DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jómagam a környezetvédelmi tárca zárszámadásához szeretnék hozzászólni. Tennék néhány általános megállapítást, majd, ha elég idő lesz rá, akkor három-négy konkrétumot is kiemelnék.
Az egész felszólalásomat egy dicsérettel szeretném kezdeni, hogy mindaz a kritika, amit majd utána mondok, ne essen annyira rosszul a kormánypárti képviselőknek. A dicséret pedig úgy hangzik, hogy szerintem az a szöveges indokolás, amelyet a tárca készített a 2006-os zárszámadáshoz, az egy jó és alapos munka, és dicséri a szerkesztőket. Talán túlságosan alapos is, ezért nem segít abban, hogy meg tudjuk különböztetni, mi volt a fontos és mi volt a kevésbé fontos a 2006-os évben. Néha az az érzése támadt az embernek, mintha el akartak volna titkolni ezzel bizonyos dolgokat.
Ez a zárszámadás igyekszik azt bizonygatni, hogy a 2006-os év kizárólag a szakmai feladatok ellátásának a jegyében telt, és nem is említi meg, hogy 2006-ban volt egy kormányátalakítás, majd azt egy szerintem minden logikát és koncepciót nélkülöző átalakítás követte, az egységes környezetvédelmi szakmai irányítást gyakorlatilag felszámolták, és környezetvédelmi főosztályokat szinte ész nélkül szakállamtitkárok között osztottak föl.
A környezetvédelmi tárca az egyik olyan tárca, amelynek kapcsán az Állami Számvevőszék egy úgynevezett financial audit módszerrel elvégzett megbízhatósági vizsgálata legalábbis a pénzügyi fejezetet nem fogadta el, azt elutasította, és ezt azzal indokolta, hogy a számviteli fegyelmet olyan súlyosan megsértették, hogy nem áll módjukban ezt a fejezetet elfogadni.
Szeretnék néhány olyan szempontot kiemelni, amelyekre hivatkozott az ÁSZ, amikor így fogalmazott. Az egyik ilyen, hogy az ingatlanok, a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek könyvelése keveredett az egyes fogalmak megfelelő ismeretének a hiánya miatt. Egyes ingatlanok teljesen kimaradtak a nyilvántartásból, idegen szervezetek részére átadott egyes ingatlanokat saját üzemeltetésben és használatban levő ingatlannak mutattak ki. A tárca által készített beszámolóban ezekre a megállapításokra még csak utalás sem történik, ezért nem is állapítható meg, hogy a tárca részéről történt-e egyáltalán konkrét intézkedés a számviteli fegyelem megerősítésére.
Rátérnék a részletes megállapításokra. A zárszámadási jelentésben egyáltalán nem említik meg, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságot 2006. január 1-jén megszüntették, szintén átgondolatlan módon szerintem, a feladatait a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Közgyűjtemény, új nevén Vízügyi Központ és Közgyűjtemények nem tudta betölteni, nem tudta ellátni a megszűnt középirányító szerv funkcióit. Ezért 2007 elején, már amennyire ez lehetséges volt, vissza is kellett állítani, igaz, más néven, de az eredetihez nagyon közel álló funkcióval ezt a megszűnt intézményt. Ezeknek a döntéseknek az elhallgatása felér a hibák beismerésével.
Másodsorban a beszámoló szerint 2006-ban a 12 regionális hatósági szervezetet 10-re csökkentették, ennek az okát azonban ebben a beszámolóban nem kommentálják. Valójában azért került sor erre a megszüntetésre, mert a 2007-es költségvetéshez igazítani kellett a szervezetrendszert, ezért kellett két felügyelőséget, illetve regionális hatósági szervezetet megszüntetni, és ezért a feladatellátásban keletkező problémák aztán nehezebben megoldhatóvá váltak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy mivel a Duna-Tisza közén megszűnt a közvetlen környezetvédelmi ellenőrzés, a Németországból származó hulladékbálákat ezeken a területeken könnyedén elhelyezhették. A megszüntetett alsó-Duna-völgyi és a Körös-vidéki felügyelőségek feladatait a kijelölt intézmények azzal az ígérettel vették át, hogy a többi felügyelőséggel arányos területi hatásköri átrendezésre majd sor kerül. Ezt az ígéretet a mai napig nem tartották be, így például a dél-dunántúli felügyelőség szinte négy és fél megyényi illetékességi területtel rendelkezik.
A Vásárhelyi-terv kapcsán szeretném megjegyezni, hogy nem szerepel a beszámolóban, hogy ehhez az előirányzathoz és a korábban megszüntetett felső-tiszai és közép-tiszai árvízvédelmi rendszerek fejlesztése előirányzatokhoz nemzetközi hiteleket vettek fel, és hogy mi történt ezekkel a hitelekkel, mekkora volt a hitelek tényleges felhasználása, hol tart a visszafizetés, hogyan fordulhatott elő az, hogy a kormány a felvett hitelek egy részét más célra fordította, nem pedig arra, amire felvette.
A szakapparátusnak a Pénzügyminisztérium részére a beruházások állásáról a felvett hitelek alátámasztására előrehaladási jelentéseket kell előállítani, ami elég kínos akkor, amikor konkrét beruházás éppen nem mutatható fel.
Végül szeretném megemlíteni, hogy a víz- és környezeti kárelhárítás előirányzatának felhasználása a tervezett 1 milliárd forinttal szemben 26,3 milliárd forint volt, amelyet a 2006. évben minden eddigit meghaladó ár- és belvízi védekezés miatt szükségessé váló, felülről irányított előirányzattá való átminősítés tett csak lehetővé. A vízügyi szakemberek helytállása, a tárca nehéz helyzete a korábbi radikális leépítések ellenére sikeres volt, melyért tisztelet és köszönet illet meg mindenkit, aki a védekezésben közreműködött, de ezzel egyidejűleg kijelenthető, hogy minderre nem került volna sor, legalábbis ilyen mértékben a Tisza vonatkozásában, ha a Vásárhelyi-terv fejlesztései határidőre megvalósulnak.
A fentiek alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006. évi zárszámadása nem elfogadható.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
