DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC
DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, térjünk vissza a költségvetés végrehajtására! Mondhatnám én is, hogy a vita az Állami Számvevőszék jelentése, és itt van mellettem még a szintén több száz oldalas költségvetési törvény, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénycsomag, és ezt mind átolvastuk, de ez nem lenne igaz. Gondolom, a 385 képviselőtársam túlnyomó többségének vagy talán egyiküknek sem volt ideje ezen anyag részletes átolvasására. Éppen ezért óriási szerencse, hogy az Állami Számvevőszék - igaz, ő is háromszáz emberét erre a feladatra beállítva - készített egy 900 oldalas összefoglalót, amely összefoglaló az előző évekhez hasonlóan színvonalas.
Azért színvonalas, mert tényeket sorakoztat fel, és a tényekből kiindulva megfogalmaz kritikákat, minősítéseket. Kritikából számtalan van, de végül is a törvényesség legfőbb ellenőrző apparátusa az Állami Számvevőszék. Úgyhogy én kerestem azt a minősítést, amire végül is a tavalyi zárszámadásnál is véletlenül rátaláltam. Ez most a 12. oldalon van, nevezetesen - így az ÁSZ -: “Bár a törvényjavaslat jellemzően teljesíti a törvényi előírásokat, ismételten a korábbi években jelzett hiányosságokat állapítja meg. A törvényjavaslat normaszövege, a törvényi melléklete és általános indoklásának alapvetően jellemző tartalmi összhangja mellett továbbra is a korábbi évekével egyező vagy azokhoz hasonló hiányosságok tapasztalhatók a zárszámadási dokumentum átláthatósága, döntés-előkészítést támogató jellege tekintetében.” Illetve a felhasznált, tehát a bemutatott adatokról a 18. oldalon a következőt fogalmazza meg. Ezt már kivastagítva, hogy könnyebb legyen rátalálni. “A jelzett ellenőrzési lefedettség alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak.” Tehát mit mond ez az értékelés? Na, nem azt mondja, hogy hibátlan, arról szó sincs! Hanem azt mondja, hogy összességében megbízható, és a törvényi előírásoknak való alapvető megfelelés mellett mutatja be az elmúlt évet. Persze, lehet azt mondani, hogy ha akármilyen kis hiba van, akkor az elfogadhatatlan. Engem egy nem kis önkormányzat vezetőjeként, és nem rövid gyakorlat után is érnek meglepetések a költségvetési beszámolók, tájékoztatások készítése közben. Hozzáteszem, azért nem ennyi, de azért érnek. Ennek alapján, ennek az összefoglaló véleménynek az alapján azt tudom mondani, hogy magáról a költségvetési törvény végrehajtásáról olyan sok vitatkoznivaló nincs.
Számomra ezek után inkább az a fontos, hogy milyen folyamatokat generált a költségvetésre ez a 2006. évben, és utána tulajdonképpen ez a végrehajtás hogyan van bemutatva. Tehát a 2006. évi költségvetés végrehajtásának mik az eredményei? Egyáltalán, végrehajtottuk a költségvetést? Hiszen például az előbb is elhangzottak ilyen 600-700 milliárdos számok, ebből természetesen a 618 milliárd az igaz. Elhangzottak a 40 százalékos növekedések, ugyanakkor elhangzottak olyan kijelentések is, hogy nézzünk már szembe a tényekkel. Hát a tény az, hogy tavaly nyáron volt egy értékelhető vagy markáns gazdaságpolitikai fordulat, és ennek eredményeként van egy költségvetési tervünk 2006-ról - ez most már múlt idő -, és az ahhoz való eltérést kell viszonyítani.
Ebben az esetben nem az az érdekes egy gazdaságpolitikai fordulat eredményeként, hogy ezt a költségvetési törvényt még az eredetihez képest módosítani kellett, és igazából csak az utolsó módosításnak felel meg, hanem az, hogy megfelel. Egyébként, ha úgy vesszük, van egy apróság, hogy a költségvetésnél az egyenleg az államháztartás egészében, tulajdonképpen az utolsó tervben ez a néhánytized százalékos, háromtized százalékos többlet az önkormányzati szférából adódik, amiből a Pénzügyminisztérium gyakran szereti levonni azt a következtetést, hogy például a közpénzügyi törvény keretében az önkormányzati szférát kellene jobban bekorlátozni. Hozzáteszem, hogy ha az ember megnézi a számokat, akkor meg tudja állapítani, amit egyébként is tud, hogy valóban, választási évben az önkormányzatok szeretnek beruházni, pláne akkor, ha a költségvetésen belüli, az államháztartáson belüli pénzátvételekből a befolyó források, felhalmozási források 60 milliárd forinttal nagyobbak, mint amelyek a tervezetben szerepelnek.
(14.30)
Tehát a költségvetést - mondjuk így - a legfontosabb mutatóját tekintve végrehajtottuk. Én most természetesen csak a pénzügyi összefoglaló számokat próbálom végigvenni. És mi ennek a fordulatnak az eredménye, egyáltalán van-e eredmény? Hiszen továbbra is óriási a hiány, és ez a hiány nemcsak az eredeti tervhez képest, hanem az előző évekhez képest, tendenciáját illetően is nagy. Itt az a kérdés, hogy akkor mihez viszonyítunk. Ez nagy baj, hogy ekkora a hiány, hogy Európában nálunk a legnagyobb. De azt is tudjuk, hogy ha ezt a fordulatot nem hajtjuk végre, akkor még nagyobb lenne, továbbá azt is tudjuk, hogy amit a nyáron végrehajtottunk, annak eredményeként idén már lényegesen csökken.
A GDP változása lefékeződött. Tulajdonképpen ez igaz is, meg nem is, mert ha magát az éves előirányzatot nézzük, a 4,1 helyett a 3,9 nem lefékeződés. Lefékeződés akkor van, hogyha negyedévenként nézzük a folyamatot, és hozzátesszük ennek az évnek az első egy-két negyedévét, akkor valóban lefékeződött a GDP-növekedés.
De mitől van ez? Például attól, hogy a közösségi fogyasztás csökkent. Hiszen miről szól az egyik nagy beavatkozási terület? Az az állami kiadásoknak az a csökkentése, ami, gondolom, mindnyájunk számára üdvös, hogy ne legyen túlsúlyos az állam azokban a kiadásokban, azokon a területeken, ahol nincs rá feltétlenül szükség.
Miért csökkent még a GDP? Csökkent a háztartásokban - no nem a fogyasztás, mint ahogy itt elhangzott, hanem - a fogyasztásnövekedés üteme. Ennek senki sem örül, hiszen jobb lenne, ha ez a fogyasztási ütem a korábbi éveknek megfelelően magas százalékokat mutatna, de vissza kellett lépni minden területen. És e visszalépés mellett is - hangsúlyozom - a lakossági fogyasztás 2006-ban növekedett.
A főbb összetevői közül növekedett dinamikusan az ipari termelés, ha jól emlékszem, 10 százalék feletti mértékben. Növekedett az export - elhangzott - 17 százalékkal. Ennek eredményeként 1 milliárd euróval javult az áruforgalmi egyenleg. Tehát a GDP-növekedési ütem visszaesése - hangsúlyozom, nem recesszió - most egy átmeneti visszaesést tükröz, legalábbis ezt vélelmezem.
A főbb összetevők között van egy kényelmetlenebb tétel, a felhalmozási kiadások csökkenése. Ezek tényleg vagy csak szinten maradtak, vagy kifejezetten csökkentek. Ezek egy része megint érthető, hiszen az államháztartás, az állami költségvetési szektor a legkönnyebben a kiadásokat visszafogni a fejlesztéseknél tudja, tehát remélhetőleg az EU-s pénzek bejövetelével a korábbi ütem helyreáll. Viszont van egy nyugtalanító mondat: a feldolgozóipar beruházásainak visszaesése. Ezzel a 2007. évben mindenképpen foglalkozni kell, és ha az előttünk álló adócsomag, amely legalább azt eredményezi, hogy az adóterheket szinten tartva, de egyszerűsíti, a gazdálkodást könnyebbé teszi kisvállalkozásoknak és akár nagyvállalkozásoknak is, akkor ez mindenképpen kulcskérdése kell hogy legyen az ez évi törvénykezéseinknek.
Hozzáteszem, hogy a makroadatok mellett nagyon kellemes, amit az alapok költségvetéséről, egyenlegéről lehet olvasni. Ebben természetesen az egészségügy a vezető, hiszen a többi alapnak a mérlege eddig is pozitív volt, csak most ez a pozitívum növekedett tovább, de az Egészségbiztosítási Alap hiányának nagymértékű csökkenése, amiről tudjuk, hogy ebben az évben már kifejezetten pozitív szaldóba fordult át, ez nagyon jól mutatja, hogy a közbeavatkozás nemcsak átmeneti lépéseket jelentett, hanem egy tartós pozitív változást indított el. Hozzá lehet tenni, hogy az is ugyancsak örvendetes, hogy az EU-pénzforrásokat jól tudtuk felhasználni. Mihez képest? Jobb híján ilyenkor az ember a többi, hasonló cipőben járó közép-európai országhoz viszonyít. Úgy gondolom tehát, hogy a költségvetésünk végrehajtása eredményes volt.
Az utolsó kérdés, amiben már nem ilyen a véleményem, a költségvetés végrehajtásának bemutatása. Nem szeretnék jelzőt használni, mert nagyon sokat lehetne, az ellenzék ezt úgyis megteszi. De soroljunk föl néhányat a legegyszerűbbtől vagy legkevésbé súlyos dologtól kezdve a fokozatosan nehezebbekig. Ezek a következők: azzal kezdeném, hogy ez a költségvetés - másként nem tudok fogalmazni - egyszer olvasható. Ha valaki előveszi ezt a vaskos papírköteget, amelynek nincs tartalomjegyzéke, nincs oldalszámozása, és véletlenül kiesik a kezéből - akár azért, mert este van, akár azért, mert két óra után már belefárad -, nem létezik, hogy utána ott tudja folytatni, vagy ne adj' isten, vissza tudjon lapozni, hogy keresek egy megállapítást, mert az érdekes volt, és ezt össze kéne vetni az itt olvasottal.
A táblázat-összehasonlításokról: természetes dolog, hogy a tervhez való viszonyítás mellett az előző évi tényhez is viszonyítani kell, ez sem mindig szerepel, de az aztán ilyenkor, amikor egy markáns gazdasági fordulat van, akkor jó az eredeti terv és a módosított terv előirányzatait szerepeltetni. A papírmennyiség persze ettől még tovább nőne, de úgy gondolom, hogy ez megkönnyítené az olvasók - elsősorban a kívülállók -, a képviselő olvasók dolgát, és nem következtetésekből kellene valamilyen megállapításokat levonni.
Az anyagban, a Pénzügyminisztérium értékelő anyagában nagyon sok az olyan értékelés, hogy ez x százalékkal nőtt, y százalékkal csökkent, és aztán annyi. Az önkormányzati költségvetésből ki szoktam ezeket irtani. Tehát inkább ne írjunk semmit; természetesen, ha 50 százalékkal nő, akkor azt muszáj leírni, de általában annak, hogy ez 5 százalékkal nő, 2 százalékkal csökken, tartalma nincs.
Viszont jobb lenne, ha az átcsoportosításokról, tartalékfelhasználásról összefogottan, akár egy fejezetben… - és indoklással szerepelnének. Ezen a területen van a kormánynak vagy a Pénzügyminisztériumnak a legnagyobb lehetősége. Nem vonom kétségbe, hogy azoknak az átcsoportosításoknak mindegyike indokolt volt, éppen ezért nagyon egyszerű lenne ezeket összefoglalva, egy külön mellékletben szerepeltetni. Úgy lehetne igazából nyomon követni, ha egy helyen szerepel, tehát nem különböző oldalakon, hanem egy helyen, és ebből az összes előirányzat nyomon követhető lenne.
Többször elhangzott, hogy a hosszú távú kötelezettségek nem szerepelnek a táblázati szinten. Ez nagyon nagy baj. Úgy gondolom, egyrészt ezt a törvény is előírja, és önkormányzatokban is szóvá teszi az Állami Számvevőszék ennek hiányát, de az államnál ezt még inkább fontos tudni.
(14.40)
Még egy hiányérzetem van: erről a fordulatról - ami mellett, úgy tűnik, elmegyünk, mert a 2006-os eredeti tervhez viszonyulunk, és hiányoljuk az őszinte szembenézést. Legalább ezt is elősegítette volna, ha lett volna erről ebben a költségvetési előterjesztésben egy rész, ahol összefoglalja, hogy ezek a beavatkozások a 2006. évi költségvetésben mit eredményeztek. Valahol szerepel egy 150 milliárdos adónövekedés, de szerintem szerepelnek pénzügyileg csökkentő hatások is. Jó lett volna ezt végiggondolni, és együtt kimutatni.
A végrehajtásról összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a minisztérium, illetve a kormány hatásköreit nem lépte túl, de ezek a hatáskörök túl tágak. Egy nagyon markáns példát emelnék ki: érintve volt az energiatámogatás. Elég sokáig tartott, amíg megtaláltam a számot, ami úgy szól, hogy az 50 milliárdos előirányzatot 124 milliárddal lehetett teljesíteni - megint törvényesen rendben van, meg indokolt is biztos, csak azért jó lenne, mondjuk, ha ehhez indoklás lenne. Másrészt pedig eszembe jut a tavalyi évi költségvetés, ahol ugyanez a szám megdöbbentett, mert ott 45 milliárdos előirányzatról 110 milliárddal teljesült. Itt akkor már azért az is felmerül, ami más összefüggésben elhangzott, hogy a tervezési kockázatok; talán akkor ez az 50 milliárd is a tervezési kockázat kategóriájába tartozik.
Ezekkel mit tudunk tenni? Azt, ami szintén elhangzott, hogy közpénzügyi törvénycsomag, ami lehetőség szerint minél striktebb szabályozást tartalmazzon, és minél nagyobb parlamenti összhangot érjen el, tehát minél több része legyen kétharmados, és ezt az Országgyűlés fogadja el, mert gyakorlatilag ez lehet a garanciája annak, hogy ilyenkor a parlamenti vita a folyamatok megítélésén zajlik, és nem a folyamatok átláthatóságán.
A frakciónk nevében, az Állami Számvevőszék értékelése alapján elfogadásra javaslom a végrehajtásról szóló törvényt.
Köszönöm. (Dr. Kékesi Tibor tapsol.)
