DEMENDI LÁSZLÓ
DEMENDI LÁSZLÓ
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadási törvény hűen és reálisan tükrözi a 2006-ban lezajlott és lejátszódott költségvetési folyamatokat, bocsátom előre. Az idővel is gazdálkodva, én a XII., a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetése zárszámadásáról szóló fejezeti részhez kívánok röviden hozzászólni.
A költségvetésnek mi a célja, mi a feladata, és a zárszámadás tükrében hogyan látjuk ezt? A magyar mezőgazdaság, az agrár- és vidékfejlesztés 2006-ban már egy teljes EU-s közös agrárpolitikai rendszerben tudott dolgozni. Az agrár- és vidékfejlesztési politika célkitűzése nem változott, a mezőgazdasági adottságokból kiindulva az agrárpotenciál minél jobb kihasználására és a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére irányuló célkitűzést határozott meg.
Maga a zárszámadás nagyon jól hozza azokat a reálfolyamatokat, amelyek alapvetően a célrendszerben vannak benne és voltak benne. Több olyan mutatót állapít meg a beszámoló, amelyek alapján a 2006-os számokra pozitív válaszokat lehet adni. Nyilván vannak olyanok is, amelyek a célkitűzésektől vagy a korábbi, 2005-ös évtől - azt bázisévként használva, ahhoz viszonyítva - elmaradtak. A 6 százalékos termékkibocsátás egy ilyen feltétlenül pozitívként említhető gazdasági reálfolyamat, és az ágazat export-import tevékenységének közel 300 milliárd forintos pozitív egyenlege, amely a számot kimondva sem semmi, mondanánk ezt pestiesen.
Ezekkel párhuzamosan javult az ágazat jövedelmezősége is. Persze, ezzel nem szeretném ezt nagyon túlhangsúlyozni, és azt mondani, hogy az ágazatban valamilyen Kánaán jött el a 2006. évben. De tényként meg kell állapítani, hogy az egyéni gazdálkodók 2006-ban az eredményüket 45 százalékkal tudták növelni az előző évhez képest, a társas vállalkozók pedig 33 százalékkal.
A foglalkoztatottság a mezőgazdaságban 4,9 százalék volt átlagosan 2006-ban, viszont itt az ágazat jövedelmi helyzetét már más vetületben mutatja meg az, hogy az agráriumban dolgozók átlagos jövedelme 112 ezer forint, és azt is meg kell állapítani, hogy ez a nemzetgazdasági átlagnak csak a 65 százaléka.
Visszautalva a 6 százalékos termékkibocsátás növekedésére, azt is el kell mondani, hogy ez nem a termelés mennyiségi bővüléséből adódott, hanem a mezőgazdasági termékek árainak kedvezőbb alakulásaiból származott. Az agrártermékek termelői árszintje több évi stagnálás után 2006-ban 10,6 százalékkal növekedett, amin belül elsősorban a növényi termékek árszínvonala egy jelentősebb, 18 százalékos növekedést mutat, miközben a termelés ráfordításának az árszintje 7 százalékkal nőtt, tehát a jövedelmezőség ebben az összefüggésben is javult.
A 2005. évhez képest viszont 14 százalékkal csökkent a beruházás volumene, amely nem túlságosan kívánatos szám, nyilván ezen a jövőben majd lehet még javítani.
(17.30)
A bruttó hozzáadott érték 7 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelem pedig 10 százalékkal volt magasabb, mint 2005-ben. Az intézményekről szólnék néhány szót. A tárca felügyelete alá tartozó 63 önálló és 62 részben önálló intézménynél a kormányzati szerkezetátalakítás, intézményátalakítás és szervezeti korszerűsítés terén 2006-ban a folyamatok elindultak.
Elindult egy olyan célkitűzés, amely egy szolgáltató közigazgatás megteremtését célozta meg egy egyablakos rendszer kiépítésével. Ennek a folyamatai 2006-ban már jelentkeztek. Ha csak azt nézzük, hogy az FVM központi igazgatásában 227 fővel csökkent a létszám, vagy az összes létszám az FVM és intézményrendszerében 1745 fővel csökkent, ezek azt mutatják, hogy igen jelentős beavatkozások történtek, miközben természetesen a feladatot azért el kellett látni.
A feladatok között az idő rövidségére való tekintettel egy dolgot hadd említsek meg: a 2005. évben az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések Magyarországon 411,5 milliárd forintot tettek ki. A 2006. évi előirányzat volt 406,7 milliárd forint, ennek a teljesítése 2006-ban 429,5 milliárd forint lett, azaz 18 milliárd forinttal több, mint az előző évi. Tehát ezen feladatokat kellett azért megoldani, ami több százezer ügyfélkapcsolatot és ügy rendezését jelentette. Ez nagyon komoly áldozatot kívánt az ágazat igazgatási és hatósági feladatait ellátó szervezet dolgozóitól, az intézményrendszert nagyon komolyan igénybe vette. Nyilván a rendszerben dolgozó valamennyi személynek ezért köszönet jár.
A működési feltételek, az intézmény működési feltételeinek biztosítására nyilván kihatással volt ez is, de hadd említsek itt egy olyan megállapítást, ami a zárszámadásban is benne van, ami arra vonatkozik, hogy a befektetett eszközök szerkezetében a korábbi évekhez hasonló avulási folyamat tovább növekedett, kivéve itt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fejlesztéseit, de gyakorlatilag csak erre korlátozódik. Ez a jövőbe mutatva arra inti a tárca vezetését, hogy a hatósági szakigazgatási munka feltételeinek javítására nagy szükség van, mert az eszközállomány értéke már 50 százalék feletti avulást mutat helyenként. Ez túlságosan sokáig nem folytatható így.
Hadd térjek ki nagyon röviden az Állami Számvevőszék által tett, a fejezetet érintő javaslatokra. Összességében 6 javaslatot fogalmaz meg az Állami Számvevőszék, ebből van olyan javaslat is, amely már az intézkedés eredményeképpen a realizálás folyamatába került, ez pediglen az ellenőrzési szervezet másként történő elhelyezése a szervezeti rendszerben. Azt gondolom, hogy erre nagy szükség van, különösen ennél a nagy intézményhálózatnál, és remélhetőleg meg is fogja hozni az eredményét.
A 2006. évi zárszámadás megállapításainál is említi az Állami Számvevőszék ismételten, hogy a nemzeti kiegészítő, ismert nevén a top-up támogatást nem önálló fejezetként vagy önálló címen hozza. Ezt kifogásolja, továbbra is javasolja az előző évekhez képest. Nyilván ez meggondolandó.
Ami változás az előző évhez képest azon túlmenően, hogy az Állami Számvevőszék véleményem szerint az előző évhez képest sokkal kiegyensúlyozottabb, és több területen pozitív folyamatokat tett a megállapításában, hogy négy ponton is megjelenik ez az eltérés, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és maga az irányító hatóság, illetve a minisztérium kapcsolatrendszere kapcsán az elszámolások, a jelentések pontosítása és ennek szükségessége. Itt különösen érdekes lehet az is, hogy két pontban is az intervenciós ügyek rendezése kapcsán javaslatokat fogalmaz meg. Mi is javasoljuk, hogy a tárca vezetése vegye komolyan.
Röviden lezárva, mit is lehet a konklúzió kapcsán említeni, megfogalmazni? Véleményem szerint a tárca rendelkezésére álló és az agrár- és vidékfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló pénzek felhasználása 2006-ban megfelelően történt. A fejezet gazdálkodásában, szervezettségében 2006-ban összességében előrelépés történt 2005-höz képest. A tárca az előirányzatokkal jól gazdálkodott, és a rendelkezésére álló lehetőségeket pozitívan használta ki. Ez nemcsak az én véleményem, hanem ez az Állami Számvevőszék megállapítása is.
Mindezek alapján javaslom a tisztelt Országgyűlésnek a zárszámadási törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
