PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Nehéz volt megállni, hogy kétpercessel ne éljek. Nem fogom a vitát lefolytatni Szanyi képviselőtársammal, azon speciális okból sem, hiszen úgy emlékszem, hogy ma a részletes vitának van itt a helye, és az általános vitát már az előző parlamenti ülésen lefolytattuk, ahol ezeket az elméleti szakmai megközelítéseket mindenki elmondhatta, és ebben úgy látszik, létrejött az a sajátos helyzet, hogy a parlament öt pártja ezzel a kérdéssel tipikusan egyetért.
Rendkívül nagyra értékelem azt a felvetést, amely Ékes képviselő és a Fidesz részéről elhangzott, mert úgy ítélem meg én is, hogy nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a vízbázist valamilyen módon mint nemzeti stratégiai, gazdasági, és sorolhatnám, politikai és egyéb kategóriákba… - találjuk meg a módját, hogy ebbe a törvénybe hozzuk be.
(22.30)
Abban maradtunk a gazdasági bizottsági ülésen, és felkértük az IRM-et, hogy szíveskedjenek szerdára kimunkálni annak a feltételeit, körvonalazni ezt a betétet, hogy be tudjuk a törvénybe tenni, hiszen ezt fontosnak tartjuk. Tudjuk, hogy komoly szakmai kihívás ennek a megfogalmazása, hiszen az EU-törvények azt írják elő, hogy a tőke és a vállalkozások szabad áramlását biztosítani kell.
Egyetlenegy esetben adnak felmentést: amikor energetikai cégekről van szó. Szívesen betettük volna ezeket, de nem akarjuk azt kiváltani, hogy esetleg éppen ezért a bíróság elmarasztalja Magyarországot. Egyre biztos garanciáink vannak, ez pedig az energetikai cégek. Ebben egyetértés van.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a mi részünkről nem változott az értékítélet. Hasonlóképpen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az energetikai cégekben lehetőleg Magyarországon működő, magyar központú vállalatok jöjjenek létre, és olyan igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok legyenek benne, akiket az aranyrészvény után odadelegálunk, és bírják a bizalmát az Energia Hivatalnak, és bírják a bizalmát ezeknek a szolgáltató vállalatoknak. Ennek a törvénynek ez a lényege, függetlenül attól, hogy lex MOL-nak vagy bárminek hívják, és a jövőben ezt föl kell tudnunk építeni.
Visszatérek a napirendhez. Észrevételem lenne a 6., 10. és 7. ponttal kapcsolatosan, ami előterjesztésre került. Nem tudjuk elfogadni azt az észrevételt, amit a kormányzat a 6. és 10. pontnál adott, és elfogadta az alkotmányügyi bizottság javaslatát.
Úgy ítéljük meg, hogy a cégtörvényt érintő módosítás nem járul hozzá az üzleti kapcsolatok átláthatóságának számottevő javulásához. Testidegen ebben a törvényben ez a szakasz, amely arról szól, hogy egy cégen keresztül kell és lehet eljutni az összes információhoz, tehát a cégre vonatkozó összes információhoz hozzá lehet jutni, hogy ki a felügyelőbizottsági tag, ki az igazgatósági tag és a többi, és a többi. Ez kétségeket jelent az adatvédelmi biztos irányából is, hiszen az a módosító javaslat, amit a kormány javaslatára az alkotmányügyi bizottság elfogadott, nem ad garanciát arra, hogy az érintett is tudja, hogy ki az, aki érdeklődött utána. Kérem tisztelettel, hogy ezt gondolja végig az előterjesztő, hiszen erre semmi szükség nincs.
Nem elfogadható az sem, hogy ezekkel a költségekkel, amelyek jelentős költségek - minden cégbírósági irat kikérése jelentős pénzbe kerül, amit az állami hivatalok és a bíróságok fizetnek meg -, saját magunkat fizettetjük meg egy speciális cég által, amit majd a végrehajtási rendeletben fognak elrendezni. Tehát ezt nem tudjuk elfogadni.
Az lenne a helyes, ha ezt a törvényszakaszt, amit ide beiktattak, teljes egészében kivennék, és a régi cégtörvényben meghatározott kategóriák szerepelnének. Ugyanis nincs kontrollja ennek az árnak, és ez nagyon sokba kerül. És nem biztos, hogy jó az, hogyha a cégekről ezek az információk csoportosítottan, személyre szólóan jelennek meg. Bocsánat, itt vagyunk, már sokan nem hallgatnak: ez arra ad lehetőséget, hogy a média ezzel kellő mélységben foglalkozzon, és olyan információk jussanak felszínre, ami nem biztos, hogy szükséges, és ami a cégek érdekeit képviselné.
Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést a túllépésért.
