JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság szeptember 10-ei ülésén nyújtotta be az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Szeretném rögtön a beajánlás legelején hangsúlyozni, hogy a módosító javaslatunknak nem célja az, hogy új szabályozást hozzunk be e törvénybe. Szeretnénk, ha a jelenlegi szabályozást erősítenénk meg változatlan formában. Hogy ehhez mégis miért kellett törvényjavaslatot benyújtani a tisztelt Házhoz, az indokolja, hogy a törvény, tehát az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény hatálybalépése óta jogértelmezési és ebből fakadóan jogalkalmazási problémák merültek föl a vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódó egyes egészségügyi ellátási szerződések tekintetében.
Konkrétan arról van szó, hogy e törvény szabályai megfelelően alkalmazhatók-e, illetve fölmerült az a gond, hogy kell-e közbeszerzési törvényt alkalmazni. Természetesen a probléma nem csak az egészségügyi ellátást, az egészségügyi közfeladatokat érinti, mindazon önkormányzati közfeladatok esetében fönnáll a probléma, amelyek a közbeszerzési törvény mellékletében szerepelnek. Tehát több kérdés is napirendre kerülhetett volna, de itt most e törvényjavaslat kapcsán csak ezt az egy kérdést javasoljuk megoldani.
Tudjuk, hogy a közfeladatok ellátásával kapcsolatban a helyi önkormányzatokat jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A helyi önkormányzással, így a közfeladatok ellátásával kapcsolatban az önkormányzatokat megilleti az önállósághoz való jog, valamint a demokratikus helyi hatalomgyakorlás joga. A helyi önállósághoz való jog jelenti azt, hogy a helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedileg igazgathatja a helyi érdekű közügyeket. Ez egyben a helyi szabadságot, az autonómiát adja. Az önkormányzat önállósághoz való joga körében az, hogy feladatai ellátását és ehhez kapcsolódóan a tulajdonában álló vagyon használatát hogyan látja a legcélravezetőbbnek, maradjon továbbra is az önkormányzat legszélesebb körben vett kompetenciája. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület által megalkotott helyi rendeletben kerüljön szabályozásra mindazon feltételek köre, amelyre törvény, így az önkormányzati törvény és az államháztartási törvény lehetőséget teremt.
Úgy tűnik, hogy ez a meglévő törvények közötti ellentmondás az önkormányzatok közfeladatai ellátásának hatékony megoldásában problémát jelent most, és nem tudnak az önkormányzatok élni azzal a lehetőséggel, amelyet az önkormányzati törvény 2005 végén bekövetkezett módosítása biztosított, amelyet a parlament kétharmados törvény lévén nagy többséggel 2005 végén elfogadott.
(19.30)
Az önkormányzati törvény és az államháztartási törvény szabályait követve az önkormányzat teljeskörűen a törvényi garanciákat betartva képes irányítani az eljárás teljes menetét, azaz elszakadva a közbeszerzésben ismert merev, pénzbeli ellenszolgáltatás mennyiségére koncentráló minősítési szempontrendszertől, egy, a közfeladathoz és a vagyonkezeléshez jobban igazodó szakmai szempontrendszert és a helyi lakosság igényeit, valamint az önkormányzat tulajdonosi érdekeit messzemenőkig figyelembe vevő értékelési metódust tud kidolgozni és alkalmazni.
Az eljárás teljes egészét a képviselő-testület kontrollálni tudja; a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható. Az értékelési szempontrendszert a képviselő-testület ismeri, arról rendeletet kell hogy alkosson, továbbá a szerződés tartalmáról hozandó döntés hatásköréből - mint említettem - át nem ruházható. Az eljárás a konstrukció jellegzetességéhez jól tud igazodni, esetleg többfordulós tárgyalásra is mód és lehetőség van. A helyi önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait ez idáig is az államháztartási törvény és az ez alapján hozott önkormányzati rendeletek szabályozták.
Az államháztartási törvény ismeri azon általános elismert elveket és garanciákat, amelyek biztosítják ezen körben is a nyilvános pályáztatás során a nyilvánosságot, a verseny tisztaságát, az egyenlő bánásmódot, az esélyegyenlőséget, a társadalmi kontrollt, így ezen elvek betartása a pályáztatás részletes szabályait megfogalmazó önkormányzati rendeletekben is megjelenhet.
A javasolt módosítás lényege a jogértelmezésben, a jogalkalmazásban fölmerült bizonytalanságot küszöböli ki. A javaslat az önkormányzati törvénnyel létrehozott új jogintézménynek a jogalkotó eredeti szándéka szerinti külön pályáztatási eljárási kötöttséget kívánja megerősíteni. A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény ezzel a felfogással és szándékkal összhangban áll, mert az új jogintézmény a közbeszerzési törvény tárgyi hatályát megállapító rendelkezésekben nem kerül nevesítésre. A jogintézmény egyes részelemei sem tekinthetőek a közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési fogalom alá tartozónak.
A bizottság által benyújtott törvényjavaslat kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy az új jogintézmény szerinti szerződéskötést megelőző versenyeztetési eljárás gyakorlati kivitelezhetőségét és eredményességét elősegítse, amit a jogintézmény bármely elemének leválasztása és az elkülönített versenyeztetés kizárna.
Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden ennyiről szól a bizottság által benyújtott törvényjavaslat, amelynek támogatását kérem képviselőtársaimtól. Azt gondoljuk, hogy a beterjesztett módosítás szükséges; a jogalkalmazásban fölmerülő bizonytalanság kiküszöbölése szempontjából szolgálja az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését, ugyanakkor az önkormányzatok önállóságát, autonómiáját ez biztosítja.
Köszönöm figyelmüket. Kérjük a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
