DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdeném azzal, hogy jelentős előrelépésnek tekintjük ennek a törvényjavaslatnak a kormány által történő benyújtását, áttörésnek azonban mégsem. Jelentős előrelépésnek értékeljük azt, hogy egyáltalán a gyűlöletbeszéd, a gyalázkodás témakörében sikerült megfogalmazni egy olyan álláspontot, amivel mind a kisebbik kormánypárt, mind a kormány egyet tud érteni, akárcsak az MSZP frakciója.
A törvényjavaslat valós megoldást kínál, kétségtelenül valós megoldást kínál a gyűlöletbeszéd valamilyen módon történő szankcionálására. Ami miatt mégis azt mondom, hogy áttörésnek nem értékelhető, annak oka az, hogy a mi meglátásunk szerint félmegoldás, ami e törvény elfogadásával meg tud születni. A mi frakciónk ugyanis továbbra is szükségesnek tartja a témakörben a büntetőjogi fellépést, a büntetőjogi szankciók alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak, az ilyen mondatoknak, az ilyen kifejezéseknek van olyan társadalomra veszélyessége, amit a büntetőjogban szabályozni kell. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi környezet, a közbeszéd olyanná vált, hogy ez a lépés indokolt. Hadd utaljak csak arra egyébként, hogy bár a Legfelsőbb Bíróság elnöke a polgári jogi szankció szükségességét helyezte előtérbe, Lomnici elnök úr is szükségesnek látta az ez ellen a sajnálatos társadalmi jelenség ellen történő fellépést.
A köztársasági elnök úr kifejtette az Országgyűlés nyitó ülésén, hogy óv attól mindenkit, hogy a szabadságjogokat, a már elért szabadságjogokat korlátozza bizonyos társadalmi változások mentén, bizonyos jelenségek mentén, illetve okán. Lehet vitatni ezt az álláspontot, lehet egyetérteni vele, lehet vitatkozni; lehet azon vitatkozni, hogy vajon sok idő elteltével, jelentős társadalmi változások mentén szabad-e jogszabályt, szabad-e akár alkotmányt változtatni, módosítani. Nekem személy szerint meggyőződésem, hogy igen, hiszen a társadalmi változásokkal, a társadalom változásával változik a jogfelfogás is, és semmi probléma nincs azzal, ha ez esetleg az alkotmányban is megjelenik.
Ez a törvényjavaslat azonban, ami most a parlament előtt fekszik, nem igényel semmiféle alkotmánymódosítást, sőt mi több, abszolút összhangban van az Alkotmánybíróság eddigi határozataival, és e tekintetben nem értek egyet ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy ez ne így lenne. Az alkotmánybírósági határozat, ahogy Hankó Faragó Miklós is utalt rá - nem egy, hanem talán mind a három -, utal arra, hogy prioritást élvez az Alkotmánybíróság meglátása szerint a polgári jogi szabályozás. De már itt jegyzem meg azt, hogy a három határozatból kettő kifejezetten azt mondja, hogy nem zárja ki ugyanakkor az Alkotmánybíróság a büntetőjogi fellépés lehetőségét sem. De az biztos, hogy a polgári jogi szabályozásra kifejezetten utalnak az alkotmánybírósági határozatok.
Rátérve a törvény lényegére vagy talán legfőbb erényeire.
(20.50)
Ahogy említettem, ez egy klasszikus, a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szankcionáló módosító javaslat, aminek nyilván az egyik legfőbb vagy talán az első helyen kiemelendő erénye, hogy nem kell meghatározott személy ahhoz, hogy a jogsértést meg lehessen állapítani, tehát nem kell meghatározott személy sérelmére elkövetni a jogsértést ahhoz, hogy szankcionálható legyen a cselekmény. Ez a gyűlöletbeszéd lényege.
E körben utalok arra, amit Répássy képviselőtársam elmondott, miszerint is sokkal jobb lenne az - legalábbis remélem, hogy jól értettem, és nem kívánok olyat képviselőtársam szájába adni, amit nem mondott el -, jó lenne az, ha megkövetelné a jogszabály azt, hogy egy konkrét személyt is megsértsenek, beazonosítható legyen a személy a jogbiztonság okán. Nos, tisztelt Országgyűlés, akkor semmivel nem lépnénk előbbre, hiszen ez a lehetőség már most adott a személyiségi jogi perekben, de ilyen esetben egyébként már a hatályos jogszabályok alapján föl lehet lépni, és büntetőeljárást lehet indítani rágalmazásért vagy becsületsértésért. Ami ehhez a pluszt adja, ami a lényege ennek a törvényjavaslatnak, talán az a leglényegesebb vonása, ahogy hangsúlyoztam, hogy nem kell ilyen konkrét beazonosítható személy, hanem egy csoportot ért verbális támadás esetén is alkalmazható a polgári jogi szankció. Ez a gyűlöletbeszéd lényege, hiszen a csoport gyalázásán keresztül sérülnek meg a csoport tagjainak személyiségi jogai, és a jogalkotó, az előterjesztő, azt gondolom, ezt ismerte föl, amikor beterjesztette ezt a javaslatot; magyarán, hogy ne lehessen a közösségek gyalázásán keresztül sok ezer, sok tízezer vagy akár sok százezer ember becsületébe gázolni büntetlenül.
A másik, amit kiemelnék a törvényjavaslattal kapcsolatban, amit szintén bíráltak képviselőtársaim, a keresetindítási jog kiterjesztése, az, hogy nem kell és ne kelljen személyesen fellépni. Úgy vélem, hogy ez ezekben az esetekben nagyon komoly előrelépés, hiszen így kizárjuk mindannak a lehetőségét, hogy egyes embereket megfélemlítenek esetleg, félnek a személyes bosszútól, ezért nem terjesztik elő a keresetet. Egyébként is, úgy gondolom, hogy azok a szervezetek, amelyeket a törvény meghatározott, sokkal relevánsabb módon léphetnek föl a közösség védelme érdekében, mint a közösségnek egy véletlenszerűen kiválasztott tagja.
Jelentős még, amiről szintén szó esett, a példálózó jellegű felsorolása azoknak a cselekményeknek, amiket a jogalkotó úgy gondol, hogy mindenképpen beletartoznak a személyiségijog-sértésbe. Salamon képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy a Ptk. ma is egyértelmű. Nos, lehet, hogy az, a bírák mégis másként értelmezik, és ha a jogalkotó úgy látja, hogy a bírák, a jogalkalmazó nem úgy értelmezi a jogszabályt, ahogy az a jogalkotó szándékában áll, illetve a jogalkotó célja, akkor magyarázatot, törvényi magyarázatot fűzhet a jogszabályhoz. Ez történik jelen esetben, megmondja a jogalkotó, hogy ezeket mindenképpen annak kell értékelni, és egyébként a bíróság szabadon dönthet afelől, hogy még mi az, amit ide kell sorolni, vagy mi az, amit nem.
Természetesen vet fel kérdéseket a szabályozás. Meggondolandónak tartom én is, meggondolandónak tartjuk mi is, hogy érdemes-e a jogszabály szövegén olyan módon változtatni, hogy ne feltétlenül a kisebbségekre fókuszáljon a törvényjavaslat. Ha tisztelt képviselőtársaim a már beterjesztett büntetőjogi szabályozást és annak a tervezetét megnézik, akkor ott mi sem szűkítettük le a jogsértések körét a kisebbségekre, hanem ez a jogvédelem abban az esetben mindenkit megillet. Én is úgy gondolom, hogy ezt érdemes esetleg egy módosító javaslattal kezelni.
Érdemes megfontolni továbbá azt is, amit Hankó Faragó képviselő úr mondott, hogy csak az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások tartozzanak ebbe a körbe. Itt is jelzem, hogy a beterjesztett, büntető törvénykönyvet módosító javaslatnál már ez a verzió szerepel, tehát mi is úgy gondoltuk, hogy az emberi méltóságot kell megsérteni ahhoz, hogy alkotmányosan korlátozható legyen a szólásszabadsághoz fűződő, egyébként nagyon komolyan veendő és komolyan védendő alkotmányos alapjog.
Fölvetődött az, hogy egyértelműek-e a kifejezések. Talán mindkét ellenzéki képviselőtársam utalt erre. Persze, sok mindent rá lehet bízni a bírói jogértelmezésre, és azt gondolom, hogy ezt rá is kell, de ahogy a bizottsági ülésen is kifejtettem már, azok a kifejezések akár a szavak szintjén, akár együtt kifejezésként értelmezve, évek óta vagy évtizedek óta részei a polgári, illetve a büntetőjognak, tehát az értelmezésük egyértelmű és kialakult a magyar jogalkalmazásban.
Végül hadd vessem azt föl, hogy ha egyetértenek - és biztos vagyok benne, bízom benne, hogy ez tényleg így van - ellenzéki képviselőtársaim is azzal, hogy az emberi méltósághoz való jog érdekében korlátozható a szólásszabadsághoz való jog, és ez a javaslat nem felel meg nekik, és ezt a javaslatot alkotmányellenesnek tartják, akkor szeretném kérdezni azt, hogy eddig miért nem történt más ilyen tartalmú javaslat benyújtása az ellenzék részéről, és hogy esetleg tervezik-e a jövőben, ha ezt a javaslatot nem szavazzák meg.
Mindazonáltal kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
