GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Életünkben, szinte mindenkinek, többször-kevesebbszer van egy-egy olyan pillanat, amit nevezhetünk úgy, hogy az igazság pillanata. Azt gondolom, hogy számunkra, politikusok számára a zárszámadás az egyik ilyen lehetőség. Alkalom arra nekünk, kormánypártiaknak, hogy beszéljünk arról, és segítsük hozzá az állampolgárokat, hogy tudják leleplezni a rövid távú hatalmi ambíciókkal táplált illúziókat és rossz híreket. (Babák Mihály: Magatokról beszélsz?) Ki fogok térni, képviselő úr, tételesen több dologra. A zárszámadás lehetőség arra - és ebben megerősítem az Állami Számvevőszék elnöke által mondott gondolatokat -, hogy elszámoljunk az adóbevételekkel és az adóforintok elköltésével, legyen lehetőségünk, hogy szembenézzünk esetleges tervezési és végrehajtási hibákkal, de a legfontosabb, hogy tapasztalatokat szűrjünk le a jövő érdekében, a jövő szempontjából.
Engedjék meg - nagyon illik az én megszólalásomhoz -, hogy kölcsön vegyem Kovács Árpád elnök úrnak azt a mondatát (Babák Mihály: Ezt is ellopja!), hogy a hitelességhez és a bizalomhoz nem elégséges csak az átláthatóság. (Varga Mihály: Cinizmus!) Tisztelt Képviselő Úr! Fogok önre is hivatkozni. A cinizmus a következő: ezek a kötetek, kedves Varga Mihály képviselő úr, önnek is, Orbán Viktornak is a rendelkezésére állnak több hét óta. Mégis fölteszi a kérdést a magyar sajtóban nemegyszer, sokadszorra, hogy hol a pénz. Képviselő Úr! Igen, ez is hozzájárul ahhoz, hogy van-e bizalom, van-e közbizalom a magyar intézményekben. El kéne jönni az Országgyűlésbe, részt kéne venni a vitában, de legalább meg kellene nézni, hogy mi van ezekben a füzetekben. Akkor lehetne erről beszélni. (Babák Mihály: Tényleg, hol a pénz?)
Tisztelt Képviselőtársaim! Én a tervezési hibákról szándékosan nem fogok beszélni, mert szerintem ezt önök meg fogják tenni, hasonlóan Domokos képviselő úrhoz. (Babák Mihály: Szándékosan?)
Szó volt arról, hogy korrekcióra került sor 2006-ban, költségvetés-módosításra annak érdekében, hogy a maastrichti követelményeknek meg tudjunk felelni, a konvergenciaprogramban vállalt feladatainkat teljesíteni tudjuk. Nagyon sok olyan mutató van, ami éves átlag - infláció, gazdasági növekedés, keresetnövekedés -, de ha ezt elfogadnánk, akkor el lehetne egy mondattal úgy intézni, hogy megfelelt a tervezettnek. (Babák Mihály: Hiány!) Ha most szó szerint kiemelném az Állami Számvevőszék jelentéséből, akkor mondhatnám azt, hogy a bevétel és a kiadások többsége a módosított költségvetésben foglaltakkal többségben azonos összegben valósult meg. De úgy, ahogy ezt tette Kékesi Tibor kollégám is és teszik majd a szocialista frakció felszólalói, azt gondolom és meggyőződésem, hogy nekünk beszélni kell azokról a részletekről, amik ezen átlagszámok mögött vannak, hogy hogyan alakult negyedévről negyedévre az egyes mutatók köre, és mögöttük milyen valós gazdasági tartalom van.
2005-ben, amikor a költségvetés itt szerepelt, a 2006. évi költségvetés a Ház asztalán, akkor az Állami Számvevőszék valóban felhívta a figyelmet tervezési kockázatokra és hiányosságokra. De szeretnék szó szerint idézni: “olyan körülmények között kell teljesítenünk a konvergencia követelményeit, ahol egyensúlyi korlátok, források szűkössége, sürgető infrastrukturális fejlesztések és az elöregedő társadalomból fakadó szociális problémák egyidejű, egyszerre való megoldása”, tehát mind-mind reformértékű lépéseket sürget. Változatlan szerkezetben nagyobb ráfordítás mellett is legfeljebb stagnálás lehet, tehát az állam szerepvállalását újra kell gondolni. Azt gondolom, hogy ez akkor is időszerű volt, amikor 2005-ben elmondta az Állami Számvevőszék, és leírta az akkori jelentésében, de ez a feladat még ma is előttünk van, ezt el kell végeznünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szándékosan nem tértem ki, amikor Babák Mihály és Varga Mihály bekiabáltak, de szándékomban volt beszélni arról, hogy tudtak-e önök arról, hogy milyen helyzetben van az államháztartás. (Babák Mihály: Nem erről szól a zárszámadás.) De erről is szól, mert a zárszámadásban ami megvalósult, az ennek a következménye.
Tisztelt Képviselőtársaim! 2005-ben…(Babák Mihály: Ehhez mi közünk van? Kik vagyunk mi?) Azért, mert önök csinálják a pánikot az országban, kedves képviselő úr. (Babák Mihály: Pánikot?!) Varga Mihály akkor a kisebbségi vélemény ismertetőjeként a következőt mondta: a 2006. évi költségvetés nem megalapozott, kártyavár-költségvetés (Babák Mihály: Be is igazolódott!), a hiány mértékének csökkentését követeli több tételben, és hivatkozik Gyurcsány Ferenc interjújára, mely szerint 300 milliárd forintot kell évente megspórolni, hogy reálisan lehessen 2010-ben eurót használni Magyarországon. (Babák Mihály: Ez nem jött be!)
(13.50)
És itt következik, képviselő úr, az ön személyes véleménye. Valóban így van, évente legalább ilyen kiadáscsökkentésre van szükség ahhoz, hogy reális esélyünk legyen arra, hogy ezzel számoljunk. (Babák Mihály: De ezt nem csináltátok meg!) Képviselő úr a kisebbségi vélemény ismertetésekor nemcsak a saját véleményeként, hanem a bizottságok véleményeként is elmondta, önök tudták, hogy az államháztartásban - ugyanúgy, ahogy az Állami Számvevőszék megfogalmazta - alapvető reformokra van szükség.
De szeretném folytatni. Áder János akkor a frakció vezérszónokaként a következőt mondta a 2006. évi költségvetésről - egy árnyékállamról szóló fejtegetésében ugyancsak hivatkozik Gyurcsány Ferencre, aki azt mondta, hogy kell az évi 300 milliárd forintos megtakarítás -, beszéljünk arról, hogy kitől kell elvonni 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban 300 milliárd forintot, és a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezt követően több oldalon további kiadásokat helyezett kilátásba és követelt. De még folytatnám, hogy mennyire világos volt ez a dolog akkor is. Lendvai Ildikóra hivatkozik: honnan az ördögből fogunk évente 300 milliárd forintot megspórolni a közigazgatás, az államigazgatás és a nagy ellátórendszerek reformjából? A kérdés az, hogy volt-e vagy van-e más út. Erről lehetne, sőt fontos lenne értelmes vitát folytatnunk a 2006-os zárszámadás adatainak figyelembevételével.
S még tovább megyek, mert Babák képviselő úr még mindig nem hiszi el, amikor azt mondom, hogy csak rémisztgetnek. Előreveszem az európai uniós források kérdését. Ugye emlékszik, képviselő úr, mily sokszor mondták el itt e Ház falai között, hogy Magyarország képtelen lesz igénybe venni az európai uniós forrásokat. Most, hogy az Állami Számvevőszék is leírja, és benne van a jelentésekben, hogy 96 százalék körüli az igénybevétel, az elszámolás, ami megtörtént, következik az új lemez, hogy hova lett a pénz, és hogy ellopják az európai uniós forrásokat. Csak az a baj, képviselő urak, hogy legalább egyszer beszélniük kellene olyan valakivel, aki pályázott európai uniós forrásokra, s akkor tőle megtudhatnák, milyen nehéz elszámolni ezekkel a pénzekkel, ott ugyanis csak számlákkal lehet elszámolni, és nem bemondások alapján.
Azt gondolom, mi magyarok együtt büszkék lehetünk arra, hogy a nemzeti fejlesztési terv első ütemében vagy a PHARE- és SAPARD-programokban sikeresen jártunk el. Azt is szeretném ehhez hozzátenni, megint csak kiolvasható ezekből a kötetekből, hogy miközben közel 100 százalékos az igénybevételünk, eközben Magyarországról a központi költségvetésből 20 százalékkal többet tettünk hozzá az önrészhez, mint amennyit a költségvetésben eredetileg terveztünk.
Hadd vegyek egy másik témát: szintén napirenden van a szociális háló szétszaggatása, ezért erről is beszélnünk kell. (Babák Mihály: Ezért van hiány!) Igen, képviselő úr, ezért van hiány, de ezek a számok tételesen is megvannak, akár az 1 milliárdtól a 140 milliárdig, hogy mire van elköltve a közös adóforintunk. Akkor azt mondtuk, hogy a szétszaggatott szociális védőhálóba a 2006. évi költségvetésben a száz lépés programból esedékes részek kerülnek be. Az alanyi jogúvá tett családi pótlék - tudom, hogy önöknek rettentően fáj, mégis visszaemlegetem, mert ez is a közbeszéd tárgya - négy évig nem emelkedett. Jelenleg, képviselő hölgyek és urak - ahogy miniszter úr az expozéjában elmondta -, három fő ellátási forrás összevonásával és egy igazságosabb rendszer bevezetésével egy egygyerekes család havonta 11 ezer forintot, egy három- és többgyerekes család 14 ezer forintot kap. Tisztelt képviselő úr, tudom, hogy ezt ön is tudja, csak ez önnek kínos, és nem akar róla még hallani sem. Alapvetően átalakult a szociális segélyezés rendszere, családi alapulvétellel. A családi jövedelmek helyzetét ténylegesen figyelembe veszi a rendszer, és ez alapján dönti el a jogosultságot és a támogatást. Még az a segélyezett is, aki munkát vállal, a hatályos törvények szerint azt követően is jogosult a segélyre, pont azért, nehogy a munkavállalás helyett a további segélyezést válassza. De beszélhetnék a babakötvényről is. A nagy számokhoz viszonyítva kicsi, mindössze 3,6 milliárd forint, de mégiscsak egy életkezdési támogatás lehetősége.
Aztán ejtsünk szót a nyugdíjprogramról is. Tisztelt Képviselőtársaim! Korábban sokat vitatkoztunk azon, hogy a végre nem hajtott nyugdíjtörvény miatt 1998-ban mennyit vesztettek a nyugdíjasok. A nyugdíjasok tábora most a 13. havi nyugdíjjal több mint 150 milliárd forintot kap. Csak ezen az egy címen, hogy 13. havi nyugdíj! Elfogadtunk egy ötéves nyugdíjkorrekciós programot, amelynek az volt a célja, hogy a korábban megállapított nyugdíjak, az értékcsökkent nyugdíjak vagy a rossz évben megállapított nyugdíjak rendszerébe valamilyen igazságosságot vigyünk, és az özvegyi nyugdíjat is próbáltuk valamelyest javítani. Tudom és elfogadom, megint csak nem nagy szám 50 százalékról 55 százalékra emelni az özvegyi nyugdíjat, vagy még egyszerűbben havi 3600 forinttal többet kapni - ami a költségvetés szempontjából mindössze 11 milliárd forint -, de erre volt lehetőségünk.
A nyugdíjak 2005-höz viszonyítva közel 200 milliárd forinttal nőttek, januárban 4,3 százalékkal, ami az akkori fogyasztói árindexszel és a nettó keresetkiáramlással arányos, novemberben pedig további 1,2 százalékkal visszamenőlegesen, amelynek az összege 23,5 milliárd forint, azért, mert a keresetkiáramlás és az árindex is lényegesen megváltozott.
Pénzügyminiszter úr hosszan beszélt - az időm nem teszi lehetővé, de kellene, hogy én is beszéljek - az energiaár-támogatásokról. Itt megint hadd citáljam az Állami Számvevőszék elnökének megállapítását: az államháztartási hiányra nagyon lényeges szerepe van annak, hogy a világpiacon hogyan változik az energiahordozók ára, és ebből mit, hogyan tudunk érvényesíteni. Mi azt választottuk, hogy árkompenzációt adunk azoknak a családoknak, azoknak a felhasználóknak, akik erre anyagi helyzetüknél fogva rászorulnak, de nem akarunk támogatni olyanokat, akiknél ez nem indokolt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítható, hogy a többkötetes számvevőszéki elemzésben vannak olyan fejezetek, amelyek évek óta simán jutnak át a tű fokán, tehát a Számvevőszék nem állapít meg hiányosságot az adott fejezettel kapcsolatban, és vannak olyanok, amelyek meg rendre fennakadnak a szűrőn, esetleg korlátozó vagy elutasító megjegyzéssel. Ebből fakadóan az a javaslatom, hogy fontoljuk meg itt a vita során, a költségvetésért felelős tárca kapjon nagyobb lehetőséget. S amikor a közpénzügyi törvényről beszélünk, gondoljuk végig, hogy a Pénzügyminisztérium ellenőrzési feladatait hogy tudjuk úgy kiterjeszteni, hogy az ilyen hibák számát lehetőség szerint még tovább csökkenthessük.
Itt szeretném hangsúlyozni, mert nagyon fontosnak tartom, hogy az ellenőrzött kiadások nagyságát illetően már 83 százaléknál tartunk. Ez is egy hosszú, többéves folyamat eredménye, tehát érdemes volt ebbe belevágni. Elfogadom és támogatom azt, amit a pénzügyminiszter úr mondott a frakciónk nevében, hogy a számos számvevőszéki megállapításra vonatkozóan készüljön egy intézkedési terv a kormányzat részéről azok hasznosítása érdekében.
Az önkormányzati fejezetből csak néhány mondatot emelnék ki. Az egyik a többcélú kistérségi társulások, amely egy 2004-es kezdeményezésünk, de azt gondolom, 2006-ban jól látható, hogy ennek a gyümölcse beérett, működik a közoktatás, a szociális feladatok, a gyermekvédelem, a gyermekjóléti feladatok terén, és az együttes működési költségekre biztosított mintegy 15 milliárd forintos központi költségvetési támogatás tovább segítette ezt a folyamatot.
(14.00)
A másik tétel, amiről érdemes lenne beszélni, szerepel megint csak a jelentésben, hogy a normatív hozzájárulás rendszere rendkívül bonyolult és nem átlátható. Azt gondolom, hamarosan előttünk lesz a 2008. évről szóló költségvetés, érdemes lenne megfontolni, kell-e valóban, hogy egy ilyen bonyolult rendszer legyen az önkormányzatok támogatása, vagy egy egyszerűbb rendszerrel még nagyobb önállóságot és még nagyobb felelősséget adhatunk a helyi önkormányzatoknak annak érdekében, hogy maguk dönthessenek a források felhasználásáról és elosztásáról.
Mindenképpen kell szólnom legalább egy bővített mondat erejéig a bevételekről, de itt csak megerősítem azt, amit Kékesi Tibor kollégám mondott, hogy az adóbevételek a várakozásnak megfelelően teljesültek. Ebbe nyilván beletartozik az, hogy azok, akiknek ez a feladata, az APEH, a vám-, a pénzügyőrség megfelelően végezte a feladatát, és már 2006-ban is látható és tapasztalható, hogy a szigorúbb gazdálkodás vagy a gazdaság kifehérítése igenis segít, és segíti a stabilizáció megvalósítását.
A gazdaságról: a gazdasági növekedésnél megint csak könnyű lenne azt mondani, hogy a 3,9 százalékos GDP-növekedés jó és lényegesen nagyobb az Európai Unió átlagánál, de tudjuk, hogy 2006. negyedik negyedévében igenis jelentős lassulás következett be, tehát feladatunk, hogy azon munkálkodjunk, hogy ezt tudjuk megváltoztatni. Ami nagyon fontos és egyetértés van közöttünk megint csak az Állami Számvevőszékkel is, hogy az export meghatározó. Hogy az export a korábbi év dinamikus növekedése után még újabb 18 százalékkal tudott növekedni, ez lényegesen hozzájárult a finanszírozási problémák megoldásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy azon az ötpárti egyezkedésen, amely a költségvetési gazdálkodás szabályalapokra való helyezésére vonatkozik, ebben lesz egyezség, és egy olyan támogatott új javaslat kerül az Országgyűlés elé az új közpénzügyi rendszerről, amely segíti azt, hogy az Állami Számvevőszék által immár évtizedek óta felvetett problémák jelentős részére megoldást fog kínálni, és megoldást ad.
Azt hiszem, hogy 2006 mindenkit kijózanít, aki ezeket a számokat hajlandó és kész elemezni. Fontos, hogy nem térhetünk le a stabilizációhoz, a stabilitáshoz, a felzárkózáshoz vezető útról. A frakciónk nevében azt javaslom önöknek, hogy a zárszámadási törvényjavaslatot módosító indítványok elfogadásával vegyük tudomásul, és fogadjuk el.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
