FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta és általános vitára alkalmasnak tartotta a T/3719. szám alatt benyújtott, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A bizottság tagjai többségének véleménye szerint e módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti az a sértő magatartás, megnyilvánulás, amely vallási, világnézeti hovatartozásra, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozásra vagy szexuális irányultságra, illetve nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és a személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.
A cél az, hogy a Ptk. e törvényjavaslat szerinti kiegészítése után a jogsértő ne hivatkozhasson arra, hogy a sérelmezett magatartás nem közvetlenül és felismerhetően az ellen irányul, aki vele szemben erre a sérelemre hivatkozva igényt érvényesít. Ezen a ponton a javaslat teljes mértékben találkozik a Legfelsőbb Bíróság elnökének hasonló tartalmú törvénymódosító javaslatával. Azt gondolom - és ez a többségi álláspont véleménye is egyben -, nagyon fontos, hogy végre ebben az esetben sikerül a jogalkalmazás igényeit megfogalmazni a törvényalkotás szintjén. Ez a szabályozás azt célozza, hogy a bíróság lehetőséget kapjon arra, hogy nem a jelenleg hatályos szabályok különböző értelmezésével, hanem egyértelmű, módosított jogszabályok alapján felléphessen a köznyelvben gyűlöletbeszédnek nevezett jelenség ellen.
(20.00)
Természetesen ennek a szabályozásnak visszamenő hatálya nincsen. Csak azokra a jogsértésekre vonatkozik, amelyeket a törvény hatálybalépését követően követnek majd el. Olyan szabályozásra van tehát szükség, amely megteremti azt az értelmezési lehetőséget a jogalkalmazó számára, hogy képes legyen abban állást foglalni, hogy az adott esetben elhangzó véleménynyilvánítás eléri-e a sértésnek azt a fokát, amely már indokolja azt, hogy valamifajta negatív jogkövetkezmény társuljon hozzá az emberi méltóság védelmében.
Mindenképpen szükségesnek tartjuk a fentieket rögzíteni a bizottság többségi véleményeként. Megállapíthatjuk, hogy az alkotmányügyi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Köszönöm.
