DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt én is köszöntöm a nemzettársak képviseletét a tisztelt Házban. Bizottságunk megtárgyalta a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és a határozati javaslat 8 ellenszavazatot kapott a Fidesz-frakció részéről. Ennek okát a következőkben tudnám összefoglalni.
Mint a vonatkozó törvények tárgyalásai során ismételten leszögeztük ennek veszélyét, megbomlott az országhatárokon kívül élő magyar közösségek támogatásának kialakult rendszere. Jó példa erre, hogy a Szülőföld Alap központosított működése mennyire ellentétben áll és mennyire kevésbé hatékony például a korábbi Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerével, amely társadalmi beágyazottsága révén az érintettek széles körű részvételével osztotta el a forrásokat, és még így is ki volt téve sok kritikának.
A független stratégiai célalap elvi igénye a közvetlen kormányzati politikai irányításnál kötött ki, ahogy azt már a tanács elnökének kinevezése is jelezte. Ehhez járult az a kapkodó átgondolatlanság, amely az alig működni kezdő szervezetet már a következő évben módosította. A 2005. évi II. törvény 2006. évi módosításai érintették annak működését és irányító testületeit is.
Ezenkívül a Szülőföld Alap kormányzati felügyelete év közben változott meg, és a Külügyminisztériumtól átkerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz.
(10.10)
A szervezeti zavarra pedig jellemző, hogy a forráselosztás kormányhoz rendelt központosítása ellenére a határon túli magyarokat szolgáló ellátmányok nem lettek egységesebbek, ahogy a Számvevőszék is látja, áttekinthetőbbek, és a hasonló célú források sem kerültek egy keretbe. A költségvetési előirányzatok összevonása másrészt viszont eltünteti a tényleges támogatási feladatokat és a rájuk szánt összegeket. Expozéjában államtitkár úr a kibővült forrásokra hívta fel a figyelmet, ugyanakkor láthatjuk jelentős fontos területeken a kifizetések csökkenését. Látjuk ezt például a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények nehezített helyzetén, például az erdélyi magyar felsőoktatásban ez 17 százalékkal kevesebb 2006-ban, mint 2005-ben volt. Nagy kérdés, hogy az oktatási, nevelési támogatásokra 2006-ban 14 százalékkal kevesebbet fordított a költségvetés, mint 2005-ben, miközben nőtt a pályázók száma, és az ide rejtett csángótámogatás is csaknem felére csökkent.
Az évente támogatott pályázatok száma pedig utóbb nem érte el az 500-at sem, és így is történt joggal kifogásolható olyan eset, hogy a szerződés aláírása előtt történtek kifizetések. Az alap pénzügyi önállósága távlatilag sem látszik biztosítottnak. Az 1 százalékos állampolgári felajánlások a teljes kiadásnak csupán 10 százalékát fedezik. Ennyi is szép, ha tekintetbe vesszük a kormányba vetett itthoni bizalmat. Ugyanakkor így nem érhető el a célul tűzött 1 milliárd forintos, költségvetéstől független bevételi forrásként történő kialakítása. Ez okozta, hogy 8 ellenszavazattal a Fidesz-frakció nem tudta elfogadni ezt a határozati javaslatot.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
