DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Szabó Képviselőtársam! Részben igaza van, részben pedig az én megítélésem szerint nincs igaza, ugyanis én is azt hittem először, hogy a törvényjavaslat arról szól, amit ön mond, tehát hogy első ránézésre személyeket érhet sérelem az itt felsorolt szempontok alapján, és akkor ezért pereskedhetnek. De felhívta rá figyelmemet a bizottsági ülésen részt vevő szakállamtitkár úr, hogy pontosan az az újítása vagy újdonsága ennek a javaslatnak, hogy nem kell, hogy beazonosítható személyt érjen a sérelem, hanem egy közösséget ér a sérelem, és a közösség bármely tagja úgymond magára veheti ezt a sérelmet.
Tehát én értem, amit mond, de jogi szempontból óriási különbség van aközött, hogy van úgymond felperese az ügynek, vagy pedig számtalan felperese van az ügynek. Ennek óriási különbsége van, ezt nem lehet, hogy mondjam, a jogi nyelvben ilyen egyszerűen elintézni, hogy annak a közösségnek, amelyre rámondanak ilyen sértő megnyilvánulást, annak bármely tagja pereskedhet. Mert mi van például azzal, ha valaki úgy érzi, hogy rá nézve sértő, a másik meg úgy érzi, hogy rá nézve nem volt sértő; tehát ugyanannak a közösségnek a tagja. Vagy mi van akkor, ha az egyik például pert indít, a másik pedig kifejezetten tiltakozik az ellen, hogy pert indítsanak? Vagy mi van akkor, ha az egyik ember pert indít, tehát az egyik kisebbséghez tartozó pert indít, az ő ügyét már jogerősen esetleg el is bírálják, majd ezt követően elévülési időn belül egy másik is úgy érzi, hogy akkor ő is pert indít, hiszen az előző, mondjuk, kártérítést kapott.
Tehát amit ön mondott, kérem, azt fogadják el, hogy ez mindenképpen problémát okozna a gyakorlatban. Abban lehet különbség közöttünk, hogy ez most alkotmányos aggály-e, vagy sem, de azért végiggondolandó, hogy ilyen joggyakorlat hogyan alakulhatna ki Magyarországon.
Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László tapsol.)
