TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS
TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalásokban elhangzott néhány, a valóságot kevéssé közelítő megjegyzésre szeretnék reagálni.
A felszólalások jelentős részében, értelemszerűen az ellenzéki felszólalásokban rendre keveredett az elmúlt két-három év gazdasági és államháztartási folyamatainak az értékelése, miközben a mai vita a 2006. évi államháztartási folyamatokról kellene hogy szóljon, de nem kizárólag arról szólt. Érdemes tehát különválasztani, ha 2006-ról beszélünk, a gazdaság és az államháztartás teljesítményét, és a megfelelő következtetéseket ennek megfelelően levonni.
A gazdaság teljesítménye 2006-ban minden kétséget kizáróan jó volt, a növekedés elérte a 3,9 százalékot, a munkatermelékenység 3,1 százalékkal javult, a háztartások fogyasztása 1,9 százalékkal nőtt, az export csaknem 18 százalékkal nőtt 2006-ban, a külkereskedelmi hiány 1,6 milliárd euróval volt kisebb, mint 2005-ben - ez 400 milliárd forint, tisztelt Országgyűlés -, a folyó fizetési mérleg hiánya 2 milliárd euróval volt kisebb, mint 2005-ben. Ez a magyar polgárok és a magyar vállalkozások teljesítménye. Amikor önök azt mondják, hogy 2006-ban a gazdaság teljesítményével milyen problémák voltak, akkor ezeknek a polgároknak és ezeknek a vállalkozásoknak a teljesítményét becsülik le. Mint ahogy akkor is, amikor azt mondják, hogy ebben az évben milyen borzasztó a gazdasági növekedési adat, természetesen a legkisebb növekedésű negyedév adatát összekeverve az éves adattal, Varga képviselő úr. 2,2 százalék lesz a GDP növekedése. (Varga Mihály: Senki nem mondott ilyet!) Ön mondta a felszólalásában.
Ebben az évben 2,2 százalék lesz a gazdaság növekedése, mégpedig úgy lesz 2,2 százalék, hogy az elmúlt évhez képesti lassulás alapvetően annak köszönhető, hogy a költségvetési hiány csökkentése érdekében a közkiadásokat visszafogjuk. Önnek volt pénzügyminiszterként, illetve költségvetési bizottsági elnökként pontosan kell tudnia, hogy a GDP-statisztikákban például az oktatás és az egészségügy teljesítménye nem a szolgáltatások színvonalával, nem az ellátott betegek vagy az oktatásban részesülő tanulók számával jelenik meg, hanem az oktatók számával és az egészségügyben dolgozók számával. (Révész Máriusz: Ez még nem jelenik meg a negyedéves adatokban.) Megjelenik, képviselő úr, jó lenne, ha tanulmányozná a statisztikai módszertant.
Amennyiben tehát arról beszélünk, hogy a növekedés lassabb - és nem recesszióról, Varga képviselő úr, mert ön recessziót említett többször is a felszólalásában, 2,2 százalékos gazdasági növekedés az elmúlt tizenvalahány év átlagában az Európai Unió átlagos növekedési rátája, erre azt mondani, hogy recesszió, finoman szólva is eltorzítása a valóságnak -, mint az elmúlt évben, akkor ennek túlnyomórészt az az oka, hogy a kormány a közkiadásokat visszafogja, merthogy az elmúlt évben - és ennyiben van önöknek igazuk - a költségvetési hiány, a közkiadások magasabbak voltak annál, mint ami a költségvetési törvényben szerepelt, mint ami fenntartható lett volna.
Önök folyamatosan azt mondják, úgy állítják be a magasabb hiányt, mintha az valamilyen légüres térben keletkezett volna, mintha minden egyes forint, amely a magasabb hiány része, nem a magyar polgárok és nem a magyar vállalkozások támogatására lett volna fordítva a költségvetésből. Varga képviselő úr feltette a kérdést - amelyre a válasz az Országgyűlésnek megküldött dokumentumokban tételesen, soronként szerepel -, hogy hova lett az 500 milliárd forinttal nagyobb hiány. Képviselő úr, borzasztó egyszerű: gázártámogatásra, a gázt fogyasztó családok támogatására 74 milliárd forint többlet, a tömegközlekedés támogatására 30 milliárd forint többlet, a nyugdíjakra 112 milliárd forint többlet, a lakástámogatásokra 7 milliárd forint többlet, a gyógyító-megelőző ellátásokra 48 milliárd forint többlet, a gyógyszertámogatásokra 97 milliárd forint többlet.
Kik tehát azok az érdekcsoportok - Hargitai képviselő úr felszólalására reagálva mondom -, akiknek az érdekeit a kormány szolgálja? A gázt fogyasztó családok, a nyugdíjasok, a tömegközlekedők, az egészségügyi ellátásra szorulók és a gyógyszerfogyasztók. Ők a kedvezményezettjei a kormány múlt évi tevékenységének, és ezek a kiadások is okai annak, hogy a költségvetés hiánya magasabb volt annál, mint ami fenntartható.
Az elmúlt év őszén a kormány világos választ adott arra, hogy az a folyamat, amelynek ezek a kiadások is részei, nem fenntartható. Megfogalmazta azokat a prioritásokat, amikből nem szabad engedni, amilyen kiadások nem csökkenhetnek, és megmondta azt, hogy mik azok a kiadások, ahol a csökkentés lehetséges és szükséges. A két állítás, miszerint a magas hiányt nem lehet fenntartani, illetve hogy semmilyen kiadást nem lehet csökkenteni - mert önök ezt is mondják -, együtt nem fogalmazható meg, a kettő együtt nem valós. Lehet bírálni a tavalyi folyamatokat, sőt kell is, miszerint a költségvetési hiány magasabb a fenntarthatónál, de amikor ezt teszik, figyelemmel kell lenni arra is, hogy ezeket a kiadásokat a köz pénzéből mire fordítottuk, és meg kell tudni fogalmazni azokat a javaslatokat, hogy a hiány csökkentése érdekében milyen kiadásokat nem kell a jövőben finanszírozni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
