DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, a törvényjavaslattal kapcsolatban előre kell bocsátani, hogy egy normális országban a gyűlöletbeszéd kérdésének kezelése abban nyilvánul meg, hogy a társadalom önmaga képes kiszűrni és elutasítani, ha úgy tetszik, margóra tenni az ilyen megnyilvánulásokat.
Másként fogalmazva: társadalmi közmegegyezés van abban a kérdésben, hogy a mások becsületét sértő, megbélyegző vagy éppen szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helye a közbeszédben, a közéletben vagy éppen a médiában.
A társadalom egészséges gondolkodó többsége elfordul az ilyen jellegű megnyilatkozásoktól és azok forrásától. A mai Magyarországon pedig sajnos nemhogy társadalmi közmegegyezés, de még politikai közmegegyezés sincs arról, hogy a másokat sértő, megbélyegző kijelentések szerzőit, közvetítőit a leghatározottabban elutasítsák a közvéleményt formáló erők.
Éppen ellenkezőleg: a politikai szembenállás, a végletekben gondolkodás, az ellenségkép - mint egy-egy politikai oldalon belül kohéziós erő - sajnos teret ad annak, hogy a társadalom egy állandó felfokozott állapotban kitermelje a szélsőségek iránti fogékonyságot.
Ebben a folyamatban persze az is jelen van, hogy ki-ki időnként megpróbál politikai tőkét kovácsolni bizonyos megnyilvánulásokból; ez kiváltképp, és ne vegyék sértésnek, a jelenlegi kormánypártokra jellemző, akik hajlamosak arra, hogy a gyűlöletbeszéd kérdését és megoldását hol egyfajta csodafegyverként, hol pedig a valós problémákat elfedő figyelemelterelésként időről időre bedobják a köztudatba.
A rendszerváltoztatás óta több kísérlet történt arra 1996-ban és 2004-ben is, hogy a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szabályozása megtörténjen. Ezek a kísérletek sikertelenek voltak, alkotmányos megoldást nem sikerült találni.
A mostani törvényjavaslat egy olyan polgári jogi lehetőséget kíván biztosítani, amely egyfajta speciális személyiség jogi keresetre irányulna. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is figyelembe kell venni azokat a szempontokat, amelyek a korábbi büntetőjogi javaslatok során felmerültek. Így értelemszerűen támogatni csak egy olyan megoldást lehet, amely a vonatkozó jogi és alkotmányos igényeket minden szempontból kielégíti. Emiatt is vitatható a törvényjavaslat azon indoklása, amely elsődlegesen egy jogértelmezési, jogtechnikai kérdésként vezeti be a megoldandó problémát, holott a javaslatban foglalt rendelkezések ennél jóval messzebbre vezetnek.
Ez a törvényjavaslat, ahogyan a korábbi büntetőjogi megoldások is, alapvetően érintik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogát. Ha úgy tetszik, a büntetőjogi eszköznél jóval szélesebb körben, hiszen ott csak egy tényállásszerű magatartás válhatott volna jogsértővé - becsmérel, megaláz, gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel -, míg a polgári jogban már mérlegelés alapján egy ennél jóval szélesebb körben megvalósított magatartás is lehet jogsértő, illetve a jogsérelmet szenvedett fél szubjektív viszonya alapján is bővülhet ez a kör, ki mit érez vagy mit gondol sérelmesnek.
(21.00)
Erre tekintettel a törvényjavaslattal kapcsolatban az alábbiak felvetését tartjuk szükségesnek.
A törvényjavaslat nem teremt egyértelmű helyzetet abban a kérdésben, hogy a jogsértő megnyilvánulással szemben bárki vagy csak az érintett társadalmi csoporthoz tartozó személy indíthat keresetet. Amennyiben ez utóbbi helyzet áll fenn, úgy az érintett személynek igazolnia kellene, hogy az adott, megsértett társadalmi csoporthoz tartozik, az adott társadalmi csoporthoz tartozása alapján érzi sérelmesnek a jogsértőnek tartott megnyilvánulást. Ennek igazolása - vegyük például a homoszexualitást - súlyosan méltánytalan helyzetet teremthet a bírósági eljárásban, esetleg vissza is tartja az egyéneket attól, hogy keresetindítási jogukkal éljenek.
A Magyar Demokrata Fórum részéről jobb megoldásnak tartanánk, ha kizárólag az adott társadalmi csoport érdekképviseletét ellátó, illetőleg jogvédő szervezeteknek lenne ilyen keresetindítási joguk, ezzel együtt kiszűrhető lenne az alaptalanul előterjesztett kérelmek nagy száma. Fontosnak tartanánk, ha a tervezettel szemben az ügyészségnek, az egyházaknak és például a kisebbségi önkormányzatoknak is lenne ilyen közérdekű keresetindítási joguk.
Álláspontunk szerint jogbizonytalanságot eredményezhet az, amit a tervezet is elismer, hogy az érintett társadalmi csoportok felsorolása ugyan taxatív, de nyitott. A faji, nemzeti, etnikai hovatartozás, a vallási vagy világnézeti meggyőződés, a szexuális irányultság vagy a nemi identitás mind konkrét kategóriák. Ugyanakkor a tervezet a személyiség más lényegi vonására irányuló és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozó jogsértéseket is szankcionálni kívánja. Ez utóbbi - a személyiség lényegi vonása - egy olyan bizonytalan jogfogalom, amelynek tartalma nem meghatározható jelen pillanatban. Az előterjesztők szerint ezt majd a joggyakorlat fogja megtölteni tartalommal. A mi álláspontunk szerint viszont ezt el kellene hagyni a javaslatból.
Eddigiekből következően a Magyar Demokrata Fórum nem tartja alapvetően elvetendőnek magát a tervezetet, azonban mindkét oldalon fölvetődtek aggályok, a Magyar Demokrata Fórum is módosító javaslatokat fog benyújtani ehhez a törvényjavaslathoz, és ezen módosítások sorsának függvényében tudjuk majd végleges álláspontunkat a támogató, illetve elvető szavazattal kapcsolatban kifejteni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
