ha összevontan tárgyaljuk, akkor elfér az én mondandóm a jelenlegi vitaszakaszban.
Tudniillik én egyebek közt azzal kapcsolatban adtam be módosító, sőt kapcsolódó módosító indítványt, ami szerint a törvénynek azokat a részleteit, azokat a passzusait, amelyek a részvényjog környezetében próbálják kezelni ezt a kérdést, illene kivenni, és helyükre pedig azokat a passzusokat beépíteni, amelyek a szakhatósági szabályozás eszköztárában próbálnak rendet tenni abban az ügyben, ami itt az eredeti cél.
Merthogy ugye, a benyújtott eredeti törvényjavaslat célja - legalábbis a preambulum és az indoklás szerint -, hogy a Magyar Köztársaság gazdasági életét jelentősen befolyásoló energetikai társaságoknak a nemzetgazdaság működésében és a közellátás - még egyszer mondom: közellátás - biztosításában betöltött meghatározó szerepére tekintettel olyan speciális jogszabályokat alkossunk meg ezen társaságok működésére vonatkozóan, amelyekkel fokozottan garantálható a közellátás biztonsága.
Ha ezeket a célokat nézzük, akkor azért elmondható, hogy a fentiek szellemében megalkotott törvényjavaslat csak részben alkalmas e célok megvalósítására, ugyanakkor számos rendelkezése olyan jogszabály-változtatásokat eredményezne, amelyek egyrészt nem lennének érdemi hatással a közellátás biztonságára, ugyanakkor azáltal, hogy valamennyi nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó szabályokat állapítanak meg, a hazai tőkepiac likviditását veszélyeztetnék. Ez nyilvánvalóan káros lenne mind az intézményi, mind pedig a magánszemély befektetők megjelenésére, sőt szerintem a Budapesti Értéktőzsde működésére is.
Mindezek mellett, tisztelt Országgyűlés, kodifikációs és jogbiztonsági szempontból is indokolatlan az az egyre inkább elharapódzó jogalkotási technika, amely a közelmúltban elfogadott új társasági törvényben olyan, alapvetően kisbefektetői érdekeket védő és ezáltal a tőkepiaci aktivitást előmozdító megoldásokat kíván módosítani, amelyek az irányadó európai uniós normákkal sem feltétlenül állnak összhangban.
(22.00)
Itt jegyezném meg, és messze nem lábjegyzetben, hogy hamarosan, egy hónapon belül, október 23-ára várjuk az Európai Bíróság ítéletét a lex Volkswagen-ügyben, mert ilyen is van, ahol egyébként sokkal enyhébb szabályokkal próbálkoztak a Volkswagen csoport érdekeit védeni, és mégis az Európai Bizottság ezt a törvényt megtámadta, és minden jel szerint az Európai Bíróság, legalábbis az előzetes kinyilatkoztatásoknak megfelelően ezt a tőke szabad áramlásának korlátozásaként fogja értékelni.
De ugyanúgy mondhatnám, hogy egyebek között ugyancsak az elmúlt hét híre, hogy a több milliárd eurós, sőt több tíz milliárd eurós forgalmat lebonyolító Metro konszern azért menesztette a vezérigazgatóját ez idő tájt, mert úgy érezték, hogy a tevékenységéhez mérten igen sokat foglalkozott részvényvásárlással, és ezáltal a tulajdonosoknak nem a nyereségét gyarapította, hanem a vagyonát csökkentette.
Tehát két olyan európai jelenség van, egy per, illetve végül is menesztés, ami tulajdonképpen illeszthető lenne erre a törvényre, hogy ha ez ott érvényben lenne, akkor gyakorlatilag ugyanúgy ezek a káros dolgok következnének be.
Tehát a módosító javaslatok a villamosenergia-törvény és a földgáztörvény alapelveinek pontosításával a közellátás fokozódó fontosságát kívánják hangsúlyozni, kiemelve a hazai és az európai uniós energiapolitikák egyre fontosabb szerepét és szoros kapcsolatát.
Ezenkívül még szeretném azt is hozzátenni, hogy a törvényben minden olyan rész és rendelkezés elhagyását javasolom, amelynek a személyi hatálya messze túlterjeszkedik a Magyar Köztársaság gazdasági életét jelentősen befolyásoló energetikai társaságok körén, illetve amelyek a Magyar Köztársaság energiaellátásának biztosítására nem alkalmasak.
Végezetül, elnök úr, szeretném elmondani, hogy van egy viszonylag pofonegyszerű megoldás, ha valaki egy társaságot védeni akar, úgy értem, hogy a tulajdonosok, hogy ha a tulajdonosok nem akarnak maguk mellé más tulajdonost, vagy ebben válogatni akarnak, akkor általában zárt részvénytársaságot csinálnak. Nyílt részvénytársaságoknál egészen más megfontolásoknak kell működnie.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
